Megemlékezés Október 6. NYÁRÁDY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA rAMOCSAHÁZA

Az előadások a következő témára: "Megemlékezés Október 6. NYÁRÁDY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA rAMOCSAHÁZA"— Előadás másolata:

1 Megemlékezés 2017. Október 6. NYÁRÁDY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA rAMOCSAHÁZA

2

3 1849. Október 6. Az Aradi 13 Aradon a szabadságharc 13 honvédtábornoka halt vértanúhalált.

4 A megtorlás A magyar csapatok Világosnál augusztus 13-án Görgey vezetésével letették a fegyvert az orosz hadtest előtt, vérig sértve ezzel az osztrák hadvezetést. Haynau az oroszok büntetlenségi ígéretét figyelmen kívül hagyta és készült a megtorlásra.

5 kötél általi halálra ítélték.
Aulich Lajos ( ) Császári tiszt volt, a Sándor gyalogezred alezredese, 1848-ban honvédezredes, 1849-től tábornok. Görgey híve volt, Július 14-től augusztus 11-ig ő volt az ország utolsó hadügyminisztere. kötél általi halálra ítélték.

6 Damjanich János ( ) Szerb határőrcsaládból származott, 1848 nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez. A délvidéki sikeres harcok elismeréseként tábornokká nevezték ki. Csapataival nagy sikereket ért el a tavaszi hadjárat során, győzelmeihez nagyban hozzájárult katonai tudása és személyes bátorsága is. Világos után ő is letette a fegyvert a cári csapatok előtt. kötél általi halálra ítélték.

7 Dessewffy Arisztid (1802-1849)
Középbirtokos nemes, 1839-ig a császári hadseregben szolgált ban belépett a Sáros vármegyei nemzetőrségbe, alezredes, majd ezredes lett ben tábornokká nevezték ki. A temesvári csata után hadosztályát török földre akarta átvezetni, de Karánsebesnél Liechtenstein osztrák altábornagy rábeszélésére letette a fegyvert. kötél általi halálra ítélték, majd kegyelemből  főbelövésre változtatták.

8 Kiss Ernő ( ) Császári tiszt volt, a Hannover huszárezred ezredese nyarán felajánlotta szolgálatát a magyar kormánynak október 12-én tábornokká és a bánsági sereg főparancsnokává nevezték ki december 22-én altábornaggyá, január 9-én országos főhadiparancsnokká léptették elő. kötél általi halálra ítélték, majd kegyelemből főbelövésre változtatták

9 kötél általi halálra ítélték
Knézich Károly ( ) A császári sereg tisztje volt, 1848-ban századosként részt vett a délvidéki harcokban Márciusától a főseregnél a tavaszi hadjárat során dandárparancsnok ezredesi rangot kapott. A peredi csata után Görgey leváltatta, ekkor Kossuth a felső-tiszai tartalék hadtest parancsnokává nevezte ki. kötél általi halálra ítélték

10 Lahner György ( ) Volt császári tiszt, majd 1848-ban a 3. honvédzászlóalj parancsnoka októberében ezredes, hadfelszerelési és fegyverkezési felügyelő lett januárjától a nagyváradi fegyvergyár vezetője, a szabadságharc hadiiparának irányítója volt Február 6-án tábornokká nevezték ki. kötél általi halálra ítélték

11 Golyó általi halálra ítélték.
Lázár Vilmos ( ) Volt császári tiszt, 1848-ban százados, 1849 februárjától őrnagy, majd ezredesi rangban dandárparancsnok az északi hadseregnél. Betegsége következtében csak 1849 nyarától vett részt a harcokban. Karánsebesnél tette le a fegyvert. Golyó általi halálra ítélték.

12 Gróf Leiningen-Westerburg Károly (1819-1849)
 A magyar szabadságharc német származású honvédtábornoka előbb császári tiszt volt, majd az 1848-as harcok idején Damjanich parancsnoksága alatt szolgált. Kiváló katona volt, minden csatában kitűnt személyes bátorságával. kötél általi halálra ítélték.

