Az Európai Unió regionális politikája és a Magyarország számára elérhető források Berecz Orsolya.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Regionális politika
Advertisements

Nyugat-Pannónia – határon átnyúló együttműködések, és a as fejlesztési időszak előkészítése Készítette: Győrffy László Gábor.
Merre tart a magyar foglalkoztatáspolitika? Garzó Lilla.
1 EU pályázati lehetőségek •Strukturális Alapok: –Célja: az Európai Unió tagállamai közötti regionális különbségek csökkentése, a gazdasági és társadalmi.
Heves megye jövője az NFT 2. rendszerében Előadó: Sós Tamás elnök Heves Megyei Közgyűlés.
Innováció II. Rákóczi Ferenc Szakközép –és Szakiskola Kisvárda.
Kovács István Vilmos Fejlesztéspolitikáért felelős elnökhelyettes
Európai Uniós pályázatok Első Orosházi Kistérségi Civil Szemináriumi napok Első Orosházi Kistérségi Civil Szemináriumi napok December 8. Barák Anita.
Strukturális Politika múltja és jelene. Fejlettség közötti különbségek az EU-ban nemzeti szinten  Egyetlen új tagállam sem éri el A 27-ek GDP-jének 90%-át.
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
Varju László, államtitkár NFGM A Regionális Fejlesztési Operatív Program tapasztalatai Tanulságok és következtetések az ÚMFT regionális programjai tükrében.
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
Gazdasági versenyképesség növelése Készítette: Németi Szilvia.
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
A Strukturális Alapok működése
Az INTERREG közösségi kezdeményezés 2/C modul Ponácz György Márk SAKK-tréner.
Regionális politika reformjai Görögország csatlakozása (1981) 1.Közösségi szinten nőtt a területi egyenlőtlenség 2.Görögország GDP-je a Közösség.
A régiók Európája Az EU regionális politikája Az EU alapelvei
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A nem EU-tagállamok lehetőségei és korlátai az Európai Unió Duna Régió Stratégiájában Lőrinczné Dr. Bencze Edit.
A regionális politika és az agrárpolitika kapcsolata
Magyarország- Szlovénia Határon Átível ő Vegyes Bizottság 4. ülése 4. Seja Mešane Komisije Za Č ezmejno Sodelovanje Mad ž arska - Slovenija Szentgotthárd,
1 A kohéziós politika a költségvetés fogságában 49. Közgazdász-vándorgyűlés, Pécs, szeptember 30. dr. Iván Gábor.
Gazdaságfejlesztési Programok Helyettes Államtitkársága
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
Határon átnyúló együttműködések – a KKV-k hálózatépítésének egy lehetősége Előadó: Firtl Mátyás általános alelnök Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat.
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
1 Az Európai Unió Strukturális és Regionális politikája Előadó: Tóth István.
Hazánkba érkező uniós támogatások története Tóth István Kecskemét, január 26.
Controlling a gyakorlatban Dr. Szegvári Péter kormány-főtanácsadó Magyar Controlling EgyesületMiniszterelnöki Kabinet Uniós körkép - Az európai regionális.
Címalcím 1 Nemzeti Fejlesztési Terv - Regionális Operatív Program Wächter Balázs VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Stratégia tervezési iroda november.
A Phare továbbélése a regionális operatív programokban Wächter Balázs.
Agrártámogatások Készítette: Gulácsi Edit V.évfolyam Szeged, április 13.
Strukturális és Kohéziós Alapok
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
Társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek Régiók, megyék, kistérségek.
Az ÉARFT és ÉARFÜ élő regionális kapcsolatai. 2 Nemzetközi projektek célja A régiós szervezetek gazdasági kapcsolatainak erősítése A régió lobbi-erejének.
Gazdasági kapcsolatok és regionális együttműködések Félixfürdő május 17. Miklóssy Ferenc alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
INTERREG IIIC Szolnok, INTERREGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS INTERREG PROGRAMOK MAGYARORSZÁGON „Centurio Szeminárium” RÓZSA Diána Program menedzser,
A Strukturális Alapok rendszere, tervezése és végrehajtása.
Európai Unió regionális politikája. Az EU alapító atyjai Jean Monnet ( ) Robert Schuman ( )
EU regionalizmus Az EU regionális politikájának gyakorlata, megvalósulása, eszközrendszere, fejlesztési lehetőségei Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem.
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
Pályázatírás módszertana
A lisszaboni stratégia és a magyar foglalkoztatáspolitika Kordás László április 29. Balatongyörök.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a vidékfejlesztésben
Területi politika főbb összefüggései. A disszertáció főbb területei 1.A regionális programozás elméleti alapjai 2.A programozási ciklus az Európai Unióban.
A Nemzeti Fejlesztési Terv
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
Regionális politika. Alapok Kohézió Az uniós politikákkal párhuzamosan Régiós elmaradottságok felszámolása Hosszú távú elképzelések Céljai: –Kiegyensúlyozott.
A szociális munka fő fejlődési irányai Az EU stratégia és Magyarország stratégiájának hatása a szociális munka gyakorlatára.
Regionális gazdaságtan 6.
A Strukturális Alapok Cél: a régiók közötti társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése Költségvetés: 195 mrd EUR  Európai Regionális Fejlesztési.
Regionális üzleti trendek A projekt az EU társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg január 27. Regionális üzleti trendek A tantárgy.
AZ IDŐS ÉS FOGYATÉKOS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOKBAN JÚLIUS 3.
Az EU Duna Régió Stratégia elfogadása, hazai és európai uniós prioritásai Nádasi György Külügyminisztérium Győr, október 11.
PREZENTÁCIÓ AZ EU-HOZ CSATLAKOZÓ ORSZÁG KAMARÁINAK DEBRECEN, MAGYARORSZÁG NOVEMBER 24. (hétfő) Michael Geary Vezérigazgató.
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
Duna Stratégia – Duna menti Kamarák Szövetsége Budapest Kiss Ervin DCCA és BKIK főtitkár.
A határmenti programok aktuális állása
A foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatai – a siker fokmérői
Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere
Európai Uniós ismeretek
Előadás másolata:

