4. Előadás A szerződés alanya, tárgya, tartalma szerződéstípusok Üzleti Jog II. 4. Előadás A szerződés alanya, tárgya, tartalma szerződéstípusok

A szerződési jog alapelvei Főszabályként – azaz lehetnek kivételek – az összes szerződésnél érvényesülniük kell a következő elveknek: pacta sunt servanda: a szerződéseket teljesíteni kell, azaz a szerződés ugyanúgy teljesítésre kötelez, mint a jogszabály, szerződési szabadság elve: 4 részeleme van, amelyek értelmében a felek viszonylag szabadon dönthetnek arról, hogy: 1) kötnek-e szerződést? 2) kivel kötik a szerződést?, 3) milyen típusú szerződést kötnek?, 4) milyen tartalommal kötik a konkrét szerződést? visszterhesség vélelme: a szerződésben vállalt szolgáltatást a kötelezett általában nem ingyen, hanem ellenszolgáltatásért cserébe /ez a leggyakrabban pénz/ szolgáltatja, szerződéses értékegyensúly elve: a szerződésben vállalt szolgáltatásért arányos ellenszolgáltatás jár. (megtámadási ok.) Lássuk, mit rejt a 1 boríték? 2-3? 4?

1. boríték Múlt pénteken előszerződést kötöttem, mely szerint innentől számítva 30 napon belül 10.000.000 Ft.-ért adásvételi szerződést kötök a lakásomra a vevővel. Ma viszont kaptam egy jobb ajánlatot (20.Mó Ft.-ot ígértek készpénzben)… Ezzel a vevő jelölttel akarok szerződni! Nem kötök szerződést az előző ajánlattevővel! Igazam van nem?! (a Ptk szerint, meg szerződési szabadság!!!)

2. boríték Tóth Tibor kölcsönt nyújtott egy magánszemélynek, melynek biztosítékaként jelzálogjogot kötöttek ki az adós nagy értékű ingatlanára. Az adós az ingatlant – jelzáloggal terhelten – egy hónappal később eladta az Ügyes Kft.-nek. Tekintettel arra, hogy az adós fél év múlva a törlesztő részleteket nem fizette, hiába levelezett vele, Tóth érvényesíteni szerette volna a jelzálogjogát. Meglepődve tapasztalta, hogy az ingatlan tulajdonosaként már az Ügyes Kft. van bejegyezve, mely sajnos felszámolás alatt áll, és Tóth, miután nem értesült se az adásvételről, sem a cégközlönyt sem olvasgatja, így az ismeretlen cég felszámolásáról sem, kicsúszott a hitelezői igénybejelentés határidejéből …

3. boríték Ptk. 203. § (1) Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.

4. sz. boríték Ptk. 202. § Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés). 204. § (1) Bírósági úton nem lehet érvényesíteni a) a játékból vagy fogadásból eredő követeléseket, kivéve ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le; b) a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követeléseket; …..

A szerződés fogalma A szerződés két vagy több fél (mindenképpen legalább két pólus) joghatás kiváltását célzó kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata. A szerződésben bárki lehet fél, aki jogképes (tehát aki jogok és kötelezettségek hordozója lehet, ilyen az élve született ember (természetes személy) és a jog által kreált személy, a szervezeti jogalany (pl. bt., kkt., kft., rt., állam, és egyes állami szervek, a szövetkezet, stb.) Akaratnyilatkozat: valamilyen jog által szabályozott cél / joghatás elérését célzó szándék kijelentése (történhet szóban, írásban, vagy ráutaló magatartással). Joghatás: itt valamilyen szolgáltatás és ellenszolgáltatás teljesítésére kötelezés. Az akaratnyilatkozatnak kölcsönösnek és egybehangzónak kell lennie, különben nincs szerződés: a két szerződő fél saját, egyoldalú nyilatkozatának ugyanarra a célra kell irányulnia legalább a lényeges elemek tekintetében

Összegezve: szerződés és kötelem… Szerződés = a szerződő felek közös és egybehangzó akaratnyilatkozata, mely a célzott (vagyonjogi) joghatás kiváltására alkalmas. kötelem = két vagy több személy közötti mellérendelt (nem feltétlenül szerződéses) jogviszony, mely alapján a jogosult a kötelezettel szemben meghatározott szolgáltatást követelhet, ami adott esetben jogi úton is kikényszeríthető

A szerződés főbb fogalmi elemei: konszenzus (kölcsönös akarategyezés) annak kinyilvánítása (szóban, írásban tett jognyilatkozattal, vagy un. „ráutaló magatartással”) a szerződés állami elismerése – azaz a joghatás kiváltására való alkalmasság (… emlékezzünk ismét a veronai esetre…)

Egy szerződéssel kapcsolatos jogvita esetén, a sorrendet tartva, a vizsgálandó kérdések Létrejött-e a szerződés? (előkérdés: „létező” vagy „nem létező” szerződés) Érvényes-e a szerződés? Hatályos-e a szerződés? A szerződés tartalma még az eredeti, vagy módosult? Mi a szerződésszerű teljesítés? Milyen igény érvényesíthető, ha a teljesítés nem szerződésszerű (szerződésszegés); mik a szerződést biztosító mellékkötelezettségekből fakadó igények? Az igényérvényesítés esetleges akadályai (pl. az igény elévült)‏

SZERZŐDÉSEK TIPIZÁLÁSA … és miért tipizálunk?

Szerződés típusok Adási típusú szerződések Eredménykötelmek Ügyviteli szerződések Használati szerződések Helytállásra irányuló szerződések Organizációs szerződések

Nevesített – nevesítetlen; tipikus-atipikus Nevesített szerződés = Ptk.-ban rögzített szerződési alaptípus Tipikus = nevesített Nevesítetlen =…. (ide értve a vegyes szerződéseket is) Atipikus = nevesítetlen

Adási típusú szerződések ®adás-vételi szerződések ®kölcsönszerződések, hitelszerződések ®szállítási szerződések ®mezőgazdasági termékértékesítési szerződések ®csereszerződések ®közüzemi szerződések ®ajándékozási szerződések

eredménykötelmek vállalkozási típusú szerződések, ezen belül specifikált alakzatok: ®kiadói szerződések, ®fuvarozási szerződések ®tervezési, építési, szerelési szerződések ®kutatási szerződések ®utazási szerződések

Ügyviteli szerződések megbízási típusú szerződések, ezen belül specifikált alakzatok: ®bizományi szerződések ®szállítmányozási szerződések (=fuvarozási bizomány) ®bankszámla- és folyószámla-szerződések ®letéti szerződések

Használati szerződések ®bérleti szerződések ®haszonkölcsön szerződések ®haszonélvezetet alapító, használati szerződések licencia szerződések

Helytállásra irányuló szerződések Biztosítási szerződés

Organizációs szerződés Társági szerződés