A szociális és gyermekjóléti feladatellátás kistérségi működtetése központi szemszögből Kecskemét június 10.

A többcélú kistérségi társulások szerepe a szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásában I óta szereplők Cél: részvétel  a területi egyenetlenségek kiegyenlítésében  a szolgáltatások elérhetőségének javításában  minél nagyobb számú szolgáltatás biztosításában  a szolgáltatások minőségének javításában Egyre nagyobb szerep minden ágazatban, így a szociális és gyermekjóléti feladatok ellátása területén is Jelentős forrásbevonás a szolgáltatások területén

Többcélú kistérségi társulások szerepe a szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásában I. A társulások már a kezdetektől szívesen vállalnak szociális és gyermekjóléti feladatokat – évenként egyre növekvő számban Kevesebb részvétel az intézményi/szakellátási feladatokban – magasabb fokú hajlandóság az alapellátások/alapszolgáltatások terén A szolgáltatás-szervezés lehetőségei:  a TKT a fenntartó  intézményi társulás (1997. évi CXXXV. tv. 8.;9.;16. §)  ellátási szerződés – csak alapellátások esetén lehetséges!! (Szt §. szerint)  külön megállapodás – csak alapellátások esetén lehetséges!!

Többcélú kistérségi társulások szerepe a szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásában II. Ellátható feladatok:  szociális intézményi feladat (idősek tartós bentlakásos elhelyezése, átmeneti elhelyezés)  szociális alapszolgáltatási feladat (étkeztetés, családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátás, támogató szolgálat, nappali ellátás)  gyermekek átmeneti gondozási feladatai (helyettes szülői hálózat, családok átmeneti otthona, gyermekek átmeneti otthona)  gyermekjóléti alapellátási feladat (gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása)

A gyermekek átmeneti gondozási és gyermekjóléti alapellátási feladatok ellátásának alakulása A gyermekek átmeneti gondozása feladatot mindössze 2 Társulás vállalta; A gyermekjóléti alapellátási feladat: a második leggyakrabban vállalt feladat:  Gyermekjóléti szolgáltatás: 144 Társulás, 2512 önkormányzat, 1,3 Mrd Ft  Gyermekek napközbeni ellátása: 24 Társulás, 418 önkormányzat, 186,1 millió Ft  Gyermekek átmeneti gondozása: 17 Társulás, 271 önkormányzat, 150,9 millió Ft A többcélú kistérségi társulások által közvetlenül nyújtott szolgáltatások száma dinamikusan növekszik (2006: 29; 2007: 64; 2008: 102) Folyamatosan mérséklődik az ellátási szerződéssel és külön megállapodással biztosított ellátások száma

A szociális intézményi feladatok ellátásának alakulása Csak kevés társulás vállalja Gyakoribb az időskorúak ápolást-gondozást nyújtó otthona közös fenntartása (2006-ban:13 Társulás vállalta, összesen 132 önkormányzat érintett; 2008-ban: már 34 Társulás vállalja, 590 önkormányzat érintett -> e 34 Társulás összesen 42 intézményt maga tart fenn) Összes kistérségi támogatás e feladatokra:  2006: 412,4 millió Ft  2007: 468,3 millió Ft  2008: 1 117,9 millió Ft

A szociális alapszolgáltatási feladatok ellátásának alakulása Már a kezdetektől fogva kedvelt feladat „Élenjáró” szolgáltatások:  Családsegítés: 2008-ban már 134 Társulás vállalja – több mint 2300 önkormányzat érintett  Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: 112 Társulás vállalja, 1841 önkormányzat  Házi segítségnyújtás: 89 Társulás vállalja, 1342 önkormányzat Jelentős a közvetlenül a többcélú kistérségi társulás által fenntartott szolgáltatók/intézmények aránya (összesen 365 alapszolgáltatási szolgáltató/intézmény) Összes kistérségi támogatás:  2006: 2 310,1 millió Ft  2007: 3 244,5 millió Ft  2008: 4 736,8 millió Ft

Főbb változások a szociális feladatok ellátásában ( ) 1) Házi segítségnyújtás:  gondozási szükséglet bevezetése  jelzőrendszeres házi segítségnyújtás „hozzákapcsolása”  DE: a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás önálló feladat marad!!! 2) Támogató szolgáltatás, közösségi ellátások:  2009-től nem kötelező önkormányzati feladat  Társulások számára nem választható és nem támogatható feladat  finanszírozás: pályázat alapján, 3 éves finanszírozási szerződések útján (SZMM) 3) Pályázat az étkeztetés, házi segítségnyújtás többletigényének finanszírozására:  2008-ban az önkormányzatoknak nincs Áht. szerinti többletigénylés  a többletek kielégítése SZMM pályázat útján történik

Eredmények, problémák, célok A célok egy része realizálódott (területi kiegyenlítés; elérhető szolgáltatások; stb.) Problémák ugyanakkor láthatók a rendszerben:  minőségi kritikák, szakemberhiány  „nehéz az érdekek összehangolása”  „látszat-társulások”  „semmi sem változott”  a források határozzák meg a vállalt feladatok körét  kevés (bár növekedő számú) az intézményi/szakellátási feladatok ellátása Cél: a szociális területen modellek keresése, vizsgálata  tapasztalatgyűjtés  jogszabályi környezet, finanszírozás felülvizsgálata (esetlegesen új finanszírozási módszerek kidolgozása, pl. voucher-rendszer)

Köszönöm a figyelmet!