Az Európai Unió regionális politikája és a Magyarország számára elérhető források Berecz Orsolya

A REGIONÁLIS POLITIKA CÉLJA A REGIONÁLIS POLITIKA CÉLJA EGY ADOTT ORSZÁG TERÜLETÉN ÉLŐ VALAMENNYI EMBER SZÁMÁRA A MÉLTÁNYOS SZINTŰ JÖVEDELEM ÉS ÉLETKÖRÜLMÉNYEK ELÉRÉSÉHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁS Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 43. o.

A REGIONÁLIS POLITIKA DEFINÍCIÓJA A regionális politika a reálisan létező területi különbségekből kiinduló, és azokra építő fejlesztési politika. Koordinálja és kiegészíti az üzleti szféra termelési folyamatait és a kormányzati ágazati politikákat. Célja az ország valamennyi régiójában a méltányos életszínvonal és életkörülmények lehetővé tétele. Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 43. o.

A regionális politika céljai országosan a gazdasági növekedés biztosítása a vállalatok optimális telephelyválasztása az agglomerációk zsúfoltságából származó költségek csökkentése a népesség és a gazdaság térbeli eloszlása, illetve a környezet egyensúlyának megőrzése az intézmények és intézkedések szükséges szintjének biztosítása Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és elõcsatlakozási alapjai 45. o.

A régiók szintjén megfogalmazódó területfejlesztési célok a megszerezhető támogatásokkal kapcsolatosak a jövedelmek eléréséhez szükséges fejlesztések alapján fogalmazódnak meg a célok a kiindulópont, a régió adottságai SWOT analízissel határozhatók meg, mely minden régió esetében egyedi Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és elõcsatlakozási alapjai 45. o.

A regionális politika által támogatandó régiótípusok az elmaradott régiók a válságban lévő ipari régiók a vidéki térségek a válságban lévő nagyvárosi régiók szélsőséges környezeti feltételekkel rendelkező területek Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 46-48. o.

Elmaradott régiók Jellemzői: A regionális politika céljai: primer ágazatok túlsúlya a gazdaságban a tercier szektorban a kisipar túlsúlya nagyon alacsony általános termelékenység az aktív korú népesség alacsony képzettségi szintje elmaradott infrastruktúra A regionális politika céljai: a társadalmi mobilitás növelése az oktatás fejlesztésével kommunikációs infrastruktúra hálózatok fejlesztése a környezet állapotának javítása a régió vállalkozásai versenyképességének fokozása

Válságban lévő ipari régiók Jellemzői: a korábbi domináns gazdasági ágazat leépült környezeti károk az aktív korú népesség nagy része munkanélkülivé vált jól kiépített közlekedési infrastruktúra, de nem fejlesztik Célok: a régió gazdaságának diverzifikálása az aktív korú népesség, a munkanélküliek átképzése a környezet rehabilitációja

