Ugrás az első oldalra Kistérségi társulások jelene és jövője. Kecskemét június 9. Dr. Bujdosó Sándor önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár Önkormányzati Minisztérium

Ugrás az első oldalra A sikertörténet  Hazánk településszerkezete elaprózódott, túlhaladott, diszfunkcionális az ellentmondások feloldásának reális útja a térségi összefogás  A többcélú kistérségi társulások létrejötte és a rendszer fokozatos megszilárdulása az elengedhetetlen további reformok zászlóshajója lehet  A siker számszerű oldala: a többcélú kistérségi társulások létrehozását lehetővé tévő törvény hatályba lépését követő egy hónapot követően már csak 9 olyan kistérség volt, ahol nem működött többcélú, vagy területfejlesztési társulás. Napjainkra a „lefedettség” teljesnek mondható. Jelenleg az ország területe 174 kistérségre tagozódik  A társulási kedvet anyagi ösztönzők is segítették, de a képviselő-testületek mára felismerték a térségi összefogás szükségességét, vállalva azt is, hogy az igazi eredmények esetleg csak később jelentkeznek  A társulási tanácsok ellátják a területfejlesztési tanácsok feladatait új távlatokat nyitott, harmóniát teremtett az ágazatok között  A leggyakrabban vállalt, pénzügyileg ösztönzött feladatok: közoktatás, belső ellenőrzés, mozgókönyvtári feladatok  A települések kistérségi összefogásának eredményeképpen javult az ellátás színvonala, erősödött a térségi gondolkodás  A települések közötti együttműködés nemcsak a pénzügyileg ösztönzött feladatokra, hanem az ösztönzőrendszerrel nem támogatott feladatok közös ellátására is kiterjed

Ugrás az első oldalra A jogi szabályozásban bekövetkezett változás 1. Kistérségi lehatárolás megváltoztatása  A kezdeményezések benyújtásának határideje március 31-én lejárt  A határidőre 58 kezdeményezés érkezett be, ebből 41 átsorolási, 14 új kistérség alakítási kérelem  Az előterjesztés 35 átsorolási, 6 új kistérség létrehozási kérelmet támogatott  A változtatás fő szempontjai: stabilitás, szakmai megalapozottság, valós településközi együttműködések figyelembevétele, változtatás csak a szükséges esetekben történjen, új kistérség kialakítására csak kivételesen kerüljön sor, nagyméretű kistérségek több részre történő felbontása, Debrecen a környező településekkel együtt alkosson kistérséget, elsőbbséget élvezzenek a települések kellően megalapozott átsorolási kérelmei.  Az Országgyűlés szeptember 10-i ülésnapján fogadta el a Ktt. módosításáról szóló törvényt, melyben 174 kistérség létrehozásáról döntött, valamint elfogadta a 35 átsorolási kezdeményezést. 2. A vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárás szabályozása a többcélú kistérségi társulási megállapodásban, az inkasszó alkalmazásának lehetősége

Ugrás az első oldalra A rendszer továbbfejlesztése az önkormányzati reform integráns része I.  A formálódó önkormányzati reform kiemelt figyelmet fordít a társulási rendszer továbbfejlesztésére feltétele a minősített parlamenti többség  A helyi önkormányzati rendszer hatékony működtetése, a közszolgáltatások színvonalasabb ellátása és az azokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés csak a települések közötti ésszerű együttműködések további intézményes erősítésével biztosítható kötelező társulási feladatellátás  Törvényi előírás alapján társulás kötelező megalakítása ha valamely közszolgáltatás ellátása ilyen módon hatékonyabban megvalósítható  A jelenleg önkéntes alapon működő többcélú társulások kötelező működését törvényben szükséges előírni meghatározott közszolgáltatási feladatok ellátására  Az átruházott feladatoknak a többcélú kistérségi társulás funkciójához kell igazodnia olyan feladatok, amelyek biztosítása a kistérség egészére, vagy nagyobb részére indokolt  A többcélú kistérségi társulás kötelező feladatai ellátásához és működéséhez állami támogatásra jogosult, tagjai hozzájárulnak az egyéb, a társulásra átruházott feladatok ellátásának költségeihez  Használati és vagyonkezelői jog biztosítása oly módon, hogy azt térítésmentesen a kistérségi társulás kapja meg

