A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a gazdasági társaságok aspektusából Dr. Szentimrey Mária Ügyvédi Iroda dr. Szentimrey Szabolcs ügyvédjelölt Új Ptk. konzultáció Felszámolók és Vagyonkezelők Országos Egyesülete 2014. május 28.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény hatályon kívül helyezése, a jogi személyekről, valamint a gazdasági társaságokról szóló szabályok beépítése az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénybe, annak harmadik könyveként! Milyen újdonságai vannak? Az 1959. évi IV. törvényhez képest diszpozitív, vagyis eltérést engedő szabályozás. Mit jelent ez? A 3:4. § (3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha az eltérést a törvény tiltja „az eltérő szabályozás tilalma” vagy az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.

Példa: semmis a létesítő okirat olyan rendelkezése, amely a kisebbség/a munkavállaló hátrányára tér el etc. semmis a létesítő okirat olyan rendelkezése, amely a törvény rendelkezéseivel ellentétes, vagyis az eltérő szabályozás tilalma folyamatosan nevesítve van. Érdekesség: 3:161. § a Kft. törzstőkéje nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. DE az eltérő szabályozás tilalma nincs nevesítve! Akkor el lehet térni!? Diszpozitív szabályozás!

A jogi személy szervezete és képviselete (3:16. – 3:20 A jogi személy szervezete és képviselete (3:16. – 3:20. §) A döntést hozó szerv összehívásával, és a szervezetével kapcsolatos szabályok lényegileg változatlan tartalmúak, a határozatképesség akkor állapítható meg, ha a leadható szavazatok 50%-a jelen van, DE a határozatképességet minden határozathozatal előtt vizsgálni kell! A Ptk. Általánosságban kimondja, hogy a legfőbb szerv ülése nem nyilvános.

A jogi személy ügyvezetése Az ügyvezetés fogalmát és a vezetői tisztség létrejöttét 3:21. § szabályozza, amely általánosságban vonatkozik a jogi személyekre, tehát az alapítványokra, vagy éppen az egyesületekre. „jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult” Újdonság, hogy negatív definíciót alkalmaz amikor azt mondja, hogy olyan döntések meghozatalára jogosult a vezető tisztségviselő, amelyek nem tartoznak a tagok,vagy az alapítók hatáskörébe. További újdonság, hogy a 3:112.§ (1) bekezdése alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő - a társasággal kötött megállapodása szerint - megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. DE A MUNKAVISZONY ELLENÉRE NEM UTASÍTHATÓ! (2012. évi I. tv. Mt.) A kizáró okokat az új Ptk. szintén rendezi, azonban a kizáró okok köre szűkebb, mint korábban a Gt. 23.§ (1) – (9) bekezdéseiben volt.

A vezető tisztségviselő felelőssége a jogi személlyel szemben Ptk. 3:24. § A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben! Ezen szakasz jelentősége egyrészt áll abban, hogy a ügyvezetőt személyében kártérítő felelősséggel terheli az általa képviselt jogi személy felé, másrészt elválasztja egymástól a szerződésszegéssel és a szerződésen kívüli károkozást!

Titoktartás és felvilágosítási kötelezettség Ptk. 3:23.§ A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására. A vezető tisztségviselő MEGTAGADHATJA a felvilágosítást és az iratokba való betekintést! Érdeke lehet mindez a felértékelődött felelősségi szabályokra tekintettel!

6:142.§ Felelősség szerződésszegéssel okozott kárért Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Kimentés: ha bizonyítja, hogy A SZERZŐDÉSZEGÉST olyan körülmény okozta, ami - ellenőrzési körén kívül esett ÉS - előre nem láthatta ÉS - nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje VAGY - elhárítsa. nincs gondatlanság, nincs szándékosság, nincs felróhatóság! E L V Á R H A T Ó S Á G V A N!

KÁROKOZÁS - A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 6:518.§ Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. Jogellenesség Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt a károsult belegyezésével jogtalan támadás elhárítása… szükséghelyzetben… jogszabály által megengedett mértékben… Előreláthatóság Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia.

Vezető tisztségviselő felelőssége harmadik személlyel szemben Ptk. 6:541 Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. Viszont köthet olyan megállapodást a vezető tisztségviselő a jogi személlyel, hogy nem vállal felelősséget a károkozásért. Ez pedig a diszpozitív szabályozásból ered.

A jogi személy ellenőrzése „Belső” ellenőrzés: A tulajdonosok részéről - Az FB által - Az állandó könyvvizsgáló által „Külső” ellenőrzés - A törvényességi felügyelet A törvényességi felügyeletet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el, így az ügyészség szerepe megszűnt. - A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata

A gazdasági társaságokról általában Az összes gazdasági társaság jogi személy; tehát a Közkereseti társaság és a Betéti társaság is A jognyilatkozatok megtételére csak írásban kerülhet sor, szemben a korábbi szabályozással, ahol akár szóban is, de hitelt érdemlően kellett igazolni; Ha tag a létesítő okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását az előírt időpontig nem szolgáltatja, az ügyvezetés harminc napos határidő tűzésével, és a jogkövetkezmények – tagsági viszony megszűnése - feltüntetésével felszólítja a tagot a teljesítésre. A korábbi szabályozás felhívta a tagot és nem volt nevesítve, hogy a vagyoni szolgáltatás elmaradásából eredő károkért felelősséggel tartozik. SZERZŐDÉSSZEGÉSSEL OKOZOTT KÁROKÉRT

A Közkereseti társaság és a Betéti társaság Jogi személyek A vezető tisztségviselő itt is „ügyvezető” lesz a korábbi, „üzletvezető, képviselő” elnevezés helyett, Betéti társaság esetén a kültag, a korábbi szabályozással szemben, nem lehet vezető tisztségviselő. Eltérést engedő szabályozás, a tagok ettől eltérhetnek, hiszen nincs tiltás, vagyis lehet!

A Korlátolt Felelősségű Társaság A legtöbb lényegi változás; A társaság kötelezettségeiért korábbi szabályozás értelmében tag nem tartozott felelősséggel A jelenlegi szabályozás szerint a társaság kötelezettségeiért a tag nem tartozik helytállással A törzstőke nem lehet kevesebb 3 millió forintnál, viszont itt előkerül a diszpozitivitás kérdése Lehetőség van a törzstőke nyereségből való feltöltésére, amelynek két garanciális szabálya van Ad.1. osztalék nem fizethető Ad.2. a tagi felelősség nem korlátozott

A törzsbetét összegének nem kell 10.000 oszthatónak lennie Az üzletrész új definíciót kapott: 3:164. § (1) az üzletrész a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összessége az üzletrész pénzszolgáltatás ellenében történő átruházásánál üzletrész- átruházásról beszél. Ez korábban adásvételi szerződésként volt nevesítve kógens szabályként rögzíti, hogy a taggyűlés hozzájárulása szükséges az üzletrész felosztásához

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!