KÖZMŰVELŐDÉSI STRATÉGIA Óváry István főosztályvezető

Közművelődés = Stratégia = „a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg" 1997. évi CXL. tv. 1. sz. mell. q) Stratégia = „jövőbeli cselekvést, annak idejét és módját meghatározó elgondolás” Magyar értelmező kéziszótár

Támogatási rendszerünk EU konform átalakításáról szóló 2307/1998. (XII Támogatási rendszerünk EU konform átalakításáról szóló 2307/1998. (XII. 30.) Kormányhatározat 1.b) pontjában olvasható a következő: „ … a fejlesztési támogatások koncepciója alapján, a gazdaságpolitikai stratégiába és az elfogadott makrogazdasági sarok-számokhoz illeszkedve Átfogó Fejlesztési Tervet (ÁFT) kell kidolgozni, amely figyelembe veszi az EU csatlakozási fel-készülés stratégiai szempontjait, alapját képezi a Nemzeti Fejlesztési Tervnek (NFT), és felöleli azokat a támogatásokat is, amelyek a csatlakozást követően sem válnak az EU által társfinanszírozható rendszer részévé.”

a Magyar Köztársaság Alkotmányáról ÁFT 1. 2. 3. 4. a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 1949. évi XX. törvény 70/F.§ a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 1997. évi CXL. törvény NKÖM közművelődési pályázatai „A Közművelődési Főosztály szakigazgatási tevékenységének alapelvei, kiemelt céljai, feladatai a kormányprogram és az 1997. évi CXL. törvény megvalósításában” (B. dr. Gelencsér Katalin főosztályvezető; Szín 4/5 ; dr. Hámori József = MNE XV. Vándorgyűlés, 1998. október, Szombathely)

Cél: a közművelődés általánossá tétele Feladatok, fejlesztési irányok: 1. A közművelődés kiterjesztése, egyre több állampolgár művelődésének elősegítése. 2. Az egyéni és közösségi művelődés feltételeinek (személyi, tárgyi, anyagi) folyamatos javítása. 3. A közművelődési intézmények, közösségi színterek folyamatos (mennyiségi, minőségi) növelése. 4. A közművelődési szervezetek, az ismeretszerző és az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének folyamatos működésének támogatása.

5. Az egyetemes a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése. 6. A különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése. 7. A települések környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása. 8. A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése.

9. Az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák fejlesztése. 10. Az ünnepek kultúrájának gondozása. 11. A szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek folyamatos biztosítása.

Az ÁFT számára megfogalmazott közművelődés-fejlesztési programok: 1. 2. 3. 4. A közművelődési intézmények revitalizációja, fejlesztése. A humán erőforrást fejlesztő közművelődési tevékenységek kiszélesítése. A közművelődés módszereinek, nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése. A közművelődési terület telematikai fejlesztése.

NFT Stratégiakészítés ütemterve, módja: • MMHIR-en 1. Nyilvános vita: (2000. novemberétől) • MMHIR-en (Fórum rovatban) • szakperiodikáinkban (pl.: Közművelődési Tájékoztató, Megyei Hírmondó, Közművelődési Információk, Hírlevél, Szín, ) 2. Problémafa felállítása szakmai csoportokban (februártól) 3. A problémafák egybeszerkesztése (június)

4. A probléma- és célfa szakmai véleményezése (szeptemberig) 5. A probléma- és célfa összegzése (szeptember) 6. Javaslattétel az NFT közművelődési programjaira (szeptember)

A probléma- és célfa az egybeszerkesztés jelenlegi állása szerint:

részcél részcél részcél részcél részcél részcél részcél részcél részcél részcél részcél részcél részcél cél cél cél célkitűzés célkitűzés célkitűzés főcél főprobléma probléma probléma nehézség nehézség nehézség nehézség gond gond gond gond gond gond gond gond gond gond gond gond gond gond gond gond gond gond

a kötelező közművelődési feladatellátás mennyiségi, minőségi mutatóinak normatívája hiányzik a közművelődési feladatellátás színvonala régiónkét, megyénként, kistérségenként, településenként nagyon változó képet mutat a megszüntetett megyei művelődési központok szakmai tanácsadó, szolgáltató tevékenysége, segít- ségnyújtása nagyon hiányzik a kistelepüléseken

