IRATTAN

Mi az irat? – az írás terméke - Wellmann Imre: „az elröppenő gondolatok foglyul ejtése” 1995. 66. tv. irat minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat, amely valamely szerv működésével, ill. tevékenységével kapcsolatban bármely anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett

Az irattan korszakai: Középkori Újkori Legújabbkori 1526-ig, oklevelek – oklevéltan Újkori 1526 után – ügyiratok, akták – irattan Legújabbkori XX. sz. második fele - elektronikai adathordozók

Az iratok csoportja forma szerint: Oklevél: bizonyítás Akta: római ügyirat, 1600-tól Eu-ban is a bírói tárgyalások gyűjteményére, célja: nem a bizonyítás, hanem a közlés Hivatalos köziratok: gazdasági, igazgatási, egyházi stb. - Magániratok: személyek, családok iratai

Szisztematikus vagy rendszerező irattan Alárendeltek – devotio-vonal = hódolati vonás (jelentés, megkeresés, kérelem, beadvány, panasz, felterjesztés) Fölérendeltek (uralkodói leiratok, törvények, oklevelek, kinevezések, kancelláriai iratok, határozatok) Mellérendeltek (szerződések, egyezmények, jegyzőkönyv, egyezség, megkeresés, átirat)

Belső ügyviteli iratfajták: Jegyzőkönyv Dicajegyzékek Regestrum decimarum Urbáriumok Birtok-, népességösszeírások Hagyatéki, vagyonleltárak Telekkönyvek Anyakönyvek

Analitikus irattan Az iratok külső és belső tulajdonságait vizsgálja Külső: forma, terjedelem, betű, írásmód, íróanyag, tinta, íróeszköz, megpecsételés módja Belső: szöveg beosztása, szóhasználata, datálása

Genetikus irattan Az irattan ügyvitelben elfoglalt helye alapján vizsgálja az iratot: Lehet: beadvány kiadmány fogalmazvány tisztázat eredeti másolat – másolati könyvek másodlat vagy másodpéldány

Irattárak kialakulása XIV. sz. – oklevelek, másolati könyvek = regisztrum, lajstrom – a lajstromozó = regisztrátor, a hely regisztratúra, majd ide sorolódik az ott őrzött iratanyag is. XV. sz. változás – gazdasági, társadalmi fejlődés – új hivatalok: kamara, kancellária, kúria, helytartótanács – pergamen helyett papír, tömeges írásbeliség – másolás helyett kivonatolás – válasz a margóra

Irattárak kialakulása 1760 – „nova manipulatio” – új iratkezelési gyakorlat – formai szempontú rendezésről a tárgyi alapú rendezésre való áttérés – csatolt iratok együtt tartása – ügymenet követéséhez iktatás – eszerinti irattározás – bilaterális sorozat a folyamatos iktatószámok szerint – mellette személy, hely – tárgymutató 1785-1848 között - ügyágazatok szerinti irattározás – iktatás és irattározás szétvált – megtaláláshoz új segédletek

Irattárak kialakulása 1848 után – minisztériumok, 1850 - ún. hivatalos ügykezelési utasítás, irattári terv, tárgyi osztálybasorolás – iratok szerelése, iktató-mutató-sorkönyv 1903 - vármegyei ügyviteli szabályzat – alapszámos rendszer vagy osztály-, kútfő rendszer szocialista kor – Botár Olivér-féle közigazgatási számrendszer 1949-1951 között (4 számjegyű – tárgy ügycsoport – iktatókönyv helyett iktatólap