Vidéki térségek Jellemzők: Célok: alacsony népsűrűség, csökkenő népesség országos átlagot meghaladó mértékű a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma az országos átlagtól elmaradó életszínvonal munkaalkalmak hiánya Célok: a mezőgazdasági termelés ösztönzése, termelékenységének, jövedelemtermelő képességének fokozása a kézművesipar, falusi szolgáltatások, falusi turizmus fejlesztése

Válságban lévő nagyvárosi régiók Jellemzők: az egy főre jutó jövedelem nagy szóródása diverzifikált gazdasági szerkezet kezelhetetlen társadalmi problémák környezetszennyezés az elhagyott ipari és lakóterületek lepusztulása Célok: az oktatási és foglalkoztatási rendszerek erősítése városi rehabilitációs programok - lakható város teremtése

Szélsőséges környezeti feltételekkel rendelkező régiók Jellemzők: nehéz természeti feltételek magas termelési költségek Célok: jövedelemkompenzációval a helyben maradás biztosítása

Az Európai Unió regionális fejlesztésének finanszírozói Strukturális Alapok Kohéziós Alap Európai Beruházási Alap Európai Beruházási Bank Európai Szén- és Acélközösség Transzeurópai Hálózatok számára létrehozott közösségi alap Európai Gazdasági Térség Pénzügyi Mechanizmusa

Az EU regionális politikájának célkitűzései 1. Célkitűzés: Az elmaradott területek fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása 2. Célkitűzés: Strukturális nehézségekkel küzdő régiók gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása 3. Célkitűzés: Oktatási, szakképzési és foglalkoztatási rendszerek és politikák modernizációja, valamint adaptációs képessége javításának támogatása Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 65-71. o.

Az 1. Célkitűzés területei NUTS II. régiók 1 főre jutó GDP vásárlóerő paritáson számítva az utolsó három év átlagában a közösségi átlag 75%-a alatt volt a korábbi 6. Célkitűzésbe tartozó területek Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 43. o.

A 2. Célkitűzés alá tartozó területek NUTS III. szintű régiók Hanyatló ipari térségek Mezőgazdasági területek Bizonyos csökkenő népességű városi térségek Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 43. o.

Közösségi kezdeményezések INTERREG III, a határokon átnyúló, nemzetek közti és interregionális együttműködések az európai térségek harmonikus, kiegyensúlyozott fejlődésének és területi tervezésének előmozdításáért LEADER III, vidékfejlesztés EQUAL, nemzetközi együttműködés a munkaerőpiachoz való hozzájutást akadályozó mindenféle egyenlőtlenség és diszkrimináció leküzdésére URBAN, a súlyos gazdasági és társadalmi válsággal küzdő városok fejlesztése Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 71. o.

A támogatások alapelvei koncentráció partnerség programozás addicionalitás Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 72-82. o.

AGENDA 2000 Javaslatok a 2000-2006-os időszak közötti költségvetésre. A kihívások, melyekre a költségvetésnek válaszolnia kell, a következők: A fenntartható fejlődés, a magas foglalkoztatás és a javuló életszínvonal a Közösség állampolgárai számára A csatlakozási tárgyalások megkezdése A keleti kibővítés finanszírozásának megoldása, hogy az a Közösség politikáinak előnyére váljon, és fejlessze azokat. Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 43. o.

ELŐCSATLAKOZÁSI ALAPOK A tagságra való felkészülést szolgáló három alap: Phare, ISPA, SAPARD költségvetési előirányzata 21 milliárd EURO, ami a csatlakozásra váró 10 társult állam között oszlik meg. Az előcsatlakozási alapok a tagságra való strukturális felkészülést szolgálják. Évenkénti összegük a csatlakozásra váró országok előtt álló fejlesztési feladatokhoz képest nem jelentős, de a felhasználásuk során jó tanulási alappal szolgálhatnak. Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 165-210. o.

ELŐCSATLAKOZÁSI ALAPOK 2000-2006 között Magyarország a következő pénzösszegekből részesül évente: (millió EURO) Phare 96 ISPA minimum 72,8 ISPA maximum 104 SAPARD 38,1 Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 165-210. o.

PHARE 1989 december katalizátor jellegű támogatás: a rendszerváltó közép-európai országokban a piacgazdaság, a demokratikus politikai berendezkedés intézményei kiépítésének támogatása célja: a csatlakozásra való minél gyorsabb felkészülés Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 165-210. o.

PHARE A programok prioritásait a támogatott ország határozza meg: Országprogramok (Country Programmes) Határmenti együttműködési programok (Cross-Border Cooperation Programmes, CBC) A programok prioritásait a Közösség határozza meg: Közösségi kezdeményezésű programok (Community Initiative Programmes, CIP) Több kedvezményezettnek szóló programok (Multi-Beneficiary Programmes, MBP) Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 165-210. o.