a közművelődési intézmények zömében gyenge a marketing munka kevés a PR-tevékenység a közművelődési intézmények jó részében a közművelődési szolgáltatások, az elért eredmények helyett a hiányosságokat kommunikálja a közműve- lődés szervezeteinek nagyobbik hányada az Internet nyújtotta lehetőséggel alig él a közművelődési terület nem használja ki kellő mértékben a közművelődés a média adta lehetőségeket

a pályáztatásos támogatási rendszer drágán, sokszor bürokratikusan, s nem mindig igazságosan működik sokszor megkérdőjelezhető a pályázatok hitelessége, kialakult klientúrája van már egyes pályázatoknak a megkövetelt önrész vállalási kötelezettség miatt sokszor a leginkább segítségre szorulók nem tudnak pályázni az utófinanszírozás megoldhatatlan problémát jelent számos pályázó számára a rendszeresen kevesebb az elnyert támogatás a szükségesnél, ezért csak részben valósíthatók meg a pályázatok

a pályáztatásos támogatási rendszer drágán, sokszor bürokratikusan, s nem mindig igazságosan működik az első félévi programokhoz nem lehet pályázati támogatást szerezni, mert a kiírások zömmel tavasz- szal jelennek meg, a pénz pedig csak őszre érkezik egyre kevesebb a közművelődési feladatellátást segítő pályázat, s nagyon kis keretekre hirdetődnek meg az NKA egyes szakkollégiumai nem fogadókészek az amatőrművészeti pályázatok tekintetében a támogatásokra leginkább rászorulók - szegénységük okán - nem tudnak tájékozódni sem a pályázati lehetőségek felől

a közművelődés társadalmilag szükséges mértékére nincs kellő anyagi fedezet számos településen nincs a közművelődéshez adottság (létesítmény, berendezés, eszköz, szakember, pénz) fedezethiányra hivatkozva gyakran élnek a fenntartók a létszámcsökkentés, a részfoglalkoztatás, feladatkör-összevonás eszközével a közművelődési intézmények, közösségi színterek egy részének állaga nagyon leromlott, funkciótlan terekkel rendelkeznek, építészetileg korszerűtlenek a közművelődési intézmények, közösségi színterek egy részének berendezése hiányos, elhasználódott, erősen kopott, nem otthonos

a közművelődés társadalmilag szükséges mértékére nincs kellő anyagi fedezet a közművelődési intézmények, közösségi színterek egy részének technikai eszközfelszereltsége hiányos, elavult a közművelődési koncepciók, stratégiák tudományos társadalom-kutatással nem megalapozottak a közművelődési intézmények jó részébe mozgáskor- látozott személy nem tud részt venni a szolgáltatá- sokban szükség lenne minőségbiztosításra a közművelődés terén is

a közművelődés társadalmilag szükséges mértékére nincs kellő anyagi fedezet a mecenatúra és a szponzoráció messze elmarad az EU átlagszinttől a közművelődés területén tevékenykedő civil szervezetek tőkeereje gyenge a közművelődés tudományos kutatása szinte teljesen megszűnt bizonytalan a közművelődési szolgáltatások folyamatos igénybevehetősége

a közművelődés társadalmilag szükséges mértékére nincs kellő anyagi fedezet az állam az önkormányzatok kötelező feladatává tette a közművelődés elősegítését, de nem biztosít hozzá elegendő normatív támogatást a fizetőképes kereslet csökken a közművelődési szolgáltatások terén a kis önkormányzatoknál nem teremtődik meg a kellő anyagi fedezet a kötelező közművelődési feladatellátásra a közművelődési intézmények működtetéséhez szükséges biztosítások (ingatlan, lopás, baleset, felelősség stb.) megkötésére sincs pénz

a közművelődés társadalmilag szükséges mértékére nincs kellő anyagi fedezet a fenntartói feladat-meghatározás gyakran nincs összhangban a biztosított támogatással nagyarányú a fluktuáció a közművelődési szakmában dolgozók terén a szegények kiszorulnak a közművelődésből, így tovább csökkennek életesélyeik a közművelődési intézmények zömében gyenge a marketing munka

