2. A görögök és a kozmosz. Korai források: i.e. 8. század Homérosz (kb. i.e. 1200-tól szájhagyomány) Hésziodosz- Istenek genealógiája Antropomorf kozmosz.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Arisztotelész (Kr.e ) Minden embernek természete, hogy
Advertisements

A központi igazság kiválasztása
Pedagógiatörténet Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem február 16. Körmendy Zsolt.
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
2. A logika története Gregor Reisch  1503  Typus logice Premissae
Tudás, közösség, hatalom
HELLER ÁGNES: FILOZÓFIA MINT LUXUS
Érvek, érvelés.
Az Európán kívüli világ
1-2.óra: Bevezetés a biológiába
és a legkevésbé teljes az
Fizika Bevezető 6. osztály.
A NAPRENDSZER ÁTTEKINTÉSE.
Görög filozófia.
Logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Készítette: Tóth Enikő 11.A
Az antikvitás akropolisz.
Arisztotelész életútja.
Az ókori görög gyógyítás,
Logika Érettségi követelmények:
AZ ÉGHAJLATTAN FOGALMA, TÁRGYA, MÓDSZEREI
Bizonyítási stratégiák
A KOZMIKUS SZÖVEDÉK TULAJDONSÁGAI:
PLATÓN Kakuk Ádám 12.D.
A művészetek születése Bevezetés az irodalomtörténetbe I.
Pitagorasz tétel és életútja.
Mi a filozófia? bevezetés. Mi a filozófia? bevezetés.
ARISZTOTELÉSZ (Kr. e ).
A klasszikus athéni filozófia (Kr. e. V. sz. vége - Kr. e. 322)
PLATÓN (Kr. e ).
A hellénizmus korának filozófiája (Kr. e Kr. u. 3. sz.)
Középkori istenérvek.
F. Bacon ( ) és a modern tudományok alapvetése.
Az antik görög világképek Az első filozófiai/”tudományos” világképek
A társadalomtudományi kutatás módszerei
Az érvelés.
Óvodai tanterv a 3 és 7 évesek számára
1 A NAPFOGYATKOZÁS Készítette: Kala Pál
Buddhista logika és paradoxonok
1. Bevezetés a tárgy célja: azoknak az eszközöknek és módszereknek a megismertetése és begyakoroltatása, melyek az érvelések megértéséhez, elemzéséhez,
2. Argumentációs szabályok (É 50−55) argumentációs szabályok meghatározzák, hogy mi mellett és mivel kell érvelni 1. a feleknek érveléssel indokolniuk.
„A tudomány kereke” Szociológia módszertan WJLF SZM BA Pecze Mariann.
Pedagógiai antropológia és etika
Védekezés és alkalmazkodás az agrárterületeken III. Magyarországi Klímacsúcs Szentendre, január 19. Jolánkai Márton Szent István Egyetem.
Naturalista filozófia Avagy milyen állásponton lehetünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan épül fel a világ? Sipos Péter Budapest, 2007 október 10.
Avagy a világ ismerete az ókorban
A csillagászat keletkezése
Bevezetésafilozófiába. φιλοσοφία filosz = valamit kedvelni szophia = szakértelem, bölcsesség Filozófia = a bölcsesség szeretete.
ban született a francia Le Haye-ben - jezsuita és katonaiskolában tanult - sokat utazott, pl. Magyarországon is - Ulm-ban misztikus álmot látott:
A létezés válasz arra a kérdésre, hogy „Hogyan van?”, a lényeg térbeli és időbeli megnyilvánulásait foglalja magába, és megnevezi az ember sajátos létmódját:
- Előkelő athéni családból származott - Fiatalként politizált, de csalódott a demokráciában, ezért a filozófia felé fordult, Szókratész tanítványa lett.
2. A logika története Gregor Reisch  1503  Typus logice Premissae
Volt: Egyiptomi földmérés-és számolástudomány Gyakorlati matematika
A logika története – mi a tárgya és hol kezdődik?
Logika szeminárium Előadó: Máté András docens Demonstrátorok:
Logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék.
A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában /2005. tanév II. félév A FIZIKA TÖRTÉNETE 2004/2005. tanév II. félév.
Arisztotelész I.e 384-i.e 322.
A valószínűségi magyarázat induktív jellege
Püthagorasz ( ) Fizika és matematika Fizika és misztika
A kurzus anyaga: 12 válogatott szöveg a filozófia történetéből
Milétoszi filozófusok
Logika szeminárium Előadó: Máté András docens Demonstrátorok:
Filozófiatörténet előadások 1.
1 „Még korunk szélhámosainak is tudósnak kell magukat színlelni, mert különben senki sem hinne nekik.” C.F. Weizsacker.
Belépés a hálózati/virtuális információs világba
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Logika szeminárium Barwise-Etchemendy: Language, Proof and Logic
A fizika mint természettudomány
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Előadás másolata:

