Mediátor képzés Kártérítés

Kártérítés fogalma A polgári jogi felelősség legfontosabb és leggyakoribb megnyilvánulása. A polgári jogi felelősség tárgya olyan a társadalomra káros és veszélyes magatartások, ami ellen jogrendszerünk védelmet kíván nyújtani. Vagyoni szankciót alkalmaz, amely a kárral egyenlő mértékű és a károsultat illeti. A célja, hogy a károsultat - amennyire lehetséges - olyan helyzetbe hozza, mintha be sem következett volna a kár.

Kártérítési alakzatok „aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni." -általános szabály Speciális alakzatok: a veszélyes üzem, a gyermekek által okozott kár, az állatok által okozott kár, az épületről lehulló tárgyak által okozott kár, új alakzatok - külön törvényekben. (a gazdasági társaságok tisztségviselőinek károkozása, a könyvvizsgálók károkozása, az elektronikus kereskedelemben okozott kár, vagy akár a repülőtársaságok járatainak késedelmével okozott kár)

Szerződésen kívüli károkozás Nincs elvi különbség a között, hogy a károkozó és a károsult szerződéses kapcsolat volt-e. A szerződésen kívüli (deliktuális) károkozás szabályait kell alkalmazni a szerződésszegéssel okozott (kontaktuális) kár megtérítésére is. Különbségek: a kártérítés a szerződésszegéssel okozott kár nem mérsékelhető méltányosságból a károsultnak kötelező érvényesíteni kárigényét, ha a szerződést állami költségvetésből teljesítik.

A kártérítés tényállási elemei a károkozás jogellenes a magatartás felróható legyen a károkozónak okozati összefüggés kár bekövetkezése A kár bekövetkezte feltétlenül szükséges eleme, DE nem kell ún. ténylegesen felmerült kár, állhat elmaradt haszonból is. A jogellenességgel kapcsolatban megjegyzendő, hogy nem akkor jogellenes az adott károkozás, ha valamilyen jogszabály azt tiltja, hanem fordítva: vélelmezendő a károkozó magatartás jogellenessége, tehát a károkozó magatartás általában jogellenes, hacsak más jogszabály az adott károkozást jogszerűnek nem minősíti. (Expressis verbis egy jogszabály sem mondja ki, hogy tilos focilabdával betörni a tanterem ablakát, de mivel a károkozás általában tilos, kifejezett jogszabályi engedély hiányában ez a cselekmény jogellenesnek minősül.) A felróhatóság sajátos jogi terminus, így mindenképp magyarázatra szorul: akkor felróható valakinek a magatartása, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A károkozó magatartásának megítélésénél tehát egyfajta elvárhatóságot (zsinórmértéket) használ a jog, aminek alapja a károkozóval tipikusan hasonló helyzetben lévőkkel szembeni társadalmi elvárás, vagy követelmény. Az okozati összefüggés jogi használatban szintén sajátos értelemmel bír: az összefüggés csak a tipikus okozatok esetében állapítható meg. Ez a kérdés hatalmas jelentőséggel bír azoknak az igényeknek az elbírálásában, amelyek alapjául például olyan bántalmazás vagy akár nem szándékos baleset szolgál, amelynek nem várt következményei (sérülések) lesznek, akár az élettan, akár azon kívüli események rendhagyó láncolatánál fogva. Erre példa, ha egy kis sérülést helyreállítani célzó rutinműtét során a károsult alkati sajátossága folytán komplikációk lépnek fel. Ilyen kérdéseket a polgári jog úgy bírál el, hogy felteszi annak kérdését, vajon a káros következmény a károkozó magatartás szempontjából következmény tipikusnak vagy atipikusnak mondható-e. Általában ilyen következményekkel szokott-e járni egy adott magatartás? Ennek eldöntésére a bíró élettapasztalatán kívül gyakran hívja segítségül szakértők állásfoglalását.

A bizonyítási teher Ha sikertelen a bizonyítás, akkor ennek következményeit az adott fél viseli. Speciális bizonyítási tehermegosztás: A károsultnak azt kell csak bizonyítani, hogy kár érte, és hogy mekkora ennek összege, illetve az okozati összefüggést a károkozó magatartása és a kár között. A károkozót terheli annak bizonyítása, hogy magatartása nem volt jogellenes, vagy nem volt felróható (tehát hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható volt).