Ugrás az első oldalra A rendszer továbbfejlesztése az önkormányzati reform integráns része II.  Kötelező jelleg hiányában a jelenlegi ösztönző rendszer továbbfejlesztése indokolt: ágazati feltételrendszert indokolt áttekinteni és kiküszöbölni a meglévő egyenetlenségeket erősíteni kell a forráskoordinációt indokolt erősíteni a tervszerűséget tovább szükséges erősíteni a kistérségi társulás általi intézményfenntartást  Összehangolt, azonos elveket alapul vevő jogalkotási tevékenység szükséges, az ágazati törvényekben érvényre kell juttatni a szakmai feltételrendszerek finomítását  A továbbfejlesztés eredményeként várhatóan növekszik a közszolgáltatások színvonala a stabil, kiszámítható ösztönző-rendszer alkalmassá válik a helyi mozgástér bővítésére a differenciált rendszer képes lesz kiküszöbölni az eltérő gazdasági, földrajzi, természeti adottságokból eredő különbségeket

Ugrás az első oldalra A többcélú kistérségi társulások támogatása 2008-ban I.  A pénzügyi ösztönzőrendszer főbb elemei 28,1 milliárd forintos normatív, kötött felhasználású támogatás biztosítása az Európai Uniós, valamint a hazai fejlesztési célú támogatások esetében egyre jellemzőbb, hogy a pályázatok elbírálása során előnyt élveznek a társulások fejlesztési elképzelései  A társulások évi normatív támogatásának alapelvei adott közszolgáltatási feladat tényleges ellátása kiszámítható finanszírozás társulások támogatások felhasználása során történő döntési jogkörének biztosítása kistérségi határon átnyúló feladatellátás esetén lehetőség a támogatás igénylésére

Ugrás az első oldalra A többcélú kistérségi társulások támogatása 2008-ban II.  Jelentős változások a feladatellátás feltételeiben támogatási feltétel, hogy a társulás szeptember 1-jéig elfogadja a közoktatási intézkedési teveit a bejáró tanulók támogatása jogcím esetében az intézményi társulások által fenntartott intézmények esetén az óvodások és 1-4. évfolyamos tanulók után alacsonyabb ( Ft/fő helyett Ft/fő) támogatás vehető igénybe, a tagintézményi támogatás fajlagos összege Ft/fő helyett Ft/fő az iskolabuszos támogatás 15%-a szeptember 1-jétől a külterületről utaztatott gyermekek után is igénybe vehető a szociális alapszolgáltatási feladatok kibővülnek a szociális étkeztetéssel 2009-től a közösségi ellátások és a támogató szolgáltatás nem lesznek választható és támogatható feladatok a társulások számára a kistelepülési tagintézményi támogatás szeptemberétől az és az alatti lakosságszámú településen tagintézményként működő óvodába járó gyermekek után is igényelhető belső ellenőrzési feladat esetében az alaptámogatás a társulás által fenntartott intézmények január 1-jét követő átszervezése során létrejött tagintézmények száma alapján is igénybe vehető a mozgókönyvtári támogatásfelhasználhatósági kör kibővül, lehetőség a szolgáltató könyvtár által kialakított információs portál működtetéséhez való hozzájárulásra

Ugrás az első oldalra A többcélú kistérségi társulások támogatása 2008-ban III.  2008-ban 171 kistérségi társulás részesül normatív támogatásban. Az ágazati megbontás: FeladatokTámogatás (Ft) Támogatásban részesülő társulások száma (db) általános feladat közoktatás szociális intézményi feladat szociális alapszolgáltatás gyermekek átmeneti gondozási feladata gyermekjóléti alapellátás mozgókönyvtári és egyes közművelődési feladat belső ellenőrzés Összesen:

Ugrás az első oldalra A többcélú kistérségi társulások támogatása 2008-ban IV. A kistelepülési iskolák és a körjegyzőségek tárgyi feltételeinek javítása, valamint közösségi buszok beszerzése  Új előirányzatként 3,5 Mrd forint támogatás  Támogatás csak azokhoz a fejlesztésekhez igényelhető, amelyekhez uniós pályázat nem nyújtható be  Az előirányzat alapvetően az alábbi, főként önkormányzati társulásos feladatellátásokat segíti: közösen fenntartott iskolák felújítása, berendezése, körjegyzőségek tárgyi feltételeinek javítása, közösségi busz beszerzése (e célra kizárólag többcélú kistérségi társulások pályázhatnak).  Pályázatok benyújtására április 30-áig volt lehetőség, az önkormányzati miniszter június 25-éig dönt.

Ugrás az első oldalra Köszönöm a figyelmüket!