GYÓGYTESTNEVELÉS SIMON GABRIELLA

„Vigyázz a testedre! Ez az egyetlen hely, ahol élhetsz.” (Jim Rohn)

Gyógytorna és a gyógytestnevelés A két szó – gyógytorna, gyógytestnevelés – és a két fogalom nagyon hasonlónak tűnik, sokszor azonos értelemben is használják őket, de valójában különböző fogalmakról van szó. Mindkét tevékenységi forma mozgással gyógyít.

Gyógytorna és a gyógytestnevelés a gyógytorna az egészségügyi szervek gyógyító tevékenységi körébe és felügyelete alá tartozik, gyógytornászi diplomához kötött a gyógytestnevelés pedig pedagógiai tevékenység és tanári diplomához kötött. Szakhatósága, felügyeleti szerve az Oktatási Minisztérium (ma Nemzeti Erőforrás Minisztérium). Nemcsak igazgatási és jogi szabályozásbeli különbségek jellemzik a két területet, hanem maga a tevékenység más. És ez a lényeg!

Gyógytorna és a gyógytestnevelés A gyógytornát kórházi betegek, vagy járó betegek gyógyításában alkalmazzák, nemegyszer masszással, vízben végzett nyújtó gyakorlatok alkalmazásával, olykor kiegészítő gyógyszeres és/vagy fizikoterápiás kezeléssel együtt. Gyógytestnevelés a testnevelés egyik területe, a szaktudományon belül sajátos tudományterület.

Gyógytorna és a gyógytestnevelés A gyógytornász– fizioterapeuta szakemberek egészségügyi képzettségűek, az egészségügyi ágazat valamennyi területén tevékenykedhetnek, ahol a fizioterápia teljes eszköztárával önállóan dolgozhatnak. A gyógytestnevelők a testnevelő tanárhoz hasonló képzésben részesülnek, és az oktatási intézményekben azokat a gyerekeket, fiatalokat fogadják, akik különböző betegségek, állapotok miatt a testnevelés órákon nem, vagy csak könnyített formában vehetnek részt. Tehát a gyógytorna, és a gyógytestnevelés egymást nem helyettesítő, két különböző ellátási forma. Mindkettőre szükség van, mindkettő fontos a gyerekek, fiatalok ellátásában.

Gyógytorna és a gyógytestnevelés

A gyógytestnevelés szükségszerűségének kiváltó okai Napjainkban egyre több a mozgásszervi problémával küzdő felnőtt és gyermek. Az ülve töltött foglalkozások növekvő száma miatt a szervezet nem kapja meg a szükséges ingereket, ezért nem fejlődik a kívánt mértékben a váz- és az izomrendszer, továbbá a szív-és keringési-, valamint a légzőrendszer. A civilizációs ártalom odavezet, hogy a tartás aktív részese, az izomzat gyengén fejlődik és a tartásban főleg a passzív tényezők, a szalagok és a csontok játsszák a fő szerepet.

A gyógytestnevelés szükségszerűségének kiváltó okai A gyermekorvosi- és ortopédiai szűrővizsgálatok elgondolkoztatóan magas arányban mutatnak ki mozgásszervi elváltozásokat: már óvodáskorban megjelenik a hanyagtartás (a gyenge izomzat következtében kialakuló tartási elégtelenség), a lúdtalp, és ugyancsak növekvő tendenciát mutat a belgyógyászati és egyéb betegségek megjelenése (asztma, szív- és érrendszeri megbetegedések, anyagcserezavarok, elhízás, stb.).

A gyógytestnevelés törvényi szabályozása A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 52. § (8) bekezdése szabályozza a pedagógiai szakszolgálatok közé sorolt gyógytestneveléssel kapcsolatos kérdéseket. Ez annyit jelent, hogy az iskola, illetve az iskolafenntartó helyi önkormányzat (a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. bekezdése szerint) feladata az érintett tanulókkal kapcsolatos feladatok ellátásának megszervezése. 36/2005. (III. 1.) Korm. rendelet a többcélú kistérségi társulások megalakulásának 2005. évi ösztönzéséről és modellkísérletek támogatásáról

