Az iskola az információs társadalomban Z.Karvalics László BME Információs Társadalom-és Trendkutató Központ
Az oktatás „újralátogatott” világválsága Válságdiskurzus (Ellen Keytől az UNESCO-ig) Illich Deschooling Society-ja –A háttér: a világ változása (informácós társadalom) –A rendszerszintű gondolkodásból az oktatás rendszerszintű megváltoztatásának igénye fakad
Információs társadalom – mi az? A foglalkoztatottak legnagyobb hányada az információs-és tudásszektorban A termelést és a fogyasztást ennek a szektornak a kibocsátása dominálja A tevékenységháztartás átalakul, info-intenzifikálódik (a magasabb értékhozzáadás felé tolódik)
Az információs társadalom másik oldala: politikai versenystratégia Versenyelőny-teremtés technológiával és/vagy a humán tőkébe való beruházással 50 éves „hosszú táv”, hatásgyakorlás a kultúra újratermelési ciklusaira A „végzet torkonragadása”, a tábornokok terve a háború megnyerésére
Kitérő: Eötvös, Kármán, Trefort, mint információstratégák Elvi kiindulópont (vízió- vezéreltség) Normatívan emelkedő költségvetési támogatás: elismert kormányzati prioritás Foltokban világszínvonal Óriási, mai napig tartó transzformációs hatás
Első tézispár Az iskola felértékelődik az információs társadalomban, a tudásműveletek intézményi komplexumának kiemelt, stratégiai csomópontjaként –Az iskola egyre kisebb területet fed le, a tudásműveletek intézményi komplexumának más elemei gyorsabban nőnek és nagyobb volumenű tudástranszfert produkálnak, a tudástömeg más intézményekben gyorsabban halmozódik
Stratégiai felértékelődés Az „államtalanítás” közepette az iskolafenntartás megmarad közpolitikai alapfeladatnak – súlya, aránya, fontossága megnő A jövőalakítás érdekében történő beavatkozások, az információ társadalomra való „kondicionálás” eszköze
Zsugorodó játéktér Az első disszidens: tudományművelés, kutatás-(fejlesztés) A második: a tudományos ismeretterjesztés és a tömegmédia A harmadik: az Internet és a hozzáférés demokratizálása, tudásbrókerek, humán ágensek
Mit ír át ez a kettős kötés? Az „iskola” küldetésnyilatkozatát” és „rejtett tantervét” A tanárszerepet A tantárgypedagógiát és a tanulási folyamatot A „tanórát” illetve az időháztartás mintázatait A diákot Az iskola „szövetségesi” környezetét
Majdnem... MINDENT
A pedagógiai szakirodalom pedig végig is gondolt... Majdnem MINDENT
Húzzunk ki egyetlen szálat a kazalból: A tudásközösségek és tudásgazdák átalakuló világa –Érinti: digitális tananyagfejlesztést –Szemléltető praxist –A „learning by doing” kvázi-pedagógiáját –A tanári szerep és a tanári képzettség számos metszetét
A tudásfolyamatok mennyiségi szint-ugrása Elképesztő számosságok Tudástermelő megagépezetek Spontán érdeklődésközösségek (affinity groups) A TANÁR: BRÓKER EHHEZ A VILÁGHOZ
Learning Objectek milliói Zseniális szakpedagógus, tankönyvíró, gyakorló tanár helyett: akkumulált, algoritmizálható tudások, in situ tudástermelés és tanulás A tanár és a diák tudástermelő gépezetek részévé válik – knowledge objectek milliói
A másodlagos tudásprodukciótól az elsődlegesig Észt fák, bolgár csillagok Genealógia, filológia, meteorológia
A duplán reflektív tudás Tantárgyak helyett: A tudásra vonatkozó tudásra vonatkozó tudás Dependence learner helyett: motivált mini-tudáskazánok
Köszönöm a figyelmet!