2. A görögök és a kozmosz

Korai források: i.e. 8. század Homérosz (kb. i.e tól szájhagyomány) Hésziodosz- Istenek genealógiája Antropomorf kozmosz

Az istenek eltűnése i.e. 5. sz. Hérodotosznál a napfogyatkozás még természetfeletti jel Az első „fizikusok”, Hérakleitosz és Anaximandrész már természetes magyarázatot ad. –A tüzes üstök elfordulnak felőlünk –Az égbolt lyukai eltömődnek

A preszókratikusok A preszókratikus filozófusok újszerű kérdésekre kerestek választ: –Milyen anyagból áll a világ? (nem csak a keletkezés, a struktúra is fontos) –Hogyan érzékel az ember? –Van-e változás a világban? –Az új elem: érvelések jelennek meg, amelyek a filozófus nézeteit támasztják alá.

A parmenidészi kihívás: „Nos hát elmondom, te pedig vidd tovább szavamat, miután meghallottad, / melyek a kutatásnak azok az egyedüli útjai, amelyek elgondolhatók. / Az egyik, hogy (az) van és hogy lehetetlen (számára) nem lenni, ez a Bizonyosság ösvénye, (mert az igazságot követi); / a másik, hogy (az) nincs, és hogy szüségszerű (számára) nem lenni. / Azt mondom ez az ösvény teljességgel kutathatatlan, / mert nem ismerheted meg a nem létezőt - mivel nem lehetséges -/ és rá sem mutathatsz.” fr2

Az igazság útja és a halandók vélekedései Nemlétezőkre utaló állítás nem fejezhet ki világos gondolatot Nincs változás Az érzékek vagy a racionális gondolkodás adja a világ értéséhez a kulcsot? Az atomisták és Parmenidész az ész elsődlegességét hangsúlyozzák Empedoklész, Hérakleitosz, Anaxagorasz az érzékeket védi

Az eleai iskola Zénon, Parmenidész tanítványa ‘apóriákkal’, ‘antinómiákkal’ fejleszti tovább az eleai filozófiát igaznak feltett tételből jutunk elfogadhatatlan következtetéshez - reductio ad absurdum

A BIZONYÍTÁS IGÉNYE! Korábbi korok gyakran magasabb szintű matematikája nem tartalmaz bizonyításokat! A görög csoda - megjelenik a bizonyítási igény: gyakran geometriai tételek ‘demonstrálhatók’, beláttathatók kis kavicsokkal, rajzokkal: 8(n(n+1))/2 + 1 = (2n+1)^2 (Szabó 1969)

Miért? Demokratikus társadalom, nem (csak) tekintélyelvű, szakrális tudomány - ‘szabad’ vélemény, szekták, rivális iskolák vitás kérdésekben retorika szerepe: sikeres beszédek továbbadása, tanítása - folyamatos formalizálódás Mátrixlogika: –Ez az épület ház. Enyém. Én házam. –Ez a kutya anya. Enyém. Én anyám Jó és kevésbé jó érvelések vizsgálata, ezekkel való visszaélés. Szofisták. Arisztotelész: Organon

