Képzés és gazdaság kapcsolata Szakképzési törvény Országos Képzési Jegyzék SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet 2009/2010. I. félév Szeged

Képzés és gazdaság A hiány-szakképesítések Dél-alföldi régió (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 1. Szabó 2. Hegesztő 3. Húsipari termékgyártó 4. Géplakatos 5. Bolti eladó 6. Gépi forgácsoló 7. Bútorasztalos 8. Vendéglátó eladó 9. Pincér 10. Villanyszerelő 11. Kőműves 12. Sütőipari munkás 13. Öntő 14. Édesipari termékgyártó 15. Szerkezetlakatos

Társadalmi, gazdasági, egyéni érdekek I Társadalmi érdek: Társadalmi érdek: Minél több magasabb iskolai végzettségű, magasabb szintű szakképzettségű ember álljon rendelkezésre a munkaerőpiacon, annak érdekében, hogy a foglalkoztatási szint emelkedjen Minél több magasabb iskolai végzettségű, magasabb szintű szakképzettségű ember álljon rendelkezésre a munkaerőpiacon, annak érdekében, hogy a foglalkoztatási szint emelkedjen

Társadalmi, gazdasági, egyéni érdekek II Nemzetgazdaság érdeke: Nemzetgazdaság érdeke: Gazdasági növekedés, a konvergencia programban megfogalmazott célok elérése, hogy a munkaerő-piacon pont annyi és olyan képzettségű, minőségű szakember álljon rendelkezésre, amennyire a racionális döntések alapján szükség van. Gazdasági növekedés, a konvergencia programban megfogalmazott célok elérése, hogy a munkaerő-piacon pont annyi és olyan képzettségű, minőségű szakember álljon rendelkezésre, amennyire a racionális döntések alapján szükség van.

Társadalmi, gazdasági, egyéni érdekek III Munkáltatói érdek: Munkáltatói érdek: Csak annyi és csak olyan képzettségű, tudásszintű munkaerőt foglalkoztasson, amennyi számára a nyereséges gazdálkodást biztosítja. Csak annyi és csak olyan képzettségű, tudásszintű munkaerőt foglalkoztasson, amennyi számára a nyereséges gazdálkodást biztosítja.

Társadalmi, gazdasági, egyéni érdekek IV Oktatási intézmény érdeke: Oktatási intézmény érdeke: Az iskola rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételeket kihasználva működjön. Az iskola rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételeket kihasználva működjön.

Társadalmi, gazdasági, egyéni érdekek V Vállalati érdek kettőssége Vállalati érdek kettőssége 1) Minél nagyobb erőforrásokat fordítani a munkavállalók képzésre 2) Megtalálni az adott munkakör betöltésére alkalmas szakképzett munkaerőt, akiknek belső képzésére nincsen szükség.

Társadalmi, gazdasági, egyéni érdekek VI Képző intézmény érdeke: Képző intézmény érdeke: Minél többen jelentkezzenek egy- egy tanfolyamra. Minél többen jelentkezzenek egy- egy tanfolyamra. (Keresletre vonatkozó becsléseik alapján indítanak képzéseket, nem pedig a munkaadók részéről felkínált üres vagy kiépülő státuszokra történnek a ki- vagy átképzések) (Keresletre vonatkozó becsléseik alapján indítanak képzéseket, nem pedig a munkaadók részéről felkínált üres vagy kiépülő státuszokra történnek a ki- vagy átképzések)

Társadalmi, gazdasági, egyéni érdekek VII Egyén érdeke: Egyén érdeke: Nem az elhelyezkedési esélyeit mérlegelve jelentkezik egy tanfolyamra, hanem a „divatos” szakmákat keresik, ezekre jelentkeznek → képzés elvégzése után kevésbé tudnak elhelyezkedni. Nem az elhelyezkedési esélyeit mérlegelve jelentkezik egy tanfolyamra, hanem a „divatos” szakmákat keresik, ezekre jelentkeznek → képzés elvégzése után kevésbé tudnak elhelyezkedni.

Munkaerő-piaci hatékonyság mérési rendszerének kialakításának szükségessége a következő célok elérése érdekében a munkaerő-kínálat közelítése a kereslethez a munkaerő-kínálat közelítése a kereslethez a szakképzési és a felnőttképzési rendszer hatékonyságának, rugalmasságának, átláthatóságának biztosítása a szakképzési és a felnőttképzési rendszer hatékonyságának, rugalmasságának, átláthatóságának biztosítása az állami források felhasználásának hatékonysága, átláthatósága az állami források felhasználásának hatékonysága, átláthatósága a tervezhetőség a tervezhetőség nemzetközi statisztikai adatszolgáltatás. nemzetközi statisztikai adatszolgáltatás.

