Hogyan népszerűsíthető a fesztiválokban és kulturális programokban bővelkedő tó?

Tartalom I. pillér: A Balaton kulturális öröksége – a kultúrát megihlető természeti szépség II. pillér: A fizetőképes kulturális fogyasztói réteg megerősödése – a balatoni kultúra új esélye III. pillér: A kulturális potenciál – feladatok és lehetőségek

I. pillér: A Balaton kulturális öröksége A kultúrát megihlető természeti szépség

A balatoni élet kulturális gyökerei a Festetich-kastélytól a Hamvas Béla Asztaltársaságig Organikus kulturális fejlődés a 18. század közepétől Budapest, a vidéki nagyvárosok és a Balaton közötti kapcsolat kialakulása és megerősödése Egyedi karakterű városok – sokszínű kínálat Villaépítészeti hagyomány az 1920-as 30-as években Anna-bál Füreden, elegancia, szaletli-zene hagyomány, irodalmi élet, tájfestészet

Helyi lokálpatrióta közösség és városi polgárság találkozása Blaha Lujza – a „nemzet csalogányának” villája Balatonfüreden: ma szálloda Hamvas Béla Asztaltársaság – Balatonfüred Egry József – a Balaton festője, múzeum Badacsonytomajban Egry József: „A Balatonnak nincsenek hétköznapjai”

Balatoni hirdetés az 1910-es évekből: „…szinte a margit- szigeti tejivóban érzi magát a közönség…”

Híres emberek a Balatonról Kossuth Lajos: „Ki a Mindenható mosolyát egy földi képben látni sóvárog, ezt nézze meg.” Hamvas Béla a balatoni borokról: „A füredi a romantikus. Az arácsi bájos és egyszerű. A dörgicsei valamennyi között a leghuncutabb.” Jókai Mór: „…mentül tovább nézzük, annál szebbnek látjuk… az egész táj mosolyog”

Híres emberek a Balatonról Széchenyi István: „Munkafáradt ember, ha a Balaton víztükrét meglátja, új életkedvet érez ereiben csörgedezni.” Cholnoky Jenő: „A Balaton a föld legnagyszerűbb édesvízi strandfürdője” Pálóczi Horváth Ádám: „a Magyar Tenger”

A Balaton kulturális gyökereken alapuló pozitív percepciója Kulturális kapcsolódási pontok tömkelege a Balaton és a nagyvárosok között Festői látvány, páratlan természeti képződmények, kirándulóhelyek Bőséges gasztronómiai választék, éttermek, kávéházak, cukrászdák Közel 2500 éves bortermő területek A Balatoni életnek, jelenlétnek tétje van

II. pillér: A fizetőképes kulturális fogyasztói réteg megerősödése A balatoni kultúra új esélye

Kik járnak a Balatonra? Kiket szólítanak meg a kulturális programok? Helybeliek, „őslakosok”: a vízparti települések és a tó vonzáskörzetének lakói, jellemzően egymást jól ismerő családok Nyaralóval rendelkező városi polgári üdülőréteg: a Balaton- Budapest-nagyvárosok kapcsolat tradicionális szereplői, jellemzően hosszabb ideje laza ismeretségben álló családok A középerős fizetőképességű polgárság, amely nyaralót nem vesz, de esetenként vagy rendszeresen a Balatonnál nyaral, illetve oda kirándul főszezonon kívül is Új látogatók: új tulajdonosok és a feljövő wellnes-turizmus vendégköre, külföldi nyaralótulajdonosok és befektetők A fiatal felnőttek, akik korábban preferálták a külföldi helyszíneket, de családot alapítva (gyerekekkel) belföldi célpontokat is keresnek. Szegényebb, de igényes családok

III. pillér: A meglévő kulturális potenciál – feladatok és lehetőségek

Színvonalas kulturális kínálat a főszezonban Balatonfüredi Művészeti Fesztivál és Magyar Játékszíni Napok (július 2-12.) Balatoni Hal- és Borfesztivál (június ) Almádi Nyári Fesztivál (június 1-szeptember 13.) Balatonlelle: Orgonafesztivál (július 5-augusztus 23.) Caesar estek (július-augusztus) Keszthelyi Nyári Játékok (július-augusztus) Művészetek völgye helyett idén: Bűvészetek völgye (július 25-augusztus 3.) Siófoki jazz fesztivál (július ) A rendezvények saját költségvetésében nincs kellő keret a megfelelő promócióra

Rendezvényeken résztvevők számának alakulása 1970 és 2006 között (ezer fő)

Európa Kulturális Tava programterv I. A tó és térségének kultúrturisztikai újrapozícionálása Egységes arculat és fő üzenet meghatározása, a jellegzetes arculat következetes alkalmazása Az EKT, mint védjegy – biztosíték a magas színvonalú programokra Szélesen értelmezett kulturális beruházások, egyedi kulturális termékek Háttértelepülések integrációja, kulturális, ökológiai arculat fejlesztése Tartalékok: erős civil összefogás ereje, létező „Balaton tudat”, a Balaton, mint „Magyarország lelke” Saját programiroda felállítása, rendezvényszervezési feladatok összefogása

Kulturális akciók – példák: LandArt: A régió természeti formáira alapozott tájszobrászat PartiTúra: A régió különleges tereibe, helyszíneire szervezett koncertsorozat E-C-H-O: Nemzetközi opera és táncszínházi találkozó egy tóra épített, vízi színpaddal „Balaton” hajó: interaktív, mozgó balatoni múzeum Nemzetközi Tótalálkozó: kapcsolódva a „Living Lakes” hálózathoz Európa Kulturális Tava programterv II.

