Fenntartható önkormányzatok Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés Bizottsága ülése Budapest Június 5. Schmidt Jenő TÖOSZ elnök 1

I. Az önkormányzatok helyzete

Az önkormányzatok és a fenntarthatóság Az 1990-ben létrejött önkormányzati rendszer eredményeként a helyi autonómiáknak meghatározó és megkerülhetetlen szerep jutott a fenntartható fejlődés szempontjából; A helyi közügyek ellátása döntő mértékben a helyi önkormányzatok feladatává vált (oktatás, egészségügy, szociális ellátás, településüzemeltetés és közszolgáltatás, helyi közlekedés, stb.) Kezdetektől ellentmondásos volt a rendszer: széles feladat és hatáskör - szétaprózódott struktúra – csökkenő állami támogatás és finanszírozás

Az önkormányzás kiszolgáltatottá válása Az önkormányzati finanszírozás tarthatatlansága 2000-től nyilvánvalóvá vált: ÖNHIKI, majd miniszteri keret = az önkormányzatok többsége állami „segélyre „ szorult; 2008-tól megindult az önkormányzati szféra drasztikus eladósodása, kötvénykibocsátás, folyamatos működési és fizetési zavarok, fejlesztési kényszer; Igazságtalanná és fenntarthatatlanná vált a rendszer; Ketté szakadt az ország: szegény és gazdag önkormányzatok; Strukturális változások elkerülhetetlenné váltak.

II. A változtatások ideje

Az új szabályozásról Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény A helyi önkormányzat feladatai ellátása során többek között erősíti a település önfenntartó képességét, feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait (6.§ b)pont) Törvény a kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni köteles, figyelembe véve a feladat- és hatáskör jellegét, a helyi önkormányzatok eltérő adottságait, különösen a) a gazdasági teljesítőképességet; b) a lakosságszámot; c) a közigazgatási terület nagyságát. (11. § (2) bekezdés) Csökkent az önkormányzati közügyek köre (köznevelés, kórházi egészségügyi ellátás állami feladatba kerülése)

A maradó feladatokról Fenntarthatósághoz kapcsolódó felsorolás A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: településfejlesztés, településrendezés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); településüzemeltetés; az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; környezet-egészségügy helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és - ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás); helyi közösségi közlekedés biztosítása; hulladékgazdálkodás; (13. § (1) bekezdés)

A gazdálkodásról A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető. (111. § (4) bekezdés) Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. (10. § (2) bekezdés) A helyi önkormányzat fizetőképességének megszűnése esetén az önkormányzat pénzügyi helyzetének rendezése adósságrendezési eljárás keretében történik. (121. § ) Adósságkeletkeztetés lehetőségének korlátozása – önkormányzati hitelfelvétel kormányzati engedélyhez kötése.

Az adósságrendezésről A konszolidáció kormányzati indokai nagymértékű eladósodottság, ami a feladat- és finanszírozási rendszer hibáiból eredt, a feladat és finanszírozási rendszer átalakításával indokolt az önkormányzatoktól elkerülő feladatok arányában az adósságot is átvenni a kis (5 ezer fő alatti) önkormányzatok esetén a helyben maradó kevés feladattal összhangban az adósság 100%-át visszafizette az állam a többcélú kistérségi társulások megszűnnek, feladataik jó részt az államhoz kerülnek, ezért adósságuk teljes mértékben visszafizetésre került az 5 ezer fő feletti településeknél a forrásokkal arányosan %-ban kerül konszolidálásra az adósság

A jelen helyzetről Az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztás felemás módon történt (lásd: az iskolák és a járási hivatalok helyzetét); A feladatfinanszírozás megalapozottsága kétséges (közös önkormányzati hivatali létszám, gyermekétkeztetés, bejáró tanulók működési kiadásai, településüzemeltetés, stb.) A működési hiány létezik, csak elbújtatva a költségvetésekbe; a bomba ketyeg! Az energetikai megtakarítások iránti igény általánossá vált; A fenntarthatóság szempontja felértékelődött.

III. Hogyan tovább? 2014 és azután 11

Az önkormányzás stabilizálása Az egyes közszolgáltatások minimum feltételeinek újra szabályozása; A kötelező és a meghatározó önként vállalt feladatok finanszírozásának garantálása; A feladatalapú finanszírozás valóságossá tétele; Az önkormányzati szereplők gazdálkodási és pénzügyi ismeretének elmélyítése (Polgármester Akadémia, tapasztalatcsere programok, Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok); Környezettudatos településvezetés erősítése; Kiszámítható feladatellátás és finanszírozás = hosszabb távú tervezés és fenntartható fejlesztés; A közszereplők felelősségének tudatosítása; Nincs fenntartható fejlődés önkormányzatok nélkül!

Köszönöm a Figyelmet! Schmidt Jenő a TÖOSZ elnöke