a közművelődés társadalmilag szükséges mértékére nincs kellő anyagi fedezet a pályáztatásos támogatási rendszer drágán, sokszor bürokratikusan, s nem mindig igazságosan működik

nem eléggé ismert, elismert a közművelődés, nincs presztizse a közművelődési szakmának a felsőoktatás nyújtotta közművelődési képzés tartalmát nem ismeri el a társadalom, mint speciális tudást a közművelődés fogalma nem egyértelmű, a Szolgáltatások Jegyzéke nem is tartalmazza a közművelődés, mint szolgáltatás fogalmát a területfejlesztési tervek rendre nem számolnak a közművelődés nyújtotta lehetőségekkel alacsony fokú a közművelődés érdekérvényesítő képessége

nem eléggé ismert, elismert a közművelődés, nincs presztizse a közművelődési szakmának a közművelődési feladatellátás terén gyakori az ún. „kézi irányítás” a fenntartók részéről a kulturális örökség védelme terén nem kap elég hangsúlyt a közművelődés hiányzik a közművelődés terén egy rögzített szakmai követelményrendszer, szaketikai kódex alacsony a közművelődésben dolgozók átlagbére, átlagjövedelme

hiányos, helyenként ellentmondásos a közművelődési feladatellátás jogi szabályozottsága hiányoznak a kötelező önkormányzati közművelődési feladatellátás normatívái szükség lenne a közművelődési intézmény építési szabványára egyes hatályos közművelődési jogszabályok között ellentmondás van minden szinten szükség lenne helyzetelemzésen alapuló közművelődési stratégiára

hiányos, helyenként ellentmondásos a közművelődési feladatellátás jogi szabályozottsága az összevont közművelődési-közgyűjteményi norma- tíva miatt nem lehet számon kérni a közművelődésre fordított kereteket a támogatások hatékonyságvizsgálata rendre elmarad a közművelődési-közgyűjteményi normatív állami támogatást az önkormányzatok adott esetben jogosultak más célra is elkölteni a közművelődésre vonatkozó jogszabályok be nem tartása esetén rendre elmarad a szankcionálás

hiányos, helyenként ellentmondásos a közművelődési feladatellátás jogi szabályozottsága a közművelődési szakfelügyelet javaslatait nem fogadják meg a megyei közművelődési tanácsadás, szolgáltatás eltérő színvonalú, egyes megyékben kevés a kínálható segítség a települési közművelődési szolgáltatások elérhetőségében nem érvényesül az esélyegyenlőség elve hiányzik az ágazati irányítás mechanizmusából a decentralizálás, a régiós feladatellátás

hiányos, helyenként ellentmondásos a közművelődési feladatellátás jogi szabályozottsága szakmailag indokolatlan a legtöbb intézmény- összevonás, illetve szétválasztás a közművelődéssel kapcsolatos fenntartói döntések is gyakran túlpolitizáltak és személyfüggők gyakran szakmaiatlan, önkényes a fenntartói feladat-meghatározás a közművelődési intézmények munkaterve terén egymással gyakran elégedetlenek a közművelődési intézmények és fenntartóik

hiányos, helyenként ellentmondásos a közművelődési feladatellátás jogi szabályozottsága a költségvetési szervként működő közművelődési intézményekben dolgozók számára szükséges lenne egy érdekeltségi rendszer bevezetése a közművelődési tevékenységről számot adó statisztikai jelentőlap kitölthető rovatai nem fedik le a létező valóságot

felkészültségbéli hiányosságok jellemzik a közművelődésben dolgozó kollégák egy részét a felsőfokú közművelődési szakemberképzés nem ad a közművelődési feladatellátásban azonnal használható tudást a közművelődési dolgozók egy része járatlan pl. a pályázatírás, ez elektronikus levelezés terén nem él eléggé a közművelődési szakma a rendelke- zésére álló, szakmai információk közvetítésére szolgáló csatornák adta lehetőségekkel a közművelődési dolgozók jó részének idegen-nyelv és informatikai ismerete hiányos

felkészültségbéli hiányosságok jellemzik a közművelődésben dolgozó kollégák egy részét túl nagy időintervallum a hét év a kötelező továbbképzés terén kevés az akkreditált képzés a közművelődésben dolgozók számára a közművelődési felsőfokú oktatás és OKJ-s szakkép- zés elüzletiesedett, tömegessé vált, ezért esett a szakmai színvonala, ez felhígulást eredményezett egyes kollégák még mindig egyedi rendezvényekben gondolkodnak s nem településfejlesztésbe ágyazott, életmód-alakító művelődési folyamatépítésben