Kimentő felelősségi rendszer a jogellenességet és a felróhatóságot vélelmezni kell, és a károkozónak kell bizonyítani ezek hiányát. "mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható." Kárenyhítési kötelezettség

Többek általi károkozás Főszabály: egyetemlegesen tartoznak a kárt megtéríteni azok, akik azt közösen okozták. = a károsult bármelyiktől követelheti a teljes kár megtérítését, egészen addig amíg az teljesen meg nem térült. A károkozók elszámolnak – megtérítési igény

Veszélyes üzemért való felelősség Veszélyes üzem= csekély hiba is aránytalanul súlyos károkat eredményezhet. A felelősség objektív jellegű: a felelősséget megalapozza a jogellenesség, a kár valamint a kettő között fennálló okozati összefüggés, vagyis a károkozó vétkessége nem feltétele a kártérítési felelősség megállapításának. Kimentés: a károkozónak két körülmény együttes fennállását kell bizonyítania: egyfelől, hogy a kárt elháríthatatlan ok idézte elő, másfelől, hogy ez az ok a veszélyes üzemi tevékenység körén kívül esik. Veszélyes üzemek találkozása: Annak a veszélyes üzemnek az üzembentartója tartozik megtéríteni a kárt, amelyik magatartása felróható volt. Ha a magatartás senkinek nem felróható, úgy ki-ki viseli a maga kárát. a vasút, a gépkocsi (általában a gépesített közlekedés), erőművek, zsilipek, pirotechnika (de a nyílt láng önmagában nem), vadállat tartása, vadgazdálkodás, robbanómotor használata, mérgező anyagok használata, permetezés. Az elháríthatatlanság a joggyakorlat szerint akkor állapítható meg, ha a technika adott fejlettségi szintjére és a gazdaság teherbíró képességére is figyelemmel objektíve nem áll fenn a védekezés lehetősége. Elháríthatatlan külső ok lehet például a ’vis maior’, természeti események, állat közrehatása, harmadik személy közrehatása, károsult közrehatása. A közlekedési balesetből eredő kártérítési igény érvényesítése esetén a károsult felróható és a baleset bekövetkeztében közreható magatartása például akkor minősül a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső, elháríthatatlan oknak, ha a baleset a legnagyobb gondosság, a közlekedési szabályok maradéktalan megtartása mellett is elkerülhetetlen volt, tehát a baleset elhárítása a gépjármű vezetője számára objektíve lehetetlenné vált. (Ilyen például a gyalogos hirtelen, előre nem látható módon lelép az útra).

A kártérítés módja A kártérítési kötelezettség = a felelős személynek a károsultat olyan helyzetbe kell hoznia, amilyenben a károsodás előtt volt. 1. az eredeti állapot helyreállítása. Kivéve: az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges azt a jogosult alapos okból nem kívánja. 2. pénzbeli megtérítés. 3. természetben való megtérítés. 4. bíróság ezeket kombinálja. A károsultnak a kártérítés módozatai között nincs választási lehetősége. A károsult és a felelős személy viszonyának, valamint az eset körülményeinek és a törvényben előírt szempontoknak a figyelembevételével azt a kártérítési módot kell alkalmazni, amely a teljes jóvátétel elvének gyakorlati érvényesülését a legcsekélyebb sérelemmel és a legeredményesebben biztosítja, a törvény adta sorrend szerint. A bíróság a kártérítés olyan módját is választhatja, amely ellen mind a károsult, mind a károkozó tiltakozik.

A kártérítés mértéke Teljes kártérítés elve Káronszerzés tilalma Kár: vagyoni és nem vagyoni rész. Vagyoni rész ténylegesen felmerült kár elmaradt haszon indokolt költségek. Járadék -amennyiben a jövedelem kiesés a károsult vagy hozzátartozói tartását szolgálja. Káronszerzés tilalma, amely szerint a károkozás nem vezethet ahhoz, hogy a károsult ezáltal gazdagodjon, ezért nem kell figyelembe venni azokat a tételeket ami más forrásból (akár biztosítás útján) megtérült, illetve ki kell adni mindazt ami a kártérítést követően még nála maradványértékként jelentkezik (pl. autóroncs). A vagyoni rész tekintetében felmerült kár címén jön számításba a pl. egy baleset során a járművek, a ruházat megsemmisülése vagy roncsolódása. Ebben a körben az adott dolog előszereteti értéke nem értékelhető, hanem a dolog forgalmi értéke az irányadó. Indokolt költségnek minősülnek a kár helyreállításhoz kapcsolódó kiegészítő jellegű kiadások (pl. az autóroncs elszállítatásának költségei, vagy egy halálesethez kapcsolódó temetési költségek). Az elmaradt haszon fogalma alá az az összeg tartozik, amellyel a károsult egyértelműen gyarapodott volna, ha a káresemény nem következik be. Ennek körébe tartozik a munkabér vagy bármilyen jövedelem kiesése. Az „elmaradt haszon” terminus tehát nem a közgazdasági „hasznot” fedi le csupán, bár természetes arra is kiterjedhet (pl. ha egy cég megsérti a másiknak adott kizárólagos terjesztői jogot, akkor ezen a címen tartozik kártérítést fizetni az ebből eredő profit-kiesésért).

Nem vagyoni kár = a vagyonilag ki nem fejezhető, nem mérhető értékekben, az ún. személyiségi jogokban keletkezett kárt jelenti. Nem közvetlen vagyoni hatással, hanem más módon befolyásolják a károsult életét. Pénzben kell kifejezni azt a sérelmet, aminek alapvető jellemzője, hogy nem vagyoni jellegű. Teljes kártérítés elve.