Platón ( /7) Szókratész tanítványa Szicíliai, dél-olasz út: püthagoreánus hatás Nagy korpusz maradt ránk – kevés a tudományos témával foglalkozó szöveg Timaiosz - kozmogónia Hellenisztikus, reneszánsz neoplatonizmus - folyamatos hatás a tudomány fejlődésére

Arisztotelész ( ) Írásainak kb. harmada maradt fenn oldal Nemesi család, Nagy Sándor tanítója, főként biológiai művek Az ókori, arab, középkori tudományt alapvetően meghatározza, számos területen a 19. századig fontos szerep

A világ dolgai Anyag (a dolgok “szubsztrátuma”, alapja) és forma (a tulajdonságok hordozója) együttesen alkotják a világ tárgyait Nem választhatóak el a tulajdonságok és azok hordozói, de észleléskor a “formát” vesszük fel magunkba: ha sok kutyát vizsgálunk, megismerjük a formát, eltekintve az egyedi kutya- esetlegességektől

Az ismeretek Az univerzális forma az egyedi megfigyeléseken keresztül válik megismerhetővé A dolgok természete megmutatkozik, megismerhető - a világ igazsága “felvehető” az ember számára Az ismeretek a világ általános működését mutatják fel, aberrációk, monstrumok lehetnek - de nem tipikusak

A jelenségek okai Formális ok Anyagi ok Ható ok Cél ok ezek olyan faktorokat mutatnak meg, amelyek “megmagyarázhatóvá” tesznek egy jelenséget

Az arisztotelészi kozmológia Örök világ, gömb alakú, Hold alatti (változó) és Hold feletti (változatlan) szférák A Hold alatti szféra 4 anyaga (F, T, V, L) két pár minőségből felépítve (forró-hideg, száraz-nedves) plénum, a világ teli van, a Hold felett az ötödik elem, az éter (kvintesszencia)

Az elemek Az elemek “természete”: F,V - nehéz, L, T - könnyű A világ dolgai természetüknek megfelelően viselkednek: a nehéz dolgok lefelé mozognak, a könnyű dolgok felfelé Gömbhéjak: a “lapos Föld”modern találmány (J. Russell. Inventing the Flat Earth -Colombus and the Modern Historians. 1991, Praeger)

Biológiai ismeretek Hatalmas ismerettár, Nagy Sándor hódításai során egzotikus állatok (500<) és növények –Macskacápa leírását a 19. századben erősítették meg –Csirkeembriók százainak megfigyelése Az osztályozás alapja az állatok részeinek vizsgálata, az esszenciális tulajdonságok feltárása

A tudományos magyarázat Az ember természete szerint megismerő lény A tudás (episztemé) egységes rendszerbe foglalt információ A tudás szükségszerűen igaz ismeretekből áll Az érvelésekhez speciális érvelési mintát keresünk (szill. Barbara) –Minden A B –Minden B C –Tehát minden A C

Az érvelések lényege A tudományos tudás azon magyarázat értése, amelynek ismeretében a dolgok természete megérthető A premisszák legyenek –igazak –elsődlegesek (közvetlenül érthetőbbek a konklúziónál) –nem bizonyíthatók –magyarázóak

Egy példa Minden állat halandó Az ember állat Az ember halandó Jó, mert az állat az a legmagasabb osztályozási szint, ahol az 1. Premissza még igaz Minden emlős halandó Az ember emlős Az ember halandó Nem jó, mert az emlős szint nem kitüntetett, nem koextenzív az emlősség a halandósággal

Ajánlott irodalom KRS A preszókratikus filozófusok. Atlantisz ELTE TTK Előadások a természetfilozófia történetéből Barnes The Cambridge Companion to Aristotle Ross Arisztotelész. Osiris Szabó Árpád munkái

Összefoglalás Arisztotelésszel megjelenik a tudományos ismeret konkrét leírása példákkal, kritériumokkal - normatív módszer Az arisztotelészi tudományos művek nem az általa adott normák szerint íródtak, esetlegesebbek, leíróbbak