felkészültségbéli hiányosságok jellemzik a közművelődésben dolgozó kollégák egy részét a helyi közművelődési feladat-meghatározás gyakran nem a tényleges szükséglet, igény mentén fogalmazódik meg csak a felnőttek egyharmada, a fiatalok fele kerül kapcsolatba a közművelődési intézményekkel, közösségi színterekkel a munkanélküliek képzésébe csak kis mértékben tudtak bekapcsolódni a közművelődési intézmények egyes településeken népességcsoportok maradnak ki a közművelődési feladatellátásból

felkészültségbéli hiányosságok jellemzik a közművelődésben dolgozó kollégák egy részét szegényesek a közművelődés nemzetközi kapcsolatai az elvégzett munkához, az elért eredményekhez képest hiányos a tevékenység dokumentációja a közművelődést végző szervezetek együttműködése nem minden településen valósul meg a szakmai, módszertani, elemző tevékenység nagyon gyenge, hiányzik a közművelődés terén

felkészültségbéli hiányosságok jellemzik a közművelődésben dolgozó kollégák egy részét kevés az innováció a közművelődés terén nincsenek kidolgozott eredményességi mutatói a közművelődési szolgáltatásoknak a közművelődés tudományosan nem kellően megalapozott

a közművelődésben résztvevő civil szervezetek egyre számosabbak, de nem élnek maradéktalanul lehetőségeikkel a települések zömében még nem alakult meg a Közművelődési Tanács a létező Közművelődési Tanácsok egy része nem végez érdemi munkát sok a civil szervezetek széthúzásából adódó probléma

sokszor tapasztalható tájékozatlanság a közművelődési intézmények fenntartói, a közművelődési feladatellátást szervezők, irányítók körében a közművelődési feladatellátás létező segítség- nyújtási formáit (pályázatok, szaktanácsadás) gyakran éppen a rászorulók nem veszik igénybe a közművelődési intézmények tekintetében gyakran nem találják meg a fenntartók az optimális arányt a működés- és a feladatfinanszírozás terén az önkormányzatok közművelődési rendeletei többségükben nem a helyi, valós helyzetre fogalmazódtak

a közművelődés lehetőségének teljes körű kiterjesztése, általánossá tétele még nem valósult meg a közművelődés társadalmilag szükséges mértékére nincs kellő anyagi fedezet nem eléggé ismert, elismert a közművelődés, nincs presztizse a közművelődési szakmának hiányos, helyenként ellentmondásos a közművelődési feladatellátás jogi szabályozottsága felkészültségbéli hiányosságok jellemzik a közművelődésben dolgozó kollégák egy részét

a közművelődés lehetőségének teljes körű kiterjesztése, általánossá tétele még nem valósult meg sokszor tapasztalható tájékozatlanság a közművelő- dési intézmények fenntartói, a közművelődési fela- datellátást szervezők, irányítók körében a közművelődésben résztvevő civil szervezetek egyre számosabbak, de nem élnek maradéktalanul lehetőségeikkel

mindenki számára igénye és a társadalom szükséglete szerint elérhető közművelődési lehetőség biztosítása a közművelődés lehetőségének teljes körű kiterjesztése, általánossá tétele még nem valósult meg

mindenki számára igénye és a társadalom szükséglete szerint elérhető közművelődési lehetőség biztosítása anyagi fedezethiány ne korlátozza a közművelődés társadalmilag szükséges mértékű kibontakozását magas társadalmi megbecsültséget, elismertséget élvezzenek a közművelődés résztvevői, szervezői, irányítói a megfogalmazott fő cél megvalósulását szolgáló, egyértelmű, összehangolt jogszabályrendszer segítse a közművelődési feladatellátást szakmailag felkészült, tájékozott emberek irányítsák, szervezzék a közművelődést