A gyógytestnevelés törvényi szabályozása A jogszabályokból következik, hogy az orvosi, szakorvosi vélemény alapján a gyógytestnevelésre utalt gyereket a fenntartó döntése szerinti óvodában, iskolában, a feltételeket biztosítva kell foglalkoztatni. (nem mindegyik iskolában, hanem csak a kijelölt iskolában kell a gyógytestnevelés feltételeit megteremteni)

A gyógytestnevelés fogalma Punyi (1959) szerint a gyógytestnevelés „Olyan nevelési, oktatási feladat, amely a betegségek megelőzésében és gyógyításában fejti ki hatását.” Tágabb értelemben a testkultúra, a testnevelés-tudomány része. Szűkebb értelemben önálló tantárgy, amelyben betegségtípusok szerinti és testi képességeikben visszamaradott tanulók, tantervbe foglalt differenciált képességfejlesztése folyik, mindazok részvételével, akiket a szakorvos javaslatára az iskolai gyermekgyógyász gyógytestnevelésre utal. A gyógytestnevelés, a testnevelés speciális fajtája, ága, magán hordozza a testnevelés jellemző vonásait, de a prevenciós és a rehabilitációs szemléletet is.

A gyógytestnevelés célja A gyógytestnevelés célját és feladatait a Gyógytestnevelési Tanterv határozza meg. A gyógytestnevelés „célja, hogy sajátos eszközeivel elősegítse – elsősorban – a mozgásszervi és belgyógyászati panaszokkal gyógytestnevelésre utalt tanulók egészségszintjének emelését, a testi deformitások javításával, a szív és a keringési szervek munkaképességének növelésével alkalmassá téve a gyermekeket az óvodai, iskolai munkában és életben adódó feladatok teljesítésére.

További célok: a prevenció, vagyis minden olyan testi - lelki károsodás megelőzése, amely a tanulót az iskolai és a mindennapi tevékenységei során érheti, ennek érdekében a célok a következők: - a tanulók egészséges testi fejlődésének támogatása - kondicionális és koordinációs alapképességek fejlesztése - mozgáskészség, mozgásműveltség fejlesztése - cselekvésbiztonság fejlesztése - a mozgás és sportolási, továbbá a versengési és játékigény fejlesztése.

A gyógytestnevelés feladata A gyógytestnevelés feladata, hogy a speciális és kiegészítő tantervi mozgásanyag feldolgozásával biztosítsa a tanulók testi nevelését, olyan mértékben, hogy egészségük, fizikai képességeik fejlesztésével, mozgáskészségük csiszolásával - egészségügyi csoportbeosztásuktól és egyéni fejlődésüktől függően - a normál testnevelésben való részvételre előkészítse őket, vagy ha ez nem lehetséges a tanulók egészségszintjét, mozgáskészségét, teljesítőképességét a lehető legmagasabb szintre emelje és tartósítsa.

A gyógytestnevelés eszköze Az egészség helyreállítása bizonyos mértékig sajátos, de a testnevelésre és a sportra jellemző módszerekkel történik. Ehhez a testnevelés eszközeit használja fel. Azokat az ingerforrásokat, amelyek a testmozgásokkal, testgyakorlatokkal válthatók ki. Ezeket a testgyakorlatokat a gyógytestnevelés részterületeinek és az elváltozás súlyosságának megfelelően válogatja ki, és sajátos módon alkalmazza. Előtérbe helyezi a gyógyítást elősegítő gyakorlatokat, a kontraindikált gyakorlatokat pedig elhagyja.

A gyógytestnevelés területei A gyógytestnevelésnek két fő területe van. a) tartó és mozgatórendszer elváltozásainak gyógytestnevelése (ortopéd csoport) b) belgyógyászati és egyéb betegségek gyógytestnevelése.

A gyógytestnevelés területei A gyógytestnevelés a különböző mozgásszervi és más betegségekben szenvedőknek ad segítséget a gyógyulásra, de ezek megelőzésében is igen nagy szerepe van. Itt nem a teljesítményt kell fokozni, hanem az elváltozást és az okát kell megszűntetni. Ha ez elmarad súlyos elváltozás alakul ki, csökken a teljesítőképesség, és maradandóan károsodik a szervezet.

