Munkaerő-piaci képzések célja, feladata SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet Szeged, 2009/2010. I. félév

Gazdasági változások hatása Tömeges munkanélküliség Újra-elhelyezkedési nehézségek Munkahely megtartásának problémája

Megoldás Inaktív munkaerő képzése Aktív munkaerő szakmai tudásának és képességének állandó fejlesztése

Lisszaboni stratégia Tudásalapú társadalom kialakítása Gazdaság versenyképességének növelése FELTÉTELE Foglalkoztathatóság feltételeinek javítása ESZKÖZE Felnőttkori végzettség és képzettség megszerzése Munkaerő-piaci lehetőségek növekedése

Hátrányos helyzetet előidéző tényezők Munkanélküliség Túlterheltség Szakképzettség, iskolázottság hiánya Szakmai végzettség nem piacképes Életvitel, rossz életminőség Munkavállalás akadályozottsága A foglalkoztatottság alacsony szintje Megváltozott munkaképesség Fogyatékosság Földrajzi távolság, elkülönülés Etnikai kisebbséghez tartozás Deviancia, bűnközeli életmód A tanuláshoz szükséges eszköztudás hiánya

Önmagunk képzése Formális tanulás Non-formális tanulás Informális tanulás

Formális tanulás Szervezett, struktúrált formában folyó ismeretszerzés, amely a legtöbb esetben valamilyen bizonyítvány vagy diploma megszerzésével ér véget.

Non-formális tanulás I. Az iskolarendszeren kívül szervezett, az egyén igényeihez jobban illeszkedő képzések, tanfolyamok tartoznak ide, amelyek legtöbbször nem zárulnak széles körben elfogadott bizonyítvány megszerzésével.

Non-formális tanulás II Vállalati belső képzés: a munkáltató saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés Célja: mind a munkavállaló, mind a munkáltató a munkaerő-piacon való versenyképességét megőrizze Jellemzői: Aktuális igények motiválják Képesítést nem ad A vállalat általános és speciális képességelvárásait tükrözik Nem irányulnak az alapképzés hiányosságainak pótlására, elemi készségek fejlesztésére Befektetésként való szemlélet érvényesülése, amit a munkáltató által finanszírozott képzések szelektivitása tükröz:  Életkor szerint  Előképzettség szerint  Munkaszervezeti pozíció szerint

Informális tanulás Olyan, sokszor teljesen észrevétlen mindennapos tevékenységek, amelyeknek elsődleges célja nem a tanulás, vagy önmagunk képzése, de amelyek során mégis sok olyan ismeretet szerezhetünk, amelyek akár a munkaerő-piaci esélyeinket is javíthatják.

Emberek tanulási szándéka oszt. végzettek tanulási szándéka csökkennőcsökken- Felsőfokú végzettséggel rendelkezők tanulási szándéka -csökkennőcsökken

Alapfokú végzettséggel rendelkező nők és férfiak motiváltsága Nők van Kevésbé jellemző Férfiak vannincsKevésbé jellemző vanKevésbé jellemző

A felnőttképzés rendszere Funkciói Hiányzó iskolai végzettség pótlása Hiányzó szakmai képzettség pótlása Folyamatos szakmai képzés Alap-iskolai Középiskolai Felsőfokú Alapfokú Középfokú Felsőfokú Továbbképzés Átképzés Területei Képzési formák Iskolai rendszerű oktatás Iskolai rendszeren kívüli képzésekTávoktatásNyitott tanulás nappali esti és levelező Munkaerő-piaci képzések Egyéb (általános és nyelvi) képzések Egyén munkába állásának segítése Munkahely megtartásának segítése Aktív munkaerő képzése

Iskolarendszerű nappali felnőttképzés I Jellemzői: Heti 5 alkalommal kell iskolába járni Napi 6-7 órás oktatás

Iskolarendszerű nappali felnőttképzés II Előnyei: Első szakma megszerzése esetén ingyenes ez a képzési forma Egyéb juttatásokra is szerezhető jogosultság Rá vagyunk kényszerítve a folyamatos tanulásra Tanulás során bármikor segítséget kérhetünk

Iskolarendszerű nappali felnőttképzés III Hátrányai: Ebben a képzési formában csak 23 éves korig tanulhatunk Sok szabadidőnket elveszi Munka mellett nappali képzésben valószínűleg nem tudunk részt venni

