10 perc Szoli’

Szegények a világban

Szegények aránya teljes népességhez viszonyítva

Esélyegyenlőség A modern jogrendszerek alapvető elve a diszkrimináció tilalma, illetve az egyenlő bánásmód követelménye. Tiltott minden olyan magatartás, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyekkel vagy személyek egyes csoportjaival szemben hátrányos megkülönböztetést eredményez. Tény azonban, hogy például a nem, a nyelv, a származás, a szexuális irányultság, valamilyen fogyatékosság – s a felsorolás még hosszan folytatható lenne – már akár születésétől fogva hátrányosabb helyzetbe hozhat valakit embertársainál. Gyökeresen eltérő lehetőségekkel, várakozá­sokkal vághat neki az életnek egy szegény, vidéki, alacsony műveltségű családban felnövő kislány és egy jómódú, nagyvárosi, értelmiségi családból való fiúgyermek. Éppen ezért nem elegendő annak biztosítása, hogy a hátrányos helyzetű személyeket a többiekkel azonos jogok illessék meg; az esélyegyenlőség eléréséhez olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a hátrányokat csökkentik, illetve megszüntetik (lásd a 2003. évi CXXV. törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról). Ezen intézkedések megtétele elsősorban állami feladat, de bizonyos kötelezett­ségeket az állam magánfelek számára is előírhat. Az ilyen pozitív diszkrimináció – az alkotmánybíróság állásfoglalása alapján – nem alkotmányellenes, hiába sérti formálisan az egyenlő elbánás követelményét. A pozitív diszkrimi­náció korlátja, hogy nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését.

Az iskolázottság hatása az egyének munkaerő-piaci helyzetére Az iskolázottság kétféleképpen is javítja az egyén munkaerő-piaci helyzetét. Egyrészt növeli elhelyezkedési esélyeit, másrészt az elérhető kereset szintjét is emeli. Foglalkoztatás iskolai végzettség szerint Magyarországon a foglalkoztatottság függ az egyén iskolai végzettségétől. A nemzetközi összehasonlításban alacsony hazai aggregált foglalkoztatási rátát jelentős mértékben az alacsony iskolázottságúak foglalkoztatásbeli elmaradása magyarázza. Az OECD-országokkal összehasonlítva Magyarországon az alacsony iskolai végzettségűek (alapfokú vagy alsó középfokú végzettségűek) 37%-os foglalkoztatási rátája a legalacsonyabbak közé tartozik. A közép-, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatása viszont nem alacsonyabb, mint az OECD-országokban általában. A munka-gazdaságtani kutatások megállapították, hogy az alacsony iskolázottságúak foglalkoztatási elmaradása nem a magyar munkaerő életkori összetételének és nem is az alacsony iskolázottságúak relatíve magas kereseteinek a következménye. Egy lehetséges magyarázat a magyar munkaerő általánosan jellemző alacsony tudásszintjével függ össze. Összehasonlító vizsgálatok kimutatták, hogy a magyarok teszteredményei minden iskolázottsági szinten elmaradnak az EU-tagországok átlagától. Lehetséges, hogy ennek következtében az alacsony iskolázottságúak tudásszintje nem éri el azt a szintet, amely mellett foglalkoztathatóak lennének. Ugyanakkor a magyar munkavállalók alacsonyabb szintű tudása sem magyarázza meg teljesen az alacsonyabb foglalkoztatottságot. A kevésbé iskolázott magyarok foglalkoztatása alacsonyabb a hasonló életkorú és hasonló emberi tőkével rendelkező külföldiekhez képest is.

SZOLIDARITÁS

… hogy a szegény gyerekek is felhőtlenül gondtalan és boldog életet élhessenek Nekünk kell cselekedni mert ha mi nem csinálunk semmit akkor más sem

Mert szükség van rá!

…hogy ne kelljen ilyen arcokat látnunk

SZOLIDARITÁS…

…HOGY NEKI IS UGYAN ANNYI ESÉLYE LEGYEN MINT EGÉSZSÉGES TÁRSAINAK

Az esélyegyenlőségért

Nemi esélyegyenlőség Az elmúlt 30 évben az Európai Unió valamennyi szakpolitikájának kialakítása során a nemek közti esélyegyenlőség érvényesítésére törekedett. Ennek eredményeképpen számos kézzel fogható eredmény született a nők és férfiak egyenlő bérezése, a nők hátrányos megkülönböztetése, és az ellenük irányuló erőszak visszaszorítása terén.

A számok beszélnek!

A vizsgálatban résztvevő hallgatók: 20,8% első éves 33,7% második éves 22,7% harmadéves 14,7% negyedéves 7.3% ötödéves hallgató .

Saját becslésük szerint: 1,0% nagyon jómódban él, 17,2%-a a hallgatóknak jómódú, 51,4% átlagos anyagi körülmények között, 21,2% nem jómódú és 6,4% valotta magát szegénynek, 0,7% nem tudta megítélni.