Szak-, és felnőttképzési adatforrások I közoktatási statisztika (évente egyszer, október 1-i állapot) közoktatási statisztika (évente egyszer, október 1-i állapot) iskolarendszeren kívüli felnőttképzés statisztikája (képzésenkénti adatgyűjtés) iskolarendszeren kívüli felnőttképzés statisztikája (képzésenkénti adatgyűjtés) a munkanélküliek/álláskeresők képzésének mutatószámai (munkaügyi központokban képződő adatbázisok) a munkanélküliek/álláskeresők képzésének mutatószámai (munkaügyi központokban képződő adatbázisok) a regionális képző központok mutatószámai (9 regionális központ) a regionális képző központok mutatószámai (9 regionális központ) regisztrált felnőttképzési intézmények regisztrált felnőttképzési intézmények akkreditált felnőttképzési intézmények akkreditált felnőttképzési intézmények felnőttképző intézmények beszámolói felnőttképző intézmények beszámolói vizsganyilvántartások (NSZFI adatbázis) vizsganyilvántartások (NSZFI adatbázis) támogatásokat elnyert képző intézmények nyilvántartásai (NSZFI, SZMM, FSZH) támogatásokat elnyert képző intézmények nyilvántartásai (NSZFI, SZMM, FSZH)

Szak-, és felnőttképzési adatforrások II szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítése (APEH, NSZFI adatai) szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítése (APEH, NSZFI adatai) vállalati képzések (EUROSTAT-KSH felmérés) vállalati képzések (EUROSTAT-KSH felmérés) Pályakövetések Pályakövetések továbbtanulási statisztika (Országos Felsőoktatási Információs Központ) továbbtanulási statisztika (Országos Felsőoktatási Információs Központ) költségvetési adatok költségvetési adatok kereseti kimutatások (egyéni bérek és keresetek statisztikája) kereseti kimutatások (egyéni bérek és keresetek statisztikája) pályaválasztás információs rendszere (FIT mappák) pályaválasztás információs rendszere (FIT mappák) ISZIIR (Internet Alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszer) ISZIIR (Internet Alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszer)

Szakképzés alapfogalmai I Szakképzettség: Azon követelmények összessége, amelyre az egyénnek szüksége van ahhoz, hogy egy bizonyos szakmát, foglalkozást űzhessen, illetve abban előrehaladhasson. Azon követelmények összessége, amelyre az egyénnek szüksége van ahhoz, hogy egy bizonyos szakmát, foglalkozást űzhessen, illetve abban előrehaladhasson.

Szakképzés alapfogalmai II Államilag elismert szakképesítés: Hivatalos igazolás (oklevél, bizonyítvány) oktatási, képzési kurzus eredményes elvégzéséről vagy vizsga, teszt sikeres letételéről. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés. A Jegyzék határozza meg a képzésre vonatkozó alapadatokat. Hivatalos igazolás (oklevél, bizonyítvány) oktatási, képzési kurzus eredményes elvégzéséről vagy vizsga, teszt sikeres letételéről. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés. A Jegyzék határozza meg a képzésre vonatkozó alapadatokat.

Szakképzés alapfogalmai III Első szakképesítés: Az iskolai rendszerű oktatás keretében szerzett minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít. Az iskolai rendszerű oktatás keretében szerzett minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít.

Szakképzés alapfogalmai III Második és további szakképesítés: Minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít és már meglévő szakképesítés birtokában szerzik meg. Minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít és már meglévő szakképesítés birtokában szerzik meg.

Szakképzés alapfogalmai IV Iskolai rendszerű szakképzés: A közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolákban, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak. A közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolákban, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak.

Szakképzés alapfogalmai V Iskolarendszeren kívüli szakképzés: Jogszabályban meghatározott hatóság által kiadott engedélyt követően megkezdhető, szabályozott tartalmú és célú képzés. Jogszabályban meghatározott hatóság által kiadott engedélyt követően megkezdhető, szabályozott tartalmú és célú képzés. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben csak olyan személy vehet részt, aki a közoktatási törvényben előírt tankötelezettségének eleget tett. Résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, velük képzési szerződést kötnek. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben csak olyan személy vehet részt, aki a közoktatási törvényben előírt tankötelezettségének eleget tett. Résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, velük képzési szerződést kötnek. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés indításáról, a képzéssel megszerezhető szakképesítésről, valamint a vizsga eredményéről a szakképzést folytató intézmény tájékoztatni köteles a külön jogszabályban meghatározott megyei munkaügyi központot (1991.IV.tv.). Az iskolarendszeren kívüli szakképzés indításáról, a képzéssel megszerezhető szakképesítésről, valamint a vizsga eredményéről a szakképzést folytató intézmény tájékoztatni köteles a külön jogszabályban meghatározott megyei munkaügyi központot (1991.IV.tv.).