Iskolarendszerű esti és levelező felnőttképzés I Jellemzői: Esti képzés esetén heti 2-3, levelező formában heti 1-2 alkalommal van oktatás, késő délután vagy az esti órákban Napi 4-6 órás oktatás

Iskolarendszerű esti és levelező felnőttképzés II Előnyei: Munka és család mellett is tudunk tanulni Ha nem is minden nap, de találkozunk tanárainkkal, akiktől segítséget tudunk kérni Magunk osztjuk be a tanulásra fordított időt

Iskolarendszerű esti és levelező felnőttképzés III Hátrányai: Kevésbé vagyunk rákényszerítve a folyamatos tanulásra Legtöbbször nem ingyenes

Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés I Jellemzői: A tanulás folyamatát irányítják Az elsajátítást visszacsatolási pontokon figyelemmel kísérik, valamilyen módon értékelik Az oktatás heti 1-2 alkalommal van

Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés II Előnyei: Munka és család mellett is tudunk tanulni Szabadidőnk nagy része megmarad

Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés III Hátránya: Kevésbé vagyunk rákényszerítve a folyamatos tanulásra Legtöbbször nem ingyenes

Munkaerő-piaci képzés Minden olyan képzés, melynek célja az egyén munkába állásának, munkahely megtartásának elősegítése vagy az aktív munkaerő képzése.

Egyéb (általános és nyelvi) képzés Új szakképesítés megszerzését, egy meglévő szakma mellé kiegészítő ismeretek elsajátítását, továbbá a személyiséget aktivizáló tréningeken való részvételt jelenti, melyek elsajátítása erősíti a felnőtt dolgozó munkavállalói pozícióját.

Távoktatás I Zárt rendszerű, irányított tanulási folyamat, mely meghatározott, előírt és pontosan felépített elsajátításra szerveződik, meghatározott követelmények teljesítése érdekében.

Távoktatás II Jellemzői: Tér- és időfüggetlenség Külön foglalkozásokon vezet be 1-1 témát Hallgatóknak konzultációs lehetőséget biztosítanak

Távoktatás III Előnyei: Munka és család mellett is tudunk tanulni Tanulásra fordított időt az egyén teljes mértékben maga osztja be

Távoktatás IV Hátrányai: Kevésbé vagyunk rákényszerítve a folyamatos tanulásra Legtöbbször nem ingyenes Nehezen tudunk segítséget kérni a problémás tananyagrészekkel kapcsolatban

Távoktatás feladatai Esélyegyenlőség megteremtése az oktatásban és szakképzésben Kevésbé fejlett régiók felzárkóztatása A munkaerő folyamatos képzése, átképzése

E-learning típusai Egyirányú információ áramlás Személyes kapcsolat nélküli, de kommunikációt lehetővé tevő e-learning E-learning személyes kapcsolattal

Nyitott tanulás Jellemzői: Idő-függetlenség (a tanuló maga választja meg a tanulási folyamatban történő haladási ütemet, azt az időpontot, hogy mikor ér el a tanulmányok egy-egy szakaszának a végére, illetve a vizsgáig. Tér-függetlenség (szakképzésben korlátozottan lehet érvényesíteni, mivel a szakmai készségek, jártasságok gyakorlása szakoktató nélkül nem megfelelő hatékonyságú)

A 2001.évi CI. Felnőttképzési törvény célja Az Alkotmányban biztosított tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön A felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés lehetőségei a társadalom minden tagja számára bővüljenek Az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak Eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába és sikeresek legyenek életük során, annak érdekében, hogy a felnőttkori tanulás és képzés révén az életvitel minősége javuljon.

Felnőttképzési tevékenység Olyan rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi és szakmai képzés, továbbá felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.

Felnőttképzési szerződés tartalmazza Képzés célját Képzéssel megszerezhető képzettséget, elsajátítható ismereteket, készségeket, kompetenciákat Résztvevő teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját Vizsgára bocsátás feltételeit Elméleti és gyakorlati órákról való megengedett hiányzás mértékét, annak túllépése esetén a résztvevőt érintő következményeket Képzése helyét, időtartamát, ütemezését Képzési díj mértékét, fizetésének módját Részt vevő felnőtt és a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit Mindazt, amit más kormányrendelet előír