TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET FELKÉSZÍTÉSE Ősi község 2012. 06. 27. Lukács László tű. százados, irodavezető Várpalotai Katasztrófavédelmi Iroda

A falu területén már germán törzsek nyomaira is rábukkantak, tehát valószínűleg akkorra tehető a falu keletkezése. A Séd folyó mentén keletkezett és idővel húzódott délkeletebbre. A római korban villagazdaság létesült és egy jelentős katonai útvonal ment át a falun. Ez az út a háborúk miatt mára teljesen eltűnt. Első írásos bizonyítékaink a falu létezéséről 1009-ből származnak, mikor István király a falut a veszprémi püspökségnek adta. Ebből az időből tudjuk az első nevét a falunak: Villa Euse, mely nevet a püspökségi iratok szerint 1082-ben kapta.1430-ban átnevezik a falut Eusy névre. Ekkoriban is a megye jobban lakott településeihez tartozott. Kis részben volt birtokosa a veszprémi káptalan is. A feljegyzések szerint a község 1488-ban 50 forintot adózott, 54 jobbágycsalád és 14prediális nemes lakta. Ezt követően rövid időn belül négyszer is átnevezik a falut: 1564-ben Hessy, 1572-ben Essy, 1576-ban Ossy, 1581-ben pedig az Essehy neveket kapta. Ekkoriban harc bontakozott ki a falu református és katolikusvallású lakói között, mert a település egyetlen templomában nem engedték meg a református istentiszteleteket. A 18. század közepén megépítették a református templomot, így a vitáknak vége szakadt és ekkor kapta a falu a végleges Ősi nevet is. A településre idővel egy grófnő költőzött, de politikai okok miatt megfosztották vagyonától és rangjától, ezért csak rövid ideig élt a településen. A falu legközelebbi jelentősebb fordulópontját a második világháború hozta, mikor a terepviszonyok miatt jelentős katonai célponttá vált. A település ekkoriban naponta többször is gazdát váltott a két fél között és jelentősen megrongálódott. Az 1950-es években a falu újjáépült, és az emberek visszatelepedtek. Az 1960-as években épültek a falu új útjai, iskolái és óvodája. Az 1990-es években jelentős fejlesztések történtek a falu életében: az iskolát kibővítették és odaköltöztették az óvodát, valamint szennyvízcsatorna is épült a faluban.

RIASZTÁS/ÉRTESÍTÉS/MOZGÓSÍTÁS BIZTONSÁG MEGELŐZÉS VÉDEKEZÉS HELYREÁLLÍTÁS FELELŐSSÉG ÖNMENTÉS VÉDELMI VEZETŐ POLGÁRMESTER LAKOSSÁG RIASZTÁS/ÉRTESÍTÉS/MOZGÓSÍTÁS FELKÉSZÍTÉS PIHENÉS HÉTKÖZNAPOK Munka

A POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETBE BEOSZTOTT SZEMÉLYEK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A polgári védelemi kötelezettség alá tartozó személyekről és a kötelezettség alól mentesülőkről a 2011.évi CXXVIII. tv. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról rendelkezik. A polgári védelmi kötelezettség a belföldi lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra – 18- a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt eléréséig - terjed ki.

A polgári védelem: olyan össztársadalmi feladat-, eszköz- és intézkedési rendszer, amelynek célja katasztrófa, illetve fegyveres összeütközés esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint a lakosság felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében A polgári védelmi szervezet: az a szervezet, amely önkéntes és köteles személyi állománya útján az e törvényben meghatározott, valamint fegyveres összeütközés idején végrehajtandó polgári védelmi feladatokat lát el.

A polgári védelmi kötelezettség alól mentes: a terhes nő, terhességének megállapításától kezdve a gyermekét saját háztartásában nevelő anya, a gyermek 6 éves koráig a gyermekét saját háztartásában egyedül nevelő szülő, a gyermek 14 éves koráig a szülő, ha 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el aki munkaképességét legalább 67 %ban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan a 18 éven aluli és a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt elért személy

Mentes aki pv. kötelezettségét munkaköre ellátásával, közfeladat ellátásával teljesíti. (pl, országgyűlési képviselő, jegyző, bíró, ügyész, MH alkalmazott, orvos és szakképzett eü. dolgozó, tűzoltó)

Az adatszolgáltatási, bejelentési, megjelenési kötelezettségről és a polgári védelmi szolgálatról a 2011.évi 128. tv. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról rendelkezik. Adatszolgáltatási kötelezettség: A polgármester felhívására a következő adatokat kell a kötelezettnek szolgáltatni: foglalkozás szakképzettség munkahely megnevezése, címe mentességi ok Az adatszolgáltatást 15 napon belül kell teljesíteni.