anyagi fedezethiány ne korlátozza a közművelődés társadalmilag szükséges mértékű kibontakozását a közművelődéshez minden településen legyen az igényeknek és a szükségletnek megfelelő mértékű és színvonalú közösségi színtér, közművelődési intézmény az egyéni igények és a társadalmi szükségletek sze- rinti közművelődési tevékenységhez álljon rendelke- zésre minden településen elegendő számú, felkészült, segítő szakember anyagi fedezethiány miatt ne maradjon el egyetlen társadalmilag szükséges és az egyéni igények, érdekek mentén szerveződő közművelődési tevékenység sem többszintű és színvonalas szakmai tanácsadás és szolgáltatás segítse a közművelődési folyamatokat

magas társadalmi megbecsültséget, elismertséget élvezzenek a közművelődés résztvevői, szervezői, irányítói a közművelődési tevékenység alanyait széleskörű társadalmi megbecsültség övezze a közművelődési folyamatok irányítói, a közművelődési tevékenységek szervezői részesüljenek nagy társadalmi elismertségben

szakmailag felkészült, tájékozott emberek irányítsák, szervezzék a közművelődést a közművelődést szervezők felsőfokú alap képzése tudományos minőségű legyen a jelenleginél rendszeresebb, színvonalasabb legyen a kötelező szakmai továbbképzése a közművelődésben tevékenykedőknek el kell érni a közművelődés irányításában résztvevők szakmai tájékozottságát

a közművelődési folyamatok irányítói, a közművelődés tevékenységek szervezői részesüljenek nagy társadalmi elismertségben a közművelődésben dolgozók munkájának erkölcsi elismertsége emelkedjen a közművelődésben dolgozók munkájának anyagi elismertsége álljon arányban a társadalmi megbecsültségükkel

A „mindenki számára igénye és a társadalom szükséglete szerint elérhető közművelődési lehetőség biztosítása”, mint fő cél elérésének stratégiája: 1. Motivációs kampányt kell megszervezni egy közművelődés-barát társadalmi környezet megteremtéséért.

A kampány részeként, jelentős hírverés mellett, központi támogatottságú, a közművelődés következő funkcióit beteljesítő, programokat kell indítani: • helyi társadalmat (integráltságot, kooperációt, elégedettséget) formáló, innovációra serkentő, szocio-kulturális animáló, • lokális kötödést, identitástudatot, lokálpatriotizmust erősítő, • tradíciókat őrző, hagyományőrzést szolgáló, a helyi művelődési szokásokat gondozó,

• a fenntartható gazdasági növekedést segítő, a települések népességmegtartó képességét fejlesztő, • szomszédsági kapcsolatokat ápoló, csoportszervező-közösségformáló, • értékteremtő, értékközvetítő (egyetemes, nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi kultúra), művészetbefogadást segítő, • civilizáló, tudáspótló, műveltség-, világnézet-, vélemény- és magatartásformáló,

• a világban való eligazodást, világértést segítő, • kapcsolatépítő-képességet fejlesztő, • ízlés-, erkölcsnevelő, • felelősségérzetet erősítő, igényességre, lényeglátásra, problémamegoldó-, ítélő-, döntésképességre nevelő, • információáramlást, kommunikációt segítő, társadalmi nyilvánosságot formáló, közélet-alakító,

• empátiára, nyitottságra, együttműködésre, előítélet mentes gondolkodásra nevelő, • önmegvalósítást, öntevékenységet elősegítő, kreatívitást fejlesztő, tehetséggondozó, • művelődési szükségleteket-érdekeket-érdeklődést feltáró, felkeltő, egyeztető, kielégítő, • szocializációt szolgáló, humán-erőforrást fejlesztő, az élethosszig tartó tanulást biztosító,

• közösségi élet normáit alakító, társadalmi integrációt szolgáló, • életmódformáló, életvitel-alakító, létkultúrát fejlesztő, életminőséget, életesélyt javító, • a személyiség belső harmóniáját, egyensúlyát kibontakoztató, • rekreációt segítő, szabadidős szokásokat alakító. (programokat kell indítani)

Ilyen program lehet például:  A nem hivatásos művészeknek, íróknak műfajonként, rendszeres időközönként, felmenő rendszerű, országos figyelemre ajánlott, társadalmi elismerést nyújtó, értékelő-minősítő fesztiválokat-versenyeket kell szervezni.  A helyi társadalmat aktivizáló, angol közösségfejlesztők által kidolgozott közösségfelmérések támogatása.

