A Tvt. és a Ktv. V. ea.

A) Kvt évi LIII. tv. A környezet védelméről, hatályba lépés: dec. 19. Célja: - ember és környezet harmonikus kapcsolatának kialakítása - környezet egészének/elemeinek a védelme - a fenntartható fejlődés biztosítása

Hatálya: 1. tárgyi hatály: élő szervezetek, környezet élettelen elemei, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakított környezeti elemei, továbbá a környezetet igénybe vevő, azt terhelő, veszélyeztető illetőleg szennyező tevékenységek

2. személyi hatály: természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek AMELYEK Élő szervezetekkel, környezet élettelen elemeivel, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetével kapcsolatban jogokkal rendelkeznek/kötelezettségek terhelnek

A környezetet igénybevevő, terhelő, veszélyeztető, illetőleg szennyező tevékenységet folytatnak

Alapelvek Elővigyázatosság (környezeti elemek kímélete) Megelőzés (környezetterhelés és az igénybevétel minimális legyen, környezetszennyezés megelőzése) Helyreállítás Felelősség (tevékenység hatásaiért) Együttműködés (hazai, nemzetközi) Tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság („jogállami minimum”)

„Kt.13. § (1) Minden környezeti elemet önmagában, a többi környezeti elemmel alkotott egységben és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell védeni. „ A föld védelme és a víz védelme felszín alatt és fölött egyaránt A levegő védelme Az épített környezet védelme

Veszélyes anyagok és technológiák Hulladékok Zaj és rezgés Sugárzások Közös szabályok: „Kt.34. § (1) A környezeti elemeknek vagy azok rendszerének a veszélyeztető hatások elleni védelme érdekében védelmi övezetek jelölhetők ki. Kt.35. § (1) A környezeti elemek védelme, továbbá a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelem érdekében igénybevételi, kibocsátási, valamint szennyezettségi határértékeket kell megállapítani.”

Az állam környezetvédelmi tevékenysége „Kt.37. § (1) A környezet védelmének jogi szabályozását, a környezet védelmével összefüggő jogok és kötelezettségek megállapítását és megtartásuk ellenőrzését, a környezet védelmének tervezését és irányítását az állam és a helyi önkormányzat szervei látják el. (2) Az állam biztosítja a környezet védelméhez fűződő állampolgári jogok és a más államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött környezetvédelmi egyezmények, szerződések érvényesülését.” Országgyűlés szerepe, Kormány, Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP)

„Kt.41. § (1) A Kormány irányítja az állami környezetvédelmi feladatok végrehajtását, meghatározza és összehangolja a minisztériumok és a Kormánynak közvetlenül alárendelt szervek környezetvédelmi tevékenységét. (2) A Kormány az éves költségvetés előterjesztésekor javaslatot tesz a Programban kitűzött célok megvalósítását szolgáló pénzeszközökre.” A környezetvédelemért felelős miniszter (KvVM) 42.§

„Kt.45. § (1) A környezetvédelem széles körű társadalmi és tudományos, szakmai megalapozása érdekében — legfeljebb 22 tagú — Országos Környezetvédelmi Tanács működik.” Helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai Átfogó/tematikus környezetvédelmi terv

„Kt.49. § (1) A környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérésére, igénybevételi és terhelési adatainak mérésére, gyűjtésére, feldolgozására és nyilvántartására a miniszter — a Kormány által meghatározottak szerint — mérő-, észlelő-, ellenőrző (monitoring) hálózatot, Országos Környezetvédelmi Információs Rendszert létesít és működtet.” környezeti adatok nyilvántartása, kutatás- fejlesztés Nevelés, képzés, művelődés

A környezetvédelem gazdasági alapjai: költségvetés (Ogy.), helyi önkormányzatok környezetvédelmi alapjai „Kt.59. § (1) A környezet terhelését, igénybevételét csökkentő intézkedések fedezetét megteremtő díjak: a) környezetterhelési díjak, b) igénybevételi járulékok, c) termékdíjak, d) betétdíjak” Környezetterhelési díj, igénybevételi járulék, termékdíj, betétdíj

Környezetvédelmi igazgatás „Kt.64. § (1) A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik a) a környezetvédelmi hatósági tevékenység ellátása, így különösen a környezethasználat — e törvényben meghatározott szabályok szerinti — engedélyezése, a környezetért való közigazgatási jogi felelősség érvényesítése; b) az Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos adatkezelési, valamint tájékoztatási feladatok ellátása; c) anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi szempontból történő minősítési rendszerének meghatározása, forgalomba hozataluk, illetőleg alkalmazásuk engedélyezése; d) a környezeti károk elhárítására irányuló feladatok szervezése; e) a leghatékonyabb megoldás, az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó követelmények érvényesítése; f) a környezet védelmét és javítását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedések, programok kidolgozása és végrehajtásának ellenőrzése.” Adatkezelés és környezetvédelmi hatóságok együttműködése Hatósági engedélyeztetés folyamata, hatásvizsgálatok

Engedélyezési eljárások Határozatok Bejelentési kötelezettség, ellenőrzés Anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi minősítése Határértékek Szakértői tevékenység Anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi minősítése

Nyilvánosság részvétele a környezetvédelemben „Kt.97. § (1) A természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek – a (3) bekezdésben, illetve a 98. § (1)–(2) bekezdésében, valamint más jogszabályban meghatározott módon – jogosultak részt venni a környezettel kapcsolatos eljárásban. (2) Mindenkinek joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a környezethasználó és a hatóságok figyelmét erre felhívja. Az erre vonatkozóan írásban tett felhívásra a hatáskörrel rendelkező szerv intézkedésének megtétele mellett a törvényben előírt határidőn belül érdemi választ köteles adni. (3) A részvétel joga gyakorolható: a) személyesen vagy képviselő útján, b) társadalmi szervezetek révén, c) települési önkormányzatok útján.” Társadalmi szervezetek szerepe

B) Tvt évi LIII. tv. A természet védelméről Hatályba lépése: Célja: - természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése

- Természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése

Hatálya: valamennyi - természeti értékre és területre - tájra, továbbá - velük kapcsolatos minden tevékenységre, valamint - nemzetközi egyezményekből és együttműködésből fakadó természetvédelmi feladatokra, kivéve, ha nki. egyezmény másként rendelkezik

Alapelvek: - természetes és jogi személyek kötelessége a természeti területek és értékek védelme - elvárható mértékben kötelesek együttműködni a vészhelyzetek és károsodások megelőzésében, enyhítésében, megszüntetésében, károsodás előtti állapot helyreállításában

- Nemzetközi együttműködés - Igénybevétel csak olyan mértékben, hogy a természeti rendszer fennmaradjon és a biológiai sokféleség fenntartható legyen - természet védelmének érdekét szem előtt tartani a nemzetgazdasági tervezés/szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint hatósági intézkedések során

védelem Tájvédelem (természetes, emberi hatás) Vadon élő életvilág védelme (őshonos, tájidegen) Élőhelyek ált. védelme (mező, erdő, nád hal, vadgazdálkodás, gyepgazdálkodás, vizeink) Földtani természeti értékek védelme A természeti értékek és természeti területek védelmével kapcsolatos eljárási szabályok

Védetté nyilv. elj. Tudományos, oktatási, esztétikai, kulturális, biológiai sokféleség, más közérdekből kell/lehet vmit védetté nyilvánítani (22.§) Országos jelentőségű terület esetén: miniszter helyi jelentőségű terület esetén: illetékes önkormányzat rendelettel Védett terület lehet: nemzeti park, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, természeti emlék Tilos a védett területeket állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni (31-41.§)

A természet védelmének tervezési és szervezeti rendszere Nemzeti Környezetvédelmi Program --- Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (53.§) Cél: a természet védelmének és a biológiai sokféleség megőrzésének állami és politikai meghatározása, miniszteri felügyelettel

A természet védelmének állami szervezete: -Miniszter (irányítása alatt) -Hivatali szervezet: Főfelügyelőség, Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság, igazgatóság, felügyelőség, jegyzők (főjegyző) Hatósági feladatok első fokon: Minisztérium- Főfelügyelőség- települési önk. jegyzője, fővárosban: felügyelőség- települési önk. jegyzője, ill. fővárosban főjegyző, esetenként a természetvédelmi hatósággal együtt A minisztérium döntése ellen fellebbezésnek helye nincs! Ügyfél bírósághoz fordulhat.

Támogatások és kártalanítás (71.§) Védett állat kártétele, megelőzés, kártalanítás Az e törvény szerinti hatósági eljárásokat a évi CXL. Törvényt kell alkalmazni, az e törvénybe foglalt eltérések figyelembe vételével (szubszidiárius)

C) A természet védelme I. Általános védelem: 1)Földterülethez kötött -táj, egyedi értékek, tájak ált. védelme -élőhelyek ált. védelme -természeti terület -földtani értékek ált. védelme 2)Földterülethez nem kötött - élő szervezetek ált. védelme és a földtani értékek ált. védelme

II. Hagyományos természetvédelem (kiemelt védelem: 1)Védett természeti területek a.Országos jelentőségű: nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék //fő kategória//, fokozottan védett, bioszféra rezervátum, erdőrezervátum, tudományos rezervátum //járulékos kategória// b.Helyi jelentőségű: természetvédelmi terület és természeti emlék

2)Védett természeti értékek barlang, élő szervezetek, életközösség, ásvány, ásványi társulás, ősmaradvány

A Tvt. a védett természeti területek fajtáit a hatályos szabályozással és nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban állapítja meg

Országos jel. véd. természeti terület: -Miniszteri rendelettel -Valamennyi ex lege védett természeti terület országos jelentőségű Helyi jel. véd. természeti terület: - Települési önk. rendelettel

Nemzeti park: létrehozása kizárólag jogszabályban (miniszteri), természeti adottságaiban (lényegesen) meg nem változtatott terület, ált. nagy kiterjedésű, összefüggő terület, pl. Duna-Ipoly NP Tájvédelmi körzet: miniszteri jogszabály itt is, tájképi és természeti értékek megőrzése, ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból példás, pl. Őrségi Tájvédelmi Körzet

Természetvédelmi terület: ált. kisebb, összefüggő terület, természeti értékek és rendszerek védelme, helyi- önk., országos- miniszteri jogszabály Természeti emlék: különlegesen jelentős egyedi érték, képződmény és az annak védelmét szolgáló terület, helyi- önk., országos- miniszteri jogszab.