Bejelentési kötelezettség: - a szakképzettség megszerzését, - munkahelye megváltoztatását, - lakcíme megváltoztatását A változástól számított 15 napon belül. Megjelenési kötelezettség: - A polgári védelmi szervezet tagja határozattal polgári védelmi kiképzésre és gyakorlatra osztható be. - A kiképzés időtartama az évi 40 órát, a gyakorlat az évi 72 órát nem haladhatja meg az. A felhívást a kiképzés, illetőleg a gyakorlat időpontját megelőzően legalább nyolc nappal kell kézbesíteni. - A kiképzést lehetőleg a kötelezett lakóhelyén, vagy munkahelyén , illetőleg polgári védelmi oktatási intézményben kell megtartani.

A polgári védelmi szolgálat: Folyamatos polgári védelmi szolgálat A kötelezett a polgári védelmi szolgálat folyamatos ellátására időbeli korlátozás nélkül vehető igénybe rendkívüli állapot és szükségállapot idején a külön törvényben meghatározottak szerint Ideiglenes polgári védelmi szolgálat Katasztrófa megelőzése érdekében szükséges beavatkozás céljából, valamint veszélyhelyzetben a polgári védelmi szervezetbe beosztott kötelezett részére ideiglenes polgári védelmi szolgálat rendelhető el, amelynek időtartama alkalmanként a 15 naptári napot nem haladhatja meg.

A pv. szervezetbe beosztott állampolgár kötelessége: Szolgálati helyén szolgálatra képes állapotban megjelenni és munkát végezni. A kapott feladatokat a munkavédelmi szabályok megtartásával ellátni. A szolgálati balesetek, valamint a szolgálati betegségek megelőzésében tevékenyen részt venni, illetőleg közreműködni. A rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és az utasítások szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni. Az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni. A munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni; Munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani; A munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni. A részére előírt orvosi vizsgálaton részt venni. A veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől. A balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni

A polgári védelmi beosztott személy jogosult: - a szolgálat teljesítéséhez szükséges ellátásra, - norma szerinti ruházattal és felszereléssel való ellátásra, - egyenruha viselésére, - feladatának ellátásához szükséges felkészítésre, - feladatának ellátásához szükséges védőfelszereléssel, munkaeszközökkel történő ellátásra, - a munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályok megismerésére, - távolléti díjra, utazási költségtérítésre, az ellátása igazolt költségeinek megtérítésére. - A polgári védelmi szervezetbe beosztott mentesíthető részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól.

A polgári védelmi szervezetbe beosztott munkavállalót a polgári védelmi feladatok ellátására történő kiképzés, gyakorlat és ideiglenes polgári védelmi szolgálat idejére a munkavégzés alól fel kell menteni, erre az időszakra munkajogi védelemben részesül. A polgári védelmi szervezetbe beosztott személy esküt tesz.

A veszélyelhárítási tervezés alapja: kockázatbecsléssel kimutatott veszélyeztető hatások, osztályba sorolás és elégséges védelmi szint biztosítása szintjei: a) települési (fővárosban kerületi) veszélyelhárítási terv, b) munkahelyi veszélyelhárítási terv, c) hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének összesített terve, d) területi (fővárosi) veszélyelhárítási terv, e) központi veszélyelhárítási terv,

Veszélyeztető hatások 1. elemi csapások, természeti eredetű veszélyek; 2. ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek; 3. egyéb eredetű veszélyek; 4. kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázatok. Katasztrófavédelmi osztályok meghatározása kockázati mátrix útján: Hatás Bekövetkezési gyakoriság Ritka Nem gyakori Gyakori Nagyon gyakori Nagyon súlyos II. osztály II. osztály I. osztály I. osztály Súlyos III. osztály II. osztály II. osztály I. osztály Nem súlyos III. osztály III. osztály II. osztály II. osztály Alacsony mértékű III. osztály III. osztály III. osztály III. osztály

A lakosságvédelem: - a lakosságvédelem módszerei (alapelvként helyi és távolsági védelem) - a lakosság riasztása, - az egyéni védőeszköz ellátás, - a kitelepítés, a kimenekítés a befogadás és a visszatelepítés