PHARE A Phare programok területi hatálya: a tagjelölt országok területe és három balkáni ország: Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 165-210. o.

Phare országprogramok 1990-2000 Az összes támogatás 80-85%-a Magyarország támogatott programjai: 1. A gazdaság fejlesztését és a szerkezet átalakítását szolgáló program 2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése 3. A mezőgazdaság fejlesztése 4. Területfejlesztési programok: A területi szemlélet meghonosítása tanulmányok készítése révén A településközi kapcsolatok fejlesztése Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 167-171. o.

Phare területfejlesztési programok A területfejlesztési programok keretében megfogalmazott fejlesztési célkitűzések: Ipari szerkezetátalakítás: a hagyományos ipar által sújtott és az iparhiányos térségek fejlesztése Munkaerő-piaci elemek, humán erőforrás fejlesztés:→ a tartós munkanélküliség kezelése, a szakoktatás a felsőfokú képzésnek a gazdaság szükségleteihez igazodó fejlesztése Vidékfejlesztés: az elmaradott térségek mezőgazdaságának diverzifikálása, a falusi területek fejlődésének, növekedésének elősegítése Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 167-171. o.

5. Phare infrastruktúra fejlesztés 1992-ben indult, kezdetben: A közlekedés támogatására, képzésre, oktatás. A leendő beruházások előkészítése. 1995-től a közlekedési infrastruktúrát érintő beruházásokat támogatják. Az ISPA vette át 2000-től a szerepét. Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 165-210. o.

Egyéb Phare programok 6. A környezetvédelem támogatása: A legjelentősebb költségvetéssel működő nemzeti Phare-program 7. A humán szféra, az emberi erőforrás és a közigazgatás fejlesztésének reformja. Ennek egy igen fontos része volt a Tempus program: az oktatás, felsőoktatás fejlesztésén belül. Emberi Erőforrás Fejlesztés Program: a középfokú szakképzés korszerűsítése, a hátrányos helyzetű fiatalok esélyeinek javítása, az aktív foglalkoztatási eszközök továbbfejlesztése. 8. A hazai kutatási bázis és a kutatások fejlesztése: 25 millió ECU Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 165-210. o.

Phare CBC programok Magyarországon 1995-től, Ausztria uniós taggá válásától van lehetőség az ezen programokban való részvételre. Résztvevők: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye (NUTS III szintű régiók) A támogatás révén elsősorban Burgenland és a magyar határ menti megyék kapcsolatainak fejlesztése, a gazdasági együttműködés, a helyi infrastruktúra valamint a szociális és egészségügyi rendszerek fejlesztése kap segítséget. Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 165-210. o.

Phare CBC programok Magyarországon Csak Phare támogatást felhasználó együttműködési programok: Magyar szlovák Magyar-román határmenti programok Trilaterális programok: Magyar - osztrák - szlovák Magyar - osztrák - szlovén térségben lévő programok Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 171-172. o.

Phare Multi-Beneficiary Programok Egy-egy projekten belül több ország is érintett kedvezményezettként. A Bizottság központilag, a tagállamokkal partnerségben irányítja a tervezési és a végrehajtási fázisban is. A programok szabadon választhatók. Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 172-175. o.

Multi-Beneficiary Programok ACCESS - civil szerveződések, a civil szervezetek támogatása a civil társadalom létrehozása érdekében a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok társadalomba való visszailleszkedésének segítése ACE - Gazdasági együttműködési program: az EU-csatlakozásban kiemelkedő szerepet játszó gazdasági és gazdaságpolitikai intézmények fejlesztése. Consensus III. - A szociális védelem reformjára vonatkozik, célja a szociális politikák tervezésének végrehajtásának módszertani támogatása.

Multi-Beneficiary Programok CREDO - A tagjelölt országok határ menti régiói közötti együttműködés elősegítése a közép-európai országok közötti és a FÁK-kal közös határainak mentén. ECOS Ouverture programok - EU és KKE városok közti együttműködés segítése, a helyi önkormányzatiság fejlesztése, a Közösség területfejlesztési tapasztalatainak átadása. Felsőoktatási program - az oktatás és a gazdaság közötti kapcsolat fejlesztése. Fight against drugs (Kábítószer elleni harc) - a kábítószer fogyasztás csökkentésére irányuló programokat támogatja.