Gyógytestnevelésre utalt tanuló Gyógytestnevelésre utalt gyermek az, akit a fejlődésben visszamaradott volta, mozgásszervi és/vagy belgyógyászati panaszok miatt a szakorvos gyógytestnevelésre javasol, és akit e javaslat alapján az iskolai gyermekgyógyász orvos gyógytestnevelési csoportba sorol, ahol számára a gyógytestnevelő tanár a panaszok megszüntetésére irányuló testgyakorlatokat tervez és ír elő. A probléma kezelése három fő tevékenységből épül fel: szűrővizsgálatok, rendszeres gyógytestnevelés és rendszeres úszás (ez utóbbi sajnos csak lehetőségek szerint).

A gyógytestnevelés részterületei A betegségek típusa szerint két csoportra oszlik: 1. mozgásszervi elváltozásokra és 2. belgyógyászat körébe tartozó betegségekre.

Mozgásszervi elváltozások: helytelen testtartások (lapos hát, domború hát, nyerges hát, fokozott kypholordotikus hát) gerincdeformitások (scoliózis, kifózis, lordózis és ezek kombinációi) Scheuermann-féle csigolyabetegség mellkasi elváltozások (tölcsérmell, tyúkmell) deréktáji elváltozások: ágyéki, keresztcsonti panaszok, csigolyák közötti porckorongbetegség (discopatia) felsővégtag elváltozásai (Sprengel deformitás), alsó végtag elváltozásai: veleszületett csípőficam, Schlatter-Osgood-féle betegség, dongaláb (pes varus congenitus), X láb (genu valgum), O láb (genu recurvatum), lábboltozat süllyedés.

Belgyógyászati betegségek szerzett billentyűhibák (szűkület, billentyűelégtelenség) veleszületett szívbetegségek légzéshibák, légzés elégtelenség ifjúkori hipertónia obesitas asthma bronchiale csökkentlátás idegi eredetű szervi zavarok (vegetatív disztónia)

Alkalmazott gyógytestnevelési módszerek Csoportos, diagnózisokra adaptált megelőző, javító, és rehabilitációs célú korrekciós foglalkozás Speciális szakaszos terhelés: intervallum jelleggel váltakoznak a pihenő (relaxációs és légző gyakorlatok), valamint a speciális fejlesztő szakaszok (erő, - állóképesség fejlesztése). Képesség és készségfejlesztési gyakorlatok Mozgáshibák javítása Testtartás korrekciója, fejlesztése Testnevelési játékok Folyamatosságra nevelés

Alkalmazott gyógytestnevelési eszközök

Kategorizálás Az 1994-es Országos Csecsemő és Gyermekegészségügyi Intézet által kiadott, „A könnyített és gyógytestnevelés kategorizálására” az iskola egészségügyi ellátást végző orvosok számára kiadott útmutatójában a következő kategóriákba osztják a tanulókat egészségi (funkcionális) állapotuktól függően: NT - Normál óvodai, iskolai testnevelés I. kategória - Könnyített testnevelés II. kategória - Gyógytestnevelés a) Normál iskolai testnevelés, a gyógytestnevelés mellett b) Csak gyógytestnevelésen vehet részt III. kategória - Iskolai testnevelés alól felmentett

A gyógytestnevelés célcsoportjai A 3-18 éves gyermekeket, tanulókat, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevőket foglalkoztatja. Óvodás korú gyermekek Általános iskoláskorú gyermekek Középiskolás korú gyermekek Tankötelezettség végéig tartó ellátási kötelezettek

Csoportalakítás A gyógytestnevelési csoportok ideális létszáma 6-18 főből áll. A csoportok alakításánál a cél: - diagnosztikailag homogén csoportok jöjjenek létre, - ha ez nem lehetséges valami oknál fogva, akkor nagy szerepet kapnak az egyéni korrekciós gyakorlatok.

Köszönöm szépen a figyelmet! „A gyógytestnevelés a mozgásformák a foglalkozások eszközei, amelyek célja az elmaradottság, a gyengeség megszüntetése, a hibák kijavítása.” (Gárdos – Mónus) Köszönöm szépen a figyelmet!