Védekezésben együttműködő szervezetek: Országos Mentőszolgálat Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Honvédség Vízügyi Igazgatóságok Rendvédelmi szervek (rendőrség) Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Karitatív szervezetek

A kárterületen betartandó szabályok: A kárterület felderítése: A kárterület ellenőrzés egyik kulcsfontosságú feladata; a bekövetkezett káresemény (legyen az katasztrófa, vagy támadófegyver csapása) után a legrövidebb időn belül meg kell kezdeni és végre kell hajtani. Célja a veszélyes anyagok, tényezők (radioaktivitás, mérgező, fertőző hatások) jelenlétének, kiterjedésének, minőségi és mennyiségi paramétereinek elsődleges megállapítása. A felderítés végrehajtására jellemző, hogy minden esetben abból kell kiindulni, hogy nem tudunk semmit! A kárterület felderítés irányulhat egy bizonyos útvonal, vagy egy adott terület (telephely, település, nagyobb földrajzi terület) vizsgálatára, a kialakult kárhely, kárterület mérete, jellege, beépítettsége és egyéb adottságai függvényében.

Műszaki mentési feladatok: Végre kell hajtani a veszélybe került személyek mentését, biztonságba helyezését. A feladatokat csak a feltétlenül szükséges létszám és felszerelés minél rövidebb idejű igénybevételével kell végrehajtani. Ha a kár színhelyén felelős szakszemélyzet nincs, a műszaki mentést csak akkor szabad végrehajtani, ha a kárhelyparancsnok alapos helyismerettel rendelkezik és a szükséges felszerelések (védőeszközök) rendelkezésre állnak. Minden más esetben az élet és testi épség védelmére kell intézkedéseket tenni.

Az életmentés általános szabályai: Az életveszélybe került személy(ek) mentését – mint első és legfontosabb feladatot – akár anyagi kár okozásával is el kell végezni. Közvetlen életveszélyben lévőnek kell tekinteni mindazokat, akik olyan helyzetben, állapotban, körülmények között vannak, amelyek alkalmasak az emberi életfunkciók megszüntetésére vagy súlyos károsítására és ezekből saját erejüknél fogva nem képesek kimenekülni. Közvetett életveszélyben lévőnek kell tekinteni azokat, aki a közvetlen életveszélyből saját erejüknél fogva képesek menekülni, továbbá mindazokat, akik az életmentés nélkül közvetlen életveszélybe kerülhetnek. A mentési sorrendet a mentésvezető dönti el. A veszélyeztetett személy mentését – annak akarata ellenére is – végre kell hajtani. A mentést, ha kényszerítő körülmény másként nem indokolja, legalább két személynek kell végrehajtania. Olyan mentési módot kell választani, ami a mentendő és a mentést végző személyekre nézve a legkisebb kockázattal jár.

LAKOSSÁG RIASZTÁSA A lakosság katasztrófa riasztását elrendelheti: Országos vagy több megyét érintő veszélyeztetettség esetén a belügyminiszter - a Kormány utólagos tájékoztatásával - a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság útján. Megyei (fővárosi) szintű veszélyeztetettség esetén a megyei közgyűlés elnöke (főpolgármester) a megyei katasztrófavédelmi illetve a fővárosi polgári védelmi igazgatóság útján, a belügyminiszter utólagos tájékoztatásával. A település veszélyeztetettsége esetén a polgármester a megyei közgyűlés elnöke utólagos tájékoztatásával.

A lakosság riasztásának lehetőségei A lakosság riasztása történhet: a polgári védelem riasztási rendszerén, motorszirénákkal, lakossági riasztó-tájékoztató lokális rendszereken, elektronikus eszközökkel, az önkormányzatok által a helyi lehetőségek felhasználásával, szükség-riasztóeszközökkel, közszolgálati műsorszóró rádió- és televízió stúdiók, rádió- és televízióállomások bevonásával.

Riasztás szirénákkal: katasztrófariasztás: 120 másodpercig tartó váltakozó hangmagasságú folyamatos szirénahang

Katasztrófa riasztás feloldása: kétszer egymás után megismételt 30 másodpercig tartó egyenletes hangmagasságú szirénahang, a jelzések közötti 30 másodperces szünettel.