13 Nagy-Sándor József (1804-1849)
1823-tól a császári hadseregben szolgált, 1844-ben huszárkapitányként vonult nyugalomba ban a magyar kormány szolgálatába állt, őrnaggyá nevezték ki a Pest vármegyei lovas nemzetőrséghez. Kitűnt a szolnoki, a tápióbicskei, az isaszegi és a váci csatákban. Ezután tábornokká léptették elő. Nagyváradon csatlakozott Görgeyhez, augusztus 9-én Aradra ment és serege maradványaival Schlikkel készült megütközni, de Görgey ebben megakadályozta. Ezután követte a fővezért Világosra, bár nem tartozott Görgey hívei közé. kötél általi halálra ítélték.

14 kötél általi halálra ítélték.
Poeltenberg Ernő ( )  Császári tiszt, majd kapitány volt a Sándor-huszároknál nyarán ezredével együtt Magyarországra helyezték, ahol a magyar szabadságharc ügyének híve lett. Kitüntette magát a kápolnai csatában áprilisában ezredes lett, június 2-án pedig tábornok. Görgey bizalmasaként ô közvetítette a cári hadsereggel folytatott tárgyalásokat a fegyverletételről. kötél általi halálra ítélték.

15 Schweidel József ( ) Császári tiszt volt a Sándor-huszároknál. Ezredét a forradalom kitörése után Bécsből hazavezette októberében tábornok lett, Buda visszafoglalása után Pest hadiparancsnoka. A forradalom bukása után letartóztatták és bitó általi halálra ítélték, de végül felesége könyörgésére az ítéletet golyó általi halálra változtatták.

16 kötél általi halálra ítélték.
Török Ignác ( ) Az es évi szabadságharc alatt Komárom erődítési munkáit irányította, s 1849 márciusáig ő volt a vár parancsnoka. Júniusban Budán, majd júliusban Szegeden erődítéseken dolgozott ben nevezték ki tábornokká. kötél általi halálra ítélték.

17 kötél általi halálra ítélték.
Gróf Vécsey Károly ( )  Császári tisztként őrnagyi rangot ért el nyarán a magyar kormánynak ajánlotta fel szolgálatait decemberétől tábornok, 1849-ben váradi várparancsnok lett. A világosi fegyverletétel idején Temesvárt ostromolta, majd augusztus 21-én ő is letette a fegyvert. Az utolsóként kivégzett vértanú. kötél általi halálra ítélték.

18 1849. Október 6-án nem csak Aradon voltak kivégzések.
Ezen a napon Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt.

19 Gróf Batthyány Lajos (1807-1849)
Tanult Bécsben, majd katonaként szolgált, és kiváló politikus volt tól a főrendi ház tagja, ahol az ellenzék vezéralakjaként tevékenykedett, /ugyanekkor Kossuth Lajos pedig az alsóházban/. Az első független felelős magyar kormány miniszterelnöke, akit október 6-án, Budapesten lőttek agyon.

20 Látjátok, mennyi az idegen név, származás, a császári tisztből lett honvéd a szabadságharc mártírjai között? Igaz és tiszta az a cél, mely az idegeneket, sőt az ellenség legjobbjait is magához vonzza! Az osztrák hatalom írmagját is ki akarta irtani a lázadásnak. Haynau táborszernagy, a „bresciai hiéna” vérszomjasan üldözte a szabadságharc vezéreit. Kegyetlensége miatt tiltakozott az orosz cár, háborgott Európa. Amikor évek múlva Londonba utazott, az egyik gyárban a munkások ráismertek, és ronggyá pofozták. A megtorlás éveiben a magyar asszonyok némán tiltakoztak: bilincs alakú karkötőt viseltek, melynek csüngőjére a vértanúk nevének kezdőbetűjét vésték. Ez volt a titkos jel, melyről felismerték egymást 1848 eszméinek őrzői.

21

22 A magyar nemzet nem tud szabadság, igazság és méltóság nélkül élni.
Vésd eszedbe az aradi vértanúk utolsó szavait, hiszen a halál küszöbén neked üzentek: Krisztusé legyen a szíved, és magyar népedé az életed. Forrás: -Zsigmond Emese - Nagy magyarok – Napsugár ( október)