A Balatoni Turizmus Fejlesztési Koncepciója és Programja „A szétszórtan és sokszor alkalomszerűen megszervezett rendezvények jelenleg mind tartalmukat, mind időpontjukat tekintve koordinálatlanok és vegyes színvonalúak. A térség gazdag kulturális öröksége pedig lehetőséget nyújt a szezon meghosszabítására is alkalmas önálló vonzerő, a balatoni Fesztivál megteremtésére.” (LT Consorg Kft. Balatonfüred, 2005, 50. old.) Kijelöli a balatoni turizmus fejlesztésének hosszú távú céljait Határozott jövőkép, tudatos fejlesztés Vállalható célkitűzések, nagyívű beruházások a kultúra területén is: Balatoni Fesztivál, Balatoni Szórakoztató Központ Turizmus fejlesztése során a kulturális termékek fokozott felhasználása

Mi a cél? A kultúra vonzerejének felhasználása a Balaton gazdasági erejének növelése érdekében Kulturálisan fogékony új célcsoportok megszólítása és az elveszített látogatók visszahódítása A szezonalitás mérsékelése, nyáron a parti pihenési funkció, tavasszal és ősszel a wellness és kulturális funkció túlsúlyával Összességében egész éven át elfogadható volumenű vendégforgalom és kulturális fogyasztás elérése

Balaton fogassal, vagy Adria tintahallal? Furcsa identitás probléma, mint akadály

A „magyar tenger” hasonlat jelentésrétegei Kezdetben talán nosztalgia a Trianon előtti idők iránt Később a kisebbrendűségi érzés hordozója Igaz, hogy csak egy tó, de legalább nem sós a vize Kicsit édes, kicsit koszos, kicsit sekély és kisebb, de a miénk Ha nem is olyan, azért szeretjük, és beleképzeljük azt, amit hiányolunk belőle

A pozitív percepciók rejtett negatívumokat takarnak Magyar nyelvű, érthető feliratok Megszokott alapanyagok, ismert ízek (főzési lehetőség) Olcsóbb családi nyaralások Kevesebb utazással töltött idő Kellemesebb édesvíz A pozitív állítás negatívumot takar

A Balatonnal kapcsolatos konnotációk sok esetben az Adria imázsát erősítik A végső cél az Adria, a kérdés csak az, hogy kinek sikerül eljutnia oda A kisgyerekes családok, az elszánt lokálpatrióták és a kispénzűek inkább a Balatont, a többiek inkább az Adriát választják A hazai utazóközönség nagytöbbsége tehát kettévált, a határvonal éles és főleg anyagi természetű

A jelenlegi programkínálat marketingje A jelenlegi gazdag programkínálat már elég a Balaton egységes kulturális arculatának megalapozásához Több kezdeményezést is láthatunk, amelyek magasabb szinten igyekeznek meghatározni a Balaton kulturális identitását Az „egységes imázs” ingerküszöböt azonban még mindig nem sikerült elérni, mert A kulturális kínálat spektruma foghíjas, nem teljeskörű Az utóbbi évek fejlesztései nem feltétlenül jutottak el a korábbi nyaralóközönséghez, akik átszoktak a tengerparti nyaralásra Nincs egységes arculat, Balaton-brand, sem mindenhol fellelhető brossúra, legalább 500 ezer példányban, több nyelven Nincs központi felületvásárlás

Kommunikációs feladatok Az üzenetek, szlogenek egységes használata a Balatonnal kapcsolatos kommunikációs anyagokban Kulturális célcsoportokra lebontott programkínálat, eseménynaptárak Folyamatos, megfelelő volumenű és átfedésektől mentes programtervek az egyes műfajokban A célcsoportok szokásaihoz és igényeihez igazított marketingtevékenység Promóció, DM, közönségszervezés

Mindezek alfája és omegája A balatoni kultúra ne lábjegyzet, hanem nemzetstratégiai kérdés legyen! A finanszírozás ne ágazati, regionális, vagy önkormányzati, hanem stratégiai, központi költségvetési kérdés legyen!

Összegző megállapítások A keresletben mutatkozó szezonalitást a programkínálat szüntetheti meg A Balatonnak van fizetőképes keresleti potenciálja, amely a kultúrán keresztül érhető el A kulturális programkínálat növekedése a mainál nagyobb vásárlóerőt képviselő társadalmi réteget vonzhat a tóhoz A nagyobb vásárlóerő középtávon a szolgáltatások színvonalának általános emelkedését eredményezi Közép-Európa legnagyobb tava hosszabb távon nemzetközi üdülési célponttá tehető A kulturális potenciál iránti bizalmat meg kell előlegezni A kulturális programkínálatot meg kell finanszírozni

„ Tavak Fesztiválja” Közép-Európa legnagyobb édesvízi tavánál Balaton – Adria párhuzam gyengítése A Balaton „tóságának” középpontba állítása Nemzetközi résztvevők, saját marketingjüket magas szinten művelő tavak bemutatkozásával Egzotikus tájakról érkező bemutatók Kreatív bemutatók, versenyek, „leg”-ek könyve