Morgatópróba: A jelzés leírása: A próba során alkalmazott jelalak első részében 6 másodperces

A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉS SORÁN A POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK MOZGÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI

JOGSZABÁLYOK 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 234/2011. (XI. 10.) Korm. Végrehajtási rendelet 18/2011. számú BM OKF főigazgatói intézkedés 1. számú melléklete a katasztrófák elleni védekezés során a területi, a települési és a munkahelyi polgári védelmi szervezetek, valamint a központi rendeltetésű műszaki mentő szervezetek mozgósításának szabályai

FOGALMAK Mozgósítás: az a folyamat, amely a polgári védelmi szolgálat elrendeléséről szóló döntéstől a polgári védelmi szervezet kárhelyen történő tevékenységének megkezdéséig tart. Riasztás: a mozgósítási folyamat azon része, amely a polgári védelmi szolgálatot elrendelő döntéstől a polgári védelmi szolgálatról szóló felhívás alapján az abban megjelölt helyen és időpontban történő megjelenésig tart. Berendelés: a riasztásnak az a változata, amikor a megjelenési kötelezettségét teljesítő személy kiképzésen, gyakorláson vesz részt. Gyülekezési hely: az a helyszín (település, utca, épület megnevezése) ahol a polgári védelmi szolgálatra felhívást kapott személy a megadott időpontban és felszereléssel, technikai eszközzel jelentkezik a feladat végrehajtására.

A pv. szervezetek mozgósítását elrendelheti: - a kormány, a belügyminiszter útján, az Országgyűlés és a köztársasági elnök tájékoztatása mellett; - a belügyminiszter, a BM OKF főigazgató kezdeményezése alapján, a kormány egyidejű tájékoztatása mellett; - a belügyminiszter akadályoztatása esetén a helyettesítéssel megbízott államtitkár; - a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke a belügyminiszter intézkedése alapján - vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával; - a polgármestere, a megyei közgyűlés elnökének egyetértésével, vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával.

A mozgósítás alapelvei - A polgári védelmi szervezetek alkalmazására a polgári védelmi szolgálat elrendelésére akkor kerülhet sor, ha más szervek (tűzoltóság, mentőszolgálat, vízkár-elhárítási szerv, az érintett üzem baleset-elhárítási szerve) erői, eszközei nem elegendőek a kialakult helyzet felszámolásához, illetve, ha azt a lakosság, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme ezt egyébként indokolttá teszi. - A polgári védelmi szervezetek riasztását, berendelését úgy kell megszervezni és gyakoroltatni, hogy az minden helyzetben biztosítsa – munkaidő alatt és munkaidőn túl – akár magasabb mozgósítási fokozat elrendelése nélkül is a részükre meghatározott normaidőn belül a megalakítási helyre történő beérkezést.

A mozgósítás történhet: Egyidejűleg: Veszélyhelyzetben, szükségállapot bevezetésekor, ha az adott területen olyan mértékű katasztrófa következik be, mely egyidejűleg szükségessé teszi minden polgári védelmi szervezet készenlétbe helyezését Részenként: ha a polgári védelmi szervezetek az elrendelést követően a beavatkozás szükségességének sorrendjében kerülnek készenlétbe helyezésre.

A pv szervezet szakalegységei: riasztó szakalegységek; kitelepítési- elhelyezési szakalegységek; állat- és növényvédelmi szakalegységek; közegészségügyi és járványügyi szakalegységek. radiológiai, biológiai és vegyi szakalegységek; elsősegélynyújtó és sérült szállító, kórházi szakalegységek; műszaki- mentő szakalegységek; műszaki és kárfelszámoló szakalegységek. ellátó szakalegységek; szállító szakalegységek.

A pv. szervezetek mozgósítási készenléti idejük szerint Gyors készenlétű szervezetek (12 órán belül) elsősorban az irányítást végző szervek és szervezetek, valamint a katasztrófák elhárításában való részvétel érdekében megalakított polgári védelmi szervezetek Rövid készenlétű szervezetek (24 órán belül) elsősorban azok a teljes állománnyal megalakított részlegek, rajok, csoportok, melyek a gyors készenlétű szervezeteken kívül a katasztrófavédelmi feladatok végzésébe rövid előkészítés után bevonhatók

A mozgósítás készenléti fokozatai és feladatai - alapállapot; normál működése - katasztrófavédelmi készenlét; előrejelzések szerint katasztrófahelyzet kialakulása várható - katasztrófaveszély készenlét; reagálási idő további rövidítése érdekében kerül bevezetésre - teljes bevetési készenlét: kijelölt megalakítási, gyülekezési helyeiken készen állnak az alkalmazásra

A pv. szervezetek riasztása történhet: híradó eszközök (vezetékes és mobil távbeszélő készülék, telefax, elektronikus eszközök, EDR rádió stb); futár igénybevétele. Módszerei: a BM OKF és alárendeltjei ügyeleti rendszerén keresztül; az országos védelmi közigazgatás riasztási rendszerén; személyesen (vagy a jogosultak által aláírt megbízólevéllel ellátott személyek útján) szóban, illetve írásban; a médiaszolgáltatókon keresztül.