Multi-Beneficiary Programok Fogyasztóvédelmi politika program - az áruk, szolgáltatások minőségének javítása, az EU-val folytatott kereskedelem feltételeinek javítása Környezetvédelmi program - a Közösség környezetvédelmi szabályainak átvétele, a saját nemzeti törvények harmonizálása Környezetvédelmi projekteket előkészitő program - a környezetvédelmi projektek szakszerű előkészítése. Large-Scale Infrastructure Facility, LSIF - infrastrukturális fejlesztésekre szolgál Nukleáris biztonság program - a szovjet gyártmányú atomreaktorok üzemeltetési biztonságának növelése

Multi-Beneficiary Programok PRAQ III Minőségbiztosítási program SPP - az EU programok előkészítésének speciális programja SIGMA Program - a kormányzati szervek és közigazgatási egységek átalakítása, reformja SME Financing Facility - vállalkozástámogató és -fejlesztő program a Phare és az EBRD közreműködésében Statisztikai együttműködés program Szakértői segítségnyújtás információs iroda, TAIEX - a tagjelölt Szellemi tulajdon védelmének programja - az EU szabályozás átvétele

Multi-Beneficiary Programok Távoktatási program - humán erőforrás fejlesztés Üzleti támogatás programok - vegyes vállalatok támogatása

Közösségi kezdeményezésű programok 1993-tól van részvételi lehetőség Cél: az Unió politikáinak, munkamódszereinek megismerése 12/1996-os Kormányrendelet teremtett jogi lehetőséget a részvételre Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 175-182. o.

Közösségi kezdeményezésű programok Socrates II. - európai partnerség kiépítése az oktatás területén és az oktatás és nevelés minőségének javítása ERASMUS - partnerség létrehozása az európai felsőoktatási intézmények között LINGUA programok - a nyelvoktatás fejlesztéséért COMENIUS programok- iskolák közötti partnerkapcsolatok kiépítése, tanárok továbbképzése, hátrányos helyzetű hallgatók segítése ARION - tanulmányutak oktatáspolitikai döntéshozóknak GRUNDTVIG - felnőttoktatási programok támogatása

Közösségi kezdeményezésű programok MINERVA - távoktatási programok támogatása Leonardo da Vinci II - az EU szakképzési politikájának végrehajtását szolgáló akcióprogram. Felsőoktatási program Szakoktatási program A nyelvismeret fejlesztésének célja Információcsere és együttműködési hálózatok kialakítása a tagállamok között Youth for Europe - 15-25 év közötti fiatalok mobilitásának a támogatása

Közösségi kezdeményezésű programok Health Promotion Egészségvédelmi stratégiák és szervezetek támogatása Speciális megelőző és egészségvédelmi intézkedések Egészségügyi információk cseréje Szakképzés a közegészségügyben és az egészségvédelemben SAVE II - az energiahatékonyság elősegítése SME - kis- és középvállalati fejlesztési program LIFE III - környezetvédelmi program LIFE - ENVIRONMENT - innovatív, demonstratív projektek támogatása

Közösségi kezdeményezésű programok LIFE - NATURE - a természetes élőhelyek védelme LIFE - THIRD COUNTRIES - a fenntartható fejlődést szolgáló projektek támogatása Fiscalis - indirekt adózással foglalkozó tisztviselők képzése Kultúra 2000 - a közös európai kulturális örökségek védelme

A Phare új orientációja 1998-ban döntöttek a reformról a Phare programok a csatlakozást kell szolgálják fő prioritás a magyar közigazgatás felkészítése a csatlakozásra a Phare program korábbi feladatainak egy részét 2000-től két előcsatlakozási alap vette át Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 182-186. o.

ISPA - Instrument for Stuctural Policies for Pre-Accession Feladata a Kohéziós Alapéval egyezik meg. Feladata: közlekedési infrastruktúra környezetvédelmi beruházások a Kohéziós Alap forrásaihoz szükséges programozási technikák elsajátítása Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 188-197. o.

ISPA Prioritásai: gazdasági és társadalmi hasznosság hatékony menedzsment Csatlakozási Partnerség prioritásai A Transzeurópai Hálózatokhoz és a Közösség közlekedési politikájához való hozzájárulás egyensúly a közlekedési és a környezetvédelmi projektek között közös finanszírozás

SAPARD - Special Accession Programme for Agricultural and Rural Development Mezőgazdasági és vidékfejlesztési célok elérését támogatja Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap forrásainak igénybevételére szükséges technikák elérését támogatja Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai 198-210. o.

SAPARD Célok: a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése, élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi és állat-egészségügyi előírások betartása, jobb minőségű, magasabb feldolgozottsági fokú termékek arányának növelése, környezetterhelés csökkentése a piacra jutás könnyítése a munkahelyek teremtése és megőrzése népességmegtartó képesség erősítése