Rendészeti együttműködési lehetőségek és a rendőri intézkedések jog- és szakszerűségi kritériumai Kiss Róbert r. őrnagy 2014.

A rendőri feladatstruktúra Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25 A rendőri feladatstruktúra Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Az Állam fejezet 46. cikk (1) bekezdése értelmében a rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme.

A rendőri feladatstruktúra A rendőrség Magyarország legnagyobb létszámú és legátfogóbb hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szerve, különösen a 2008. január 1-jétől a Határőrséggel történő integráció után. Hazánk teljes jogú schengeni tagságát követően a határrendészeti feladatok oly mértékben átalakultak, hogy azt a rendőrségen belül határrendészeti szolgálati ág is megfelelő hatékonysággal el tudja látni. Az integráció során fő szempont volt egy olyan egységes szerv létrehozása, amely a párhuzamosságok és a végrehajtói feladatok átfedéseinek megszüntetésével, a költségek csökkentésével és a gazdálkodás hatékonyabbá tételével egyidejűleg ellátja mindkét szervezet önálló feladatait.

A rendőrség helye és szerepe Magyarország biztonsági rendszerében A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (5) bekezdése szerint rendvédelmi szerv: rendőrség, büntetés-végrehajtási szervezet, hivatásos katasztrófavédelmi szerv, polgári nemzetbiztonsági szolgálat.

A rendőrség helye és szerepe Magyarország biztonsági rendszerében A rendőrségnek a társadalmi rendeltetése, hogy a jogellenes emberi magatartásokból keletkező veszélyhelyzeteket a legitim fizikai erőszak monopóliumának felhasználásával kezelje, illetve hárítsa el. A rendőrség rendvédelmi típusú feladatokat végez, amelynek fő jellegzetessége a jogszabályi előírásoknak közvetlen kikényszerítéssel való érvényesítése. A kényszerítő eszközök alkalmazása speciális jog, amely meghatározza a rendőrség „fegyveres” jellegét.

A rendőrség helye és szerepe Magyarország biztonsági rendszerében A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 4. § (1) bekezdése értelmében: „A rendőrség állami, fegyveres rendvédelmi szerv ” Az állami jelző azt fejezi ki, hogy a feladatok ellátása az állam kötelezettsége, így a hatályos jogszabályok az egységes állami rendőrség koncepciójára épülnek.

A rendőrség szervezeti felépítése Általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv Terrorizmust elhárító szerv Belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv

A rendőrségi korszakok A modern rendőrség kialakulása (XIX. század); Politikai korszak (1840-1930); A reform korszak, a professzionális modell (1930-1980); USA közösségi rendészet korszaka (1980-tól napjainkig);

Rapid response – gyors válasz a segélyhívásokra, Random patrols – véletlenszerű járőrözés, Reactive investigation – reagáló típusú nyomozás.

Egyedül nem megy!!! A hagyományos, hot-spot, valamint a közösségi rendészet elemei egyaránt megjelennek

David Weisburg & John E. Eck hatékonysági fókusz-skála

Példák a közösségi együttműködésre Broken window theory – COMPSTAT, Talsi – gyalogos aluljáró, Fife – speed limit, St. Gallen.

A rendőrség helye és szerepe Magyarország biztonsági rendszerében Rtv. 2. § (2) bekezdése értelmében A rendőrség a feladatának ellátása során a) együttműködik az állami és a helyi önkormányzati szervekkel, a társadalmi és a gazdálkodó szervezetekkel, az állampolgárokkal és azok közösségeivel; b) segítséget nyújt - jogszabályban meghatározott esetben - az állami és a helyi önkormányzati szervek hivatalos eljárásának zavartalan lefolytatásához; c) támogatja a helyi önkormányzatoknak és az állampolgárok közösségeinek a közbiztonság javítására irányuló önkéntes tevékenységét.

A rendőri intézkedések Alapelvek: Kötelezettségek: Szükségesség - Intézkedési kötelezettség, Arányosság - Arányosság követelménye, Törvényesség - Rendőri intézkedést és kényszerítő eszköz alkal- mazását KIZÁRÓLAG tör- vényi felhatalmazás alapján, Szakszerűség - a rendőri intézkedések végrehajtásának metódusát a rendészetért felelős mi- niszter rendeletben hat. meg

A rendőri intézkedések I. Törvényesség: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Szabadság és Felelősség fejezete III. Cikk Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem. Rtv. 16. § (4) A rendőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A rendőr az ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a szolgálati beosztására, a rendfokozatára, személyére tekintet nélkül köteles intézkedni.

A rendőri intézkedések I. Törvényesség: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Szabadság és Felelősség fejezete IV. Cikk (1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. (2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Rtv. 17. § (1) A rendőrség a feladatának ellátása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat a törvényben foglaltak szerint korlátozhatja.

A rendőri intézkedések II. Szakszerűség Helyszíni rendőri eljárások

A rendőri intézkedések II. Szakszerűség Helyszíni rendőri eljárások (pl.: helyszínbiztosítás végrehajtására)

A rendőri intézkedések II. Szakszerűség Helyszíni rendőri eljárások (pl.: helyszínbiztosítás végrehajtására) KETTŐS KORDONVONAL

A rendőri intézkedések II. Szakszerűség Kényszerítő eszköz alkalmazás

A rendőri intézkedések II. Szakszerűség Járműmegállítás (Rtv. 44. § (1) bekezdés)

A rendőri intézkedések II. Szakszerűség Járműmegállítás (Rtv. 44. § (1) bekezdés)

A rendőri intézkedések III. Szükségesség: Mikor kell/szükséges rendőri intézkedést folytatni? közbiztonságot, közrendet, államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel vagy hoznak a tudomására.

A rendőri intézkedések III. Szükségesség: A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló rendőri intézkedésnek MINDENKI KÖTELES MAGÁT ALÁVETNI ÉS A RENDŐR UTASÍTÁSAINAK ENGEDELMESKEDNI. A rendőri intézkedés során annak jogszerűsége NEM VONHATÓ KÉTSÉGBE!!!! KIVÉVE! A JOGSZERŰTLENSÉG - mérlegelés nélkül, - kétséget kizáróan megállapítható.

A rendőri intézkedések III. Szükségesség: Rendőrt intézkedése során igazolja: vagy

A rendőri intézkedések III. Szükségesség: Szolgálati fellépés módja (AMENNYIBEN A RENDŐRI INTÉZKEDÉS EREDMÉNYESSÉGÉT NEM VESZÉLYEZTETI): név, azonosító szám, intézkedés tényét és célját szóban közölni. Továbbá: napszaknak megfelelő köszönés, tisztelgés.

A rendőri intézkedések IV. Arányosság: A rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. A rendőri intézkedés során a kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell a sérülés okozását.

Kérdések?

Köszönöm a figyelmet!