 A több mint tíz éves európai és a kétszeri hazai tapasztalatra építve, évente országos kampányt kell szervezni „A felnőtt tanulók és a művelődés hete, a tanulás ünnepe” címmel.  Honosítani kell az angol „Beruházók a népességbe” elnevezésű szervezetfejlesztési stratégiát.  A Learndirect kezdeményezés hazai elterjesztése.

 Az OECD-kutatás magyar adatai és az EU „Memorandum az élethosszig tartó tanulásról” című dokumentum alapján nemzeti alapkészség-fejlesztési programot kell kidolgozni, végrehajtani.  Az UNESCO által is ajánlott, település-, kistérség-fejlesztési feladatokat ellátó közösségfejlesztő körök működését támogatni kell.

2. Felül kell vizsgálni a települések közművelődési intézmény, közösségi színtér ellátottságát, s pótolni kell a hiányosságokat. 3. Érdekeltségnövelő jelleggel az eddigieknél jelentősebb állami segítségnyújtást kell adni a közművelődési intézmények, közösségi színterek berendezettségének, technikai felszereltségének, szakember-ellátottságának, működtetésének javításához.

4. Felül kell vizsgálni a közművelődésre kiható jogszabályokat, s a kijelölt fő cél megvalósíthatósága érdekében kezdeményezni kell a szükséges módosításokat, kiegészítéseket, deregulációt. A kezdeményezett jogszabály-módosítások, kiegészítések irányultsága a következő kell legyen:

 a közművelődési feladatellátás a közoktatással egyenrangú kötelezettsége legyen a települési önkormányzatoknak,  a szakmai képzés magasabb tudományos szinten folyjon, a vizsgakövetelmények szigorodjanak,  a közművelődésben dolgozókkal szemben támasztott képesítési elvárások emelkedjenek,

 szakmai normatívák határozzák meg a közművelődési intézményekkel, közösségi színterekkel, a közművelődési tanácsadással, szolgáltatással szemben támasztható személyi, tárgyi, anyagi, tevékenységi követelményeket,  meg kell határozni az önkormányzatok számára a közművelődésre elszámolható kiadások körét,  a támogatások előfinanszírozó jelleggel adassanak,

 a művelődésszervezés három európai modellje - a központosított, a pluralista, a társadalomvezérelt - közül az utóbbi jusson érvényre,  az államilag elismert szakképesítések mellett hivatalosan elfogadhatóvá kell tenni a készségfejlesztő-tanfolyamok ún. kompetencia-bizonyítványait is,  a különböző szintű területfejlesztési tervekben jusson érvényre a közművelődés jelen, országos szektorfejlesztési stratégiája,

 a társadalom hátrányos helyzetű rétegei kiemelt támogatást kapjanak a felnőttképzésben való részvételükhöz,  meg kell teremteni a távoktatásos felnőttképzés szabályozottságát,  a hallgatói kölcsön rendszert ki kell terjeszteni az iskolán kívüli felnőttképzés területére.

5. Ki kell dolgozni és érvényre kell juttatni egy, a közművelődésben dolgozóktól elvárható, szaketikai kódexet és eredménymérési módszert, munka-hatékonysági mutatókat is rögzítő szakmai követelményrendszert.

6. Segíteni kell a minőségbiztosítás elterjedését a közművelődési szolgáltatások terén. 7. Művelődési igény, ismeret-, intelligenciaszint mérést, ízlés-, időmérleg-vizsgálatot, életmód-, érték-, érdekkutatást, művelődésszociológiai felmérést stb-t tartalmazó közművelődés-kutatási programot kell összeállítani és megvalósítani, s az eredmény alapján országos helyzetelemzést kell adni.

8. Elő kell segíteni a Közművelődési Tanácsok kistérségi, megyei, regionális és országos kapcsolatfelvételét, együtt gondolkodását.

9. Az elvégzett közművelődési tevékenységről számot adó statisztikai jelentőlap tartalmát, az adatgyűjtés, a feldolgozás és a közismertté tétel módját meg kell újítani a teljességre törekvés, az adatok használhatósága érdekében. 10. Támogatási programot kell indítani a közművelődési intézmények, közösségi színterek mozgáskorlátozottak általi igénybevehetőségének megteremtése érdekében.