A pszichológia a személyiség vizsgálatának tudománya Elméletek, munkadefiníciók, nézőpontok fogalma (általános áttekintés)

A pszichológia a személyiség vizsgálatának tudománya A tudomány kritériumai A valóság leírására alkotott hipotézisek megléte Ezek bizonyíthatóságának kritériumai Pontosan körülhatárolt tárgy, amit vizsgál Tudományos szakkifejezések rendszere Vizsgálati módszerek, eljárások Mértékegységek Kísérletek megismételhetősége, hasonló eredménnyel Szakember-gárda; kompetens személyek megléte

A pszichológia a személyiség vizsgálatának tudománya Pro – kontra érvek a tudományosságra vonatkozóan: Mértékegység Ellentmondás-mentesség Törvények Mérés Bizonyíthatóság Definíció/munkadefiníció Egységesség

A pszichológia a személyiség vizsgálatának tudománya A személyiség köznyelvi értelmezése Konzisztencia (következetesség – ismétlődés) a viselkedésben Érzés kifejezése, hogy magatartásunkat belső erők hozzák létre Jellemző tulajdonságok listája helyett Munkadefiníciók: Pszichofizikai rendszerek olyan szerveződése a személyen belül, mely az egyén jellegzetes viselkedés- érzelem-motívum- viselkedésmintázatát hozza létre

A pszichológia a személyiség vizsgálatának tudománya Biológiai alapokon alakuló, folyamatosan változó rendszer, melyben a változás többségében valamilyen tanulás alapján jön létre úgy, hogy e tanulás, újabb tanulást indukál. Genetikai alapokon, a környezet hatására változó rendszer, melynek lényege az egyediség, mert a külvilág ingereire minden rendszer más-más módon változik.

A pszichológia a személyiség vizsgálatának tudománya Van-e, létezhet-e egységes elmélet a személyiségre vonatkozóan? Metateóriák (feltevések rendszere, értelmezési keret) a személyiségre vonatkozóan Diszpozicionális: viszonylag stabil (állandó) hajlamok, különbözőképpen mutatkoznak meg, de ezek összessége a személyiség (típus, vonás, szükséglet, motívum)

A pszichológia a személyiség vizsgálatának tudománya 2. Biológiai: a személyiség-diszpozíciók öröklődnek – a hormonműködés, központi idegrendszer sajátosságai hogyan befolyásolják a viselkedést. 3. Pszichoanalitikus: belső erők (ösztön) versengésének, együttműködésének eredménye a személyiség 4. Neoanalitikus: az ego hogyan fejlődik a szociális kapcsolatok hatására.

A pszichológia a személyiség vizsgálatának tudománya 5. Tanuláselméleti: a személyes tapasztalatok összessége, a megtanult dolgok rendszere a személyiség 6. Fenomenológiai: az egyéni – szubjektív – élményvilág határozza meg, fejleszti önmagát – mit akar saját létezéséből „kihozni” 7. Kognitív: információfeldolgozó rendszer, melyben az érzelmek motívumokat hoznak létre, s annak folyamatos ellenőrzése folyik, hogy az elérendő céloknak a motívumok megfelelnek-e

A pszichológia a személyiség vizsgálatának tudománya Hasznosíthatók-e az elméletek a mindennapi életben? Konkrét elméletekkel célszerű-e azonosulni, vagy más módszer a célszerű? Lesz-e kapcsolat a további pszichológiai ismeretek, valamint e tárgy ismeretanyaga között?