Füvesi Dóra: Batthyány Lajos élete

Batthyány Lajos Gróf Batthyány Lajos 200 éve született (1807. február 10.) ennek tiszteletére a 2007-es év Batthyány-emlékév Megemlékezünk életéről, munkásságáról, a forradalomban betöltött szerepéről Jelentősége nem elhanyagolható, hiszen ő volt Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke Születésének 200. évfordulójára veretett ezüst ötezres

Festmény Batthyány Lajosról Barabás Miklós képe

Élete Pozsonyban született Tanult Olaszországban, Zágrábban jogot hallgatott, diplomát szerzett 21 évesen nagykorúsíttatta magát, és átvette apai örökségét 1834. Pozsonyban feleségül vette Zichy Antónia grófnőt Két gyermekük született: Ilona és Elemér

Szerepe a forradalomban 1848-ban az első magyar minisztérium megalakításával bízta meg a császár (V. Ferdinánd) 1848 márc. 23. felolvasta miniszterei jegyzékét 1848. szeptember – Bécsbe utazott, miniszteri megbízását visszaadta a császárnak Ezután közpolgárként fegyvert fogott és Vidoss József seregébe állt, itt súlyosan megsebesült Miután meggyógyult, újra országgyűlési követté választották 1848. december – küldöttséget indít, békét szeretne (ő maga is tagja a küldöttségnek) Vissza utazott Pestre 1849. jan. elfogták, felségsértés miatt kötél általi halálra ítélték

Batthyány utolsó szavai a néphez Amikor 1849 áprilisában elfogták őket, a jánosházi vendégfogadóban voltak fogva tartva Másnapra a tömeg körbezárta az épületet és a foglyok szabadon bocsátását követelte, Batthyánynak kellett szétoszlatnia a tömeget, ez volt az utolsó nyilvános szereplése Kijelentette, hogy nem fél a bíróság ítéletétől, és kezét szívére helyezve így fejezte be: „Köszönöm a hazafias jóindulatot, melyet irántam és előttem többnyire még ismeretlen fogolytársaim iránt itteni ünnepélyes, de mindnyájunkra vészessé válható megjelenésükkel tanúsítottak. Isten áldja meg önöket a jóindulatért még késő unokáikban is, de éppen ennek az Istennek, a kiben mindnyájan bízunk, szent nevében kérem önöket, barátaink, hagyjanak minket… Ne kívánják halálunkat idő előtt…”

Batthyány halála El akarta kerülni, hogy megszégyenítve, kötél által végezzék ki Ezért öngyilkosságot kísérelt meg. Felesége becsempészett neki egy kis levélbontó kést, amelyet először a szívébe szúrt, majd felvágta a karján és a nyakán az ütőeret Az őrök először nem vettek észre semmit, később egy orvos bekötözte sebeit, de ő leszakította, ezért össze kellett kötözni a kezeit Estére gyógyszert kellett neki adni, hogy a saját lábán tudjon kimenni a vesztőhelyre, ahol megkönnyebbülésére nem kötél várta Az ítéletet megváltoztatták golyó általi halálra 1849. október 6-án kivégezték

A kivégzés után Halála után még három óráig a kivégzés helyén maradt A katonaság nem engedte a családi sírhelybe temetni, tömegsírba kellett vinni, ám csel segítségével a ferencesek kriptájában helyezték nyugalomra Ezt 1870 márciusában felnyitották és azonosították a testet, hogy újra temethessék, a korabeli jegyzőkönyvben ez állt: "A sírbolt szabad terére kihozatván, a koporsó teljesen széthullott… Az elhunytnak szép nagy szakálla azonban teljes épségben fennmaradt, s annak színe is bizonyossá tevé az ugyanazonosságot... A koponya már szétmállott, de még mindig meglátszik azon golyó helye, mely a nemes éltet kioltá. A hulla fekete ruhába volt öltöztetve, s az öltözetdarabok közül a posztó mellény maradt meg legjobb épségben.” 1870. június 9. örökmécsest avattak a tiszteletére

Az exhumálás és néhány emlék Holttestének azonosítása – halálakor viselt mellény pisztolya

A Batthyány-kormány 1848. március 23. Batthyány kihirdette minisztériumának névsorát: Batthyány Lajos (elnök), Szemere Bertalan (belügyek), Kossuth Lajos (pénzügy), Deák Ferenc (igazságszolgáltatás, kegyelem), Mészáros Lázár (honvédelem), Klauzál Gábor (földművelés, ipar, kereskedés), Széchenyi István (közmunka, közjárművek, hajózás), Eötvös József (vallás, közoktatás), Esterházy Pál(a Felség személye körül) 1848. márciusában hatalomra kerültek között az ő kormánya maradt fenn legtovább Batthyány miniszterelnöki pecsétje 1848.

A Batthyány-kormány tagjai

Érdekességek 1630-ban szerezték grófi címüket nemességüket a honfoglalás korára vezetik vissza Batthyány Széchenyi István gróf példájára felkarolta a selyemhernyó tenyésztést, e célból saját birtokán több mint 50 000 eperfát ültetett 1839-ben cukorgyárat alapított, 1843-ban az ő elnöksége alatt futott a cukorgyár-egylet

Batthyány emlékezete Ő volt Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke Nemzetőrséget hozott létre, honvédséget toborzott 1848. márciusában hatalomra kerültek között az ő kormánya maradt fenn legtovább Kitartóan küzdött a politikában, a szabadságharcban és az életben, míg meg nem halt a hazáért „A forradalom, az forradalom. Akárhogy is nézzük. Emberek halnak meg, de küzdenek egy célért, és ha mindenki ki is ontotta vérét, egy nemzet fog emlékezni.”