Szakképzés alapfogalmai VI Felsőfokú szakképzés: Olyan képzési forma, amely az érettségire épül és célja a felsőfokú szakképzettség megszerzése. Olyan képzési forma, amely az érettségire épül és célja a felsőfokú szakképzettség megszerzése. Az ilyen típusú szakképzések felsőfokú intézményekben és egyes szakközépiskolában folynak. Általában 2 éves képzések, melyben megtalálhatóak az adott szakképzettséghez kötődő alapismereteket átadó tantárgyak, de elsősorban szakmai ismeretek és készségek átadására koncentrál. A felsőfokú szakképzés során szerzett kreditpontok később - továbbtanulás esetén - beszámíthatók a felsőoktatási alapképzés (BSc) kreditpontjaiba és ezzel az alapképzési idő lerövidülhet. A képzés önköltséges. Az ilyen típusú szakképzések felsőfokú intézményekben és egyes szakközépiskolában folynak. Általában 2 éves képzések, melyben megtalálhatóak az adott szakképzettséghez kötődő alapismereteket átadó tantárgyak, de elsősorban szakmai ismeretek és készségek átadására koncentrál. A felsőfokú szakképzés során szerzett kreditpontok később - továbbtanulás esetén - beszámíthatók a felsőoktatási alapképzés (BSc) kreditpontjaiba és ezzel az alapképzési idő lerövidülhet. A képzés önköltséges.

Szakképzés törvényi szabályozása évi LXXVI. tv évi LXXVI. tv A Magyar Köztársaság társadalmi folyamatihoz, az információs társadalom és a nemzetgazdaság követelményeihez, a munkaerő-piac igényeihez és az Európai Unió közösségi vívmányaihoz igazodó rugalmas és differenciált, a gazdaság dinamikus fejlődését segítő szakképzési rendszer működésének biztosítása, a pályakezdéshez és a folyamatos foglalkoztatáshoz szükséges szakképesítés(ek)nek az esélyegyenlőségen alapuló megszerzése, valamint az Alkotmányban meghatározott tanuláshoz való jog érvényesülése céljából alkotta az Országgyűlés. A Magyar Köztársaság társadalmi folyamatihoz, az információs társadalom és a nemzetgazdaság követelményeihez, a munkaerő-piac igényeihez és az Európai Unió közösségi vívmányaihoz igazodó rugalmas és differenciált, a gazdaság dinamikus fejlődését segítő szakképzési rendszer működésének biztosítása, a pályakezdéshez és a folyamatos foglalkoztatáshoz szükséges szakképesítés(ek)nek az esélyegyenlőségen alapuló megszerzése, valamint az Alkotmányban meghatározott tanuláshoz való jog érvényesülése céljából alkotta az Országgyűlés.

Szakképzés szereplői Az állam, a maga intézményein keresztül Az állam, a maga intézményein keresztül Munkaadói réteg Munkaadói réteg Iskolák, felnőttképző intézmények Iskolák, felnőttképző intézmények Tanulók, felnőtt hallgatók Tanulók, felnőtt hallgatók

Szakképzés intézményei Szakképző iskola Szakképző iskola Felsőoktatási intézmény Felsőoktatási intézmény Állami felnőttképzési intézmény Állami felnőttképzési intézmény Szakmai képzést folytató intézmény Szakmai képzést folytató intézmény Központi képzőhely Központi képzőhely

Szakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztésének támogatása I évi LXXXVI. tv A nemzetgazdaság és a munkaerőpiac követelményeihez, a társadalmi folyamatokhoz és az információs társadalom igényeihez igazodó rugalmas és differenciált, a gazdaság dinamikus fejlődését segítő szakképzési rendszer fejlesztési forrásait biztosítása, továbbá az Európai Unió által nyújtott támogatások struktúrált tervezése és finanszírozási kereteinek kialakítása céljából alkotta az Országgyűlés. A nemzetgazdaság és a munkaerőpiac követelményeihez, a társadalmi folyamatokhoz és az információs társadalom igényeihez igazodó rugalmas és differenciált, a gazdaság dinamikus fejlődését segítő szakképzési rendszer fejlesztési forrásait biztosítása, továbbá az Európai Unió által nyújtott támogatások struktúrált tervezése és finanszírozási kereteinek kialakítása céljából alkotta az Országgyűlés.

Szakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztésének támogatása II Céljai: az OKJ-ben szereplő állam által elismert szakképesítés, továbbá munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzését, a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását biztosító iskolai és iskolarendszeren kívüli gyakorlati képzés támogatása, az OKJ-ben szereplő állam által elismert szakképesítés, továbbá munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzését, a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását biztosító iskolai és iskolarendszeren kívüli gyakorlati képzés támogatása, a speciális szakiskolákban és a készségfejlesztő speciális szakiskolákban folyó, OKJ-ben nem szereplő, munkába állást lehetővé tévő, egyszerű betanulást igénylő, illetve rész- szakképesítés elsajátítását biztosító gyakorlati képzés támogatása, a speciális szakiskolákban és a készségfejlesztő speciális szakiskolákban folyó, OKJ-ben nem szereplő, munkába állást lehetővé tévő, egyszerű betanulást igénylő, illetve rész- szakképesítés elsajátítását biztosító gyakorlati képzés támogatása, a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyakorlati képzés támogatása, a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyakorlati képzés támogatása, a szakiskolai gyakorlati oktatás, pályaorientáció, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, a szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás támogatása a szakiskolai gyakorlati oktatás, pályaorientáció, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, a szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás támogatása a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás támogatása a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás támogatása

Országos Képzési Jegyzék Az állam által elismert szak- képesítéseket és legfontosabb adataikat tartalmazó jegyzék Az állam által elismert szak- képesítéseket és legfontosabb adataikat tartalmazó jegyzék

OKJ fő célkitűzései jobban felépített, átláthatóbb szakmastruktúra, egymással szorosabb és jobban kihasználható kapcsolatban levő szakképesítések jobban felépített, átláthatóbb szakmastruktúra, egymással szorosabb és jobban kihasználható kapcsolatban levő szakképesítések a szakképesítések közötti átjárhatóság javítása, a korábban megszerzett tudás beszámíthatóságának megteremtése a szakképesítések közötti átjárhatóság javítása, a korábban megszerzett tudás beszámíthatóságának megteremtése a mai munkaerő-piac igényeinek megfelelő szakmakínálat megalkotása. a mai munkaerő-piac igényeinek megfelelő szakmakínálat megalkotása.

Tudás fogalma A dolgokról, jelenségekről, természetről és társadalomról való vélekedés. A tudás birtokában a dolgokról, jelenségekről, megnyilvánulásokról megállapíthatjuk, hogy melyek igazak, illetve hamisak, mi az, ami helyes, illetve helytelen, mi az, ami valós, illetve valótlan. A társadalmi kontextusba helyezett tudás szorosan kapcsolódik a kompetencia, a jártasság, a képzettség kategóriáihoz. A tudás formája változik aszerint is, hogy minek a megismerésére irányul (objektív tudás, szubjektív tudás, morális tudás, vallási tudás). A tudásnak lehet explicit és implicit formája. A dolgokról, jelenségekről, természetről és társadalomról való vélekedés. A tudás birtokában a dolgokról, jelenségekről, megnyilvánulásokról megállapíthatjuk, hogy melyek igazak, illetve hamisak, mi az, ami helyes, illetve helytelen, mi az, ami valós, illetve valótlan. A társadalmi kontextusba helyezett tudás szorosan kapcsolódik a kompetencia, a jártasság, a képzettség kategóriáihoz. A tudás formája változik aszerint is, hogy minek a megismerésére irányul (objektív tudás, szubjektív tudás, morális tudás, vallási tudás). A tudásnak lehet explicit és implicit formája.

OKJ jellemzői I 1) Moduláris szakmaszerkezet Moduláris képzés: Moduláris képzés: Az elsajátítandó tananyag kisebb, összetartozó egységekre van szétbontva, melyek egymásra épülnek. Az elsajátítandó tananyag kisebb, összetartozó egységekre van szétbontva, melyek egymásra épülnek.

OKJ jellemzői II 2) Rész-szakképesítés Egy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít. Egy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít.

OKJ jellemzői III 3) Elágazások, ráépülő szakképesítések Elágazás: a szakképzés részeként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, amely kötelezően választandó modullal/modulokkal együtt munkakör ellátására képesít. Elágazás: a szakképzés részeként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, amely kötelezően választandó modullal/modulokkal együtt munkakör ellátására képesít. Ráépülés: a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely modulok/szakképesítés/rész- szakképesítés/elágazás moduljaira épül, meghatározza, hogy mely modulokból épül fel, újabb munkakör ellátására képesít. Ráépülés: a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely modulok/szakképesítés/rész- szakképesítés/elágazás moduljaira épül, meghatározza, hogy mely modulokból épül fel, újabb munkakör ellátására képesít.

OKJ jellemzői IV 4) Szakképesítések száma 5) Új típusú OKJ szám

Szakképesítés OKJ-be történő felvételének, adatok módosításának, szakképesítés törlésének menete Szakképesítés OKJ-be történő felvételének, adatok módosításának, szakképesítés törlésének menete Szakképzés irányítása Szakképzés irányítása Szakképesítés megszerzése, szakmai vizsga letétele Szakképesítés megszerzése, szakmai vizsga letétele OKJ tartalma, szerkezete, OKJ szám OKJ tartalma, szerkezete, OKJ szám