Pv. szervezetek riasztása:

ALAPVETŐ EGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK Az elsősegélynyújtás a sürgős helyszíni betegellátás első lépése. Bajbajutott embertársainkon segíteni mindenkinek állampolgári kötelessége. Persze segíteni az tud igazán, akinek fogalma van a szakszerű elsősegélynyújtásról. A legprecízebb elsősegélynyújtás sem helyettesítheti az orvosi vizsgálatot. Minden sérültet, rosszulléten átesett embert orvosnak is meg kell mutatni. Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteg állapotának további romlását megakadályozzuk, az esetleges életveszélyt elhárítsuk és próbáljuk megnyugtatni a beteget.

Teendők baleset esetén: Azonnal vigyük ki a sérültet a közvetlen veszélyzónából, csonttörés gyanúja esetén óvatosan járjunk el. Az eszméletetlen beteget biztonsági (stabil) oldalfekvésbe helyezzük, friss levegőt biztosítunk, arcát finoman ütögetjük, hideg vízzel is fröcskölhetjük, ruházatát meglazítjuk és erős illatú folyadékot (pl. ammónia) szagoltatunk vele és orvosi segítséget hívunk. Eszméletlen, nem lélegző betegnél a vérkeringést és a légzést el kell indítani. A lélegeztetést és szívmasszázst tanult elsősegélynyújtó, orvos, vagy ápoló végezze.

Teendők sérülés esetén Oka Tünetei Teendőink Agyráz-kódás fejet ért tompa ütés zavarodottság, hányinger, álmosság, félrebeszélés sürgősen orvost hívni, feltámasztott felsőtesttel fektetés, borogatás Égés hősugárzás, elektromos-ság bőrpír, hólyagok, duzzanat, barnás-fekete bőrelhalás Panthenol sprayvel vagy kenőccsel hűsíteni. Sebes, hólyagos bőrt érinteni kézzel tilos, csak steril gézlappal sebfedés, fájdalomcsillapítót adni Fagyás hideg levegő, szűk, szoros ruházat fehér érzéketlen, majd kékespiros, duzzadt testrész puha ronggyal dörzsölni, melegen tartani, forró tea itatása Belső zúzódás baleset, esés, ütés, a belső szer-vek sérülnek szédülés, hányás, verejtékezés, alig érezhető, szapora pulzus, fektetni, félig ülőhelyzetben (mellkasnál), vagy vízszintesen (hasüregi sérülésnél), borogatás

Teendők sérülés esetén Oka Tünetei Teendőink fedett csont-törések ütés, esés, baleset. törött testrész alakja megváltozik, duzzadt sürgősen orvoshoz vinni, csontokat rögzíteni, fektetni nyílt csont-törések ütés, esés, baleset csontvégek és a seb látható sürgősen orvoshoz vinni, csontokat rögzíteni, fektetni és a sebellátást biztosítani, azonnal orvosi segítséget hívni Koponya-alapi törés ütés, nyomás, baleset sápadtság, szédülés, hányinger, fejfájás, végtagreszketés, orr, fül és szájvérzés azonnal orvosi segítséget hívni állkapocs- és orrtörés véres nyál, vérző orr parittyakötéssel rögzíteni

A betegmozgatás és szállítás szabályai: A sérültet csak akkor mozgassa, ha az elkerülhetetlenül szükséges. Ne kockáztassa saját biztonságát. Mindig magyarázza meg a sérültnek, hogy mit szándékozik tenni, mert így az együttműködhet Önnel, ha képes rá. Soha ne mozgassa a sérültet egyedül, ha segítséget is vehet igénybe. Magyarázza meg a segítőtársainak, hogy mit kell tenniük, hogy teljes mértékben együttműködhessenek Önnel. Ha több ember visz egy sérültet, egyetlenegy irányítson. Vigyázzon, nehogy a sérült felemelésekor saját dereka megsérüljön, mindig alkalmazzon helyes emelési technikát.

Köszönöm a figyelmet!