Személyhez fűződő jogok polgári jogi védelme Személyek joga Személyhez fűződő jogok polgári jogi védelme

Személyhez fűződő jogok általános jellemzői Történetileg: a védelem függetlenedett a tulajdonosi pozíciótól Összefüggés a Ptk. 2. § -ban szereplő alanyi jogok szabad gyakorlására vonatkozó alapelvvel erga omnes hatályúak – Ptk. 75. § (1) bek.: személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani Törvény védelme alatt állnak – Ptk-ban nem nevesített személyiségi jogok

Személyhez fűződő jogok általános jellemzői Magánszemélyeket és jogi személyeket egyaránt megillet (kivétel!) Személyiségi jog alanya csak jogképes személy lehet (kegyeleti jog) Személyhez fűződő jogok korlátja: az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet (kifejezettnek kell lenni, jogosult terhére nem lehet kiterjesztően értelmezni)

Egyes nevesített személyhez fűződő jogok Csