Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók ellátása a jogszabályi előírások alapján Ammerné Nagymihály Emília közoktatási szakértő

Különleges gondozáshoz való jog Alkotmány Gyermekek jogairól szóló egyezmény / New York 1989. nov.20./ 1991. LXIV. tv. Kt. alapelvei

7/2007. (II. 13. ) OKM rendelet minden SNI b) újra vizsgálata 2007 7/2007.(II. 13.) OKM rendelet minden SNI b) újra vizsgálata 2007. március - december

A pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott pl. dislexia, disgrafia, discalculia, mutizmus, kóros hiperkinetikus és kóros aktivitászavar

A felülvizsgálat alapján készített szakvélemények megállapították a) a sajátos nevelési igény fennállását a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt („SNI-a”)

b) a sajátos nevelési igény fennállását a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt („SNI-b”) c) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség fennállását,

A pszichés fejlődés zavara miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók hivatalból elrendelt felülvizsgálata – eredmények

Felülvizsgált összes gyermek és tanuló Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség 6 274 fő SNI a) 13 242 fő SNI b) 7 390 fő Nincs tanulási vagy viselkedési rendellenesség 3 939 fő BTM + NINCS 10 213 fő

Különleges gondozásra igényt tartó gyermekek köre - SNI tanulók - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek - súlyos betegségük miatt fejlesztő iskolai oktatásban, ill. fejlesztő felkészítésben részt vevő gyermekek

Sajátos nevelési igényű gyermek Kt. 121. § (1) bekezdés 29 Sajátos nevelési igényű gyermek  Kt.121.§ (1) bekezdés 29. pont   Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a)    testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy az viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű körbe tartozó gyermekek, tanulók és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők részére az iskolai fejlesztő foglalkoztatásra való jogosultság jelenik meg.

  Kt. 30.§ (7) bekezdés Ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.

Kt. 30.§ (8) bekezdés Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.

Az SNI b) tanulók fejlesztő foglalkoztatásának ellátására – amennyiben ezt a szakértői vélemény javasolja, vagy lehetővé teszi – a gyógypedagógus mellett más, a megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakember – pl. pszichológus, fejlesztő pedagógus, a fejlesztési cél megvalósításához szükséges kompetenciákat szakirányú továbbképzés keretében elsajátított pedagógus stb. – is megbízható.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarban szenvedő gyermekek fejlesztő foglalkoztatásának szakembere a fejlesztő pedagógus

A fejlesztő pedagógus olyan speciális szakember, aki a korszerű pszichológiai ismeretek birtokában ismeri a fejlődés és a fejlesztés főbb elméleti koncepcióit, a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és individuális jellemzőit, a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai eljárásait.

Jártas a prevenciós és korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak alkalmazásában óvodai, iskolai csoportban és egyéni fejlesztés formájában. Az átlagos IQ-val rendelkező, nem fogyatékos gyermekek, tanulók pedagógusa.

Diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia terápiát csak abban az esetben végezhet, ha ilyen irányú speciális tanfolyamot végzett.

Kt. 30.§ (9) bekezdés A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.

Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola - az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére - egyéni foglalkozást szervez részére.

Az egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez.

Kt. 35.§ (4) bekezdés A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése, valamint a gyermek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását.

A nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős a fejlesztő foglalkozások - e bekezdésben előírt - szakvéleményekben meghatározottak szerinti megszervezéséért. A fejlesztő foglalkozás tartalmi követelményeit az intézményi dokumentumokban kell egyértelműen meghatározni Kt. 47.§ Kt. 48.§ Kt. 49.§

Kt. 3. számú melléklet Az osztályok, csoportok szervezése Azt a gyermeket, tanulót, aki beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál kettő,

azt a gyermeket, tanulót pedig, aki testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos három gyermekként, tanulóként kell számításba venni, függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy külön vesz részt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben és oktatásban.

Kt. 94. § (1) bekezdés Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza d) a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével és oktatásával kapcsolatos szakértői vélemény, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel kapcsolatos szakértői vélemény elkészítésével összefüggő eljárást, a szakértői és rehabilitációs bizottság működését, az országos és más szakértői és rehabilitációs feladatokat;

14/1994. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 22. § (1) bekezdés A nevelési tanácsadás keretében kell szakvéleményt készíteni c) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló óvodai nevelésével, illetőleg iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározása céljából

23. § (1) A nevelési tanácsadó szakvéleményének tartalmaznia kell a) a gyermek és a szülő nevét, a gyermek születési idejét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, b) a vizsgálat rövid leírását, a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenesség fennállásával vagy kizárásával összefüggő megállapítást és az azt alátámasztó tényeket,

c) javaslatot a gyermek óvodai nevelésével, iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatosan, d) annak megállapítását, hogy a gyermek, tanuló a tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tehet eleget, illetve javaslatot a nevelési-oktatási intézmény által biztosítandó egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásra, felzárkóztatásra vagy fejlesztő foglalkoztatásra,

e) annak előírását, hogy a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadás keretében biztosított fejlesztő foglalkozáson kell részt vennie, ennek időkeretét,

f) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy amennyiben a szülő a szakvéleményben foglaltakat nem fogadja el, a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél eljárást kezdeményezhet a szakvélemény felülvizsgálata céljából, illetve, hogy az eljárást a nevelési tanácsadó is kezdeményezheti.

(5) A nevelési tanácsadó a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló fejlődését - a fejlesztő foglalkoztatás fennállása alatt - az első vizsgálatot követő második évben, ezt követően háromévenként felülvizsgálja.    

Köszönöm a figyelmet!

„A szeretet az élet” Móra Ferenc