A hallgatók Önbecslése alapján elmondható, hogy a hallgatók: 11,6%-ának kitűnő az egészségi állapota, 26,0%-nak nagyon jó, 35,0%-nak jó, 22,0%-nak megfelelő, 4,3%-nak rossz.

Amint látják, ez a diagramm igazolja, hogy a halálozás oka legtöbb esetben összefüggésben van a drog, alkohol és a cigaretta használatával.

Halálozási arányszámok két fő halálok szerint 1993-ban 1/Ez a diagram rosszindulatú daganat halálok arányát mutatja Magyarországon és más országokban. Magyarország az első!! Hogyan következtethetünk ezekből a számokból a magyar lakosság kávé- és cigarettafogyasztási szokásaira?

2/Ez a diagram a Keringési betegségek által meghalt emberek halálozási arányszámok két fő halálok szerint 1993-ban. Magyarország a 3.helyen áll.

Születéskor várható átlagos élettartam Nők születéskor várható élettartama 1970 és 2001 között A statisztikák szerint Magyarország lakosai, különösen a férfiak, a gazdaságilag fejlettebb, környező országokhoz képest lényegesen rövidebb ideig élnek. Ráadásul a születéskor várható élettartam nem emelkedik az elvárható ütemben, a férfiak esetében pedig egyenesen csökkent a 70-es évek végétől a 90-es évek közepéig. Férfiak születéskor várható élettartama 1970 és 2001 között

A Cordelia tanácsadó és elemző rendszer alapvető célja az egészségmegőrzés segítése és a magyar populáció legmagasabb kockázatnak kitett csoportjainak felderítése. A népesség csüggesztő egészségi állapota, a más országokhoz képest kiugróan rossz statisztikák igen sok esetben az életmód változtatásával javíthatók lennének. Az alábbi ábra az életmóddal szorosan összefüggő vérnyomás, dohányzás és koleszterin-szint szív- és érrendszeri kockázatot növelő hatását mutatja, férfiak esetén. Látható, hogy a helytelen életmód következtében a kockázat akár tízszeresére is nőhet!

Szolidaritás az Európai Unióban. A szegény országok támogatására fordított pénz több mint fele az Európai Unióból és annak tagállamaiból származik. Az Unió ezáltal több segélyt nyújt a rászoruló országoknak, mint bármely más adományozó. Fontos cél, hogy az emberek tiszta vizet ihassanak és kövezett utakon közlekedhessenek, a fejlesztési politika azonban ennél többről szól. Az Európai Unió a kereskedelmet is felhasználja annak érdekében, hogy a fejlesztésnek lendületet adjon: megnyitja piacait a szegény országok exportcikkei előtt, és arra ösztönzi őket, fonják szorosabbra kereskedelmi kapcsolataikat egymással.

Az EU fejlesztési politikájának két alappillére a kereskedelem és a segélynyújtás. Az Unió e két tevékenység révén vállal részt a fejlődő országokban uralkodó szegénység felszámolásában, illetve azokban az erőfeszítésekben, melyek e területeket kívánják bekapcsolni a globalizált világgazdaság vérkeringésébe.

Esélyegyenlőségi tervek

A megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód A Nyugat-Magyarországi Egyetem a foglalkoztatás során megelőzi és megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. Ez kiterjed a munkaerő felvételnél, alkalmazásnál, a munkabérek, a jövedelmek, juttatások, képzés továbbképzés- és egyéb foglalkoztatással összefüggő esetekre. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a munkavállalók bárminemű - különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük miatti – diszkriminációjára.

Az emberi méltóság tiszteletben tartása A Nyugat-Magyarországi Egyetem a foglalkoztatás során tiszteletben tartja a munkavállalók emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fontos feladatnak tekintik a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást.

Saját ötleteink! Orsi ötletei: -Több rendezvény szervezése -Reklámfilmek rendezése -Figyelemfelkeltő programok -Nemzetiségi találkozók szervezése -Adomány gyűjtés -Verseny szervezése(meghatározott anyagból Activity, csapat versenyek…) -Segély napok szervezése…stb Heni ötletei -Több helyen legyen segélyszervezet -Élelem osztás -Káros szenvedélyek megvételénél a korhatár emelése(alkoholt ne 18 hanem 20 tól lehessen megvásárolni…stb) -

Partneri kapcsolat, együttműködés A partnerség elvének érvényesítésére törekedni kéne azzal, hogy átlátható szerződéses viszonyokat alakítunk ki, természetesen a kölcsönös előnyök biztosítása mellett.

Társadalmi szolidaritás A foglalkoztatás során semmilyen korú, nemű, nemzetiségű, családi vagy egészségi állapotú munkavállaló sem értékesebb a társadalom számára a másiknál. Társadalmunk minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése.

A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget, ezért méltányos és rugalmas intézkedéseket kellene kidolgozni, amely elősegíti a foglalkoztatottak pozíciójának javulását, megőrzését.