Pető Tamás: Görgey Artúr

Vélemények Görgeyről Hazafi? „[…]Azt jövendölém a tábornok úrnak, ha egy kis szerencséje járul hozzá, neki az isteni gondviselés nagy és fényes pályát jelelt ki, és azon meggyőződéssel jövendölném, miképpen tudom, hogy akármik legyenek is a körülmények, ő a szabadság hű szolgája marad mindig.” Áruló? „Szegény szerencsétlen hazánk elesett. Nem ellenségeink ereje, hanem árulás s alávalóság által… Ó. Hogy ezt megértem, s mégsem szabad meghalnom. – Görgeit felemeltem a porból, hogy magának örök dicsőséget, hazájának szabadságot szerezzen. És ő a hazának gyáván hóhérjává lőn.”

Kossuth Lajos

Család és iskolák Született: 1818 január 30. Toporc Családja: Elszegényedett nemesi família, több tagja szolgál a seregben. Iskolái: 1818-1832: Késmárk 1832-1836: Tullni katonai akadémia

Vegyészeti tanulmányok 1845 ősz, Tanára: Josef Redtenbacher. Erős tanuló, Redtenbacher a lembergi egyetem tanársegédévé akarja tenni. Egész életében a vegyészet érdekli. Szakdolgozatát, „A kókuszolaj szilárd és folyékony zsírsavai” több szaklap is közli. Felfedezi az akrilsavat és a laurinsavat.

Zichy Ödön kivégzése a két Jellasics-kém Zichy testvért (Ödön és Pál) előőrsei elfogják, majd a rögtönítélő bíróság elnökeként Ödönt felakasztatja, Pál ügyét pedig átadja a polgári bíróságnak. Ezzel a tettével (először és utoljára akasztottak fel arisztokratát a szabadságharc alatt) felhívja magára Kossuth, és az ország figyelmét.

A téli hadjárat Január 5-én Görgei serege Vácra ért. Itt adta ki Görgei nevezetes kiáltványát, melyben ragaszkodik a szentesített 1848-as törvényekhez, ezek túllépését ellenzi. A kiáltvány célja az volt, hogy az ingadozó tiszteket visszaszerezze a Feldunai hadsereg számára, és ezt a célját el is érte. Vácott a kormány rendeletére Görgei serege felvette a VII. hadtest nevet.

A téli hadjárat Hadművelete három részes: Lipótvár felmentése, A bányavárosokba való kitérés és a hadtest egy hétig tartó pihentetése A harmadik menet a Szepességbe és innen Eperjes-Kassa környékére vezet.

1849. május 21-én visszafoglalta Budát.

Súlyos fejsérülés Betegsége ellenére 9 nap múlva már újra a sereg élére állt.

1849. aug. 13. az oroszok előtt letette a fegyvert.

Élete a bukás után 1849. szeptember 11-én Kossuth megírja vidini levelét, melyben Görgeyt árulónak nevezi. 1849-’67 között Klagenfurtban él 1867 után hazatér. „Áruló” léte miatt utálják. 1884: Klapka György és több száz honvédtiszt által aláírt memorandumban nem tekintik hazaárulónak.

Klapka György és Türr István

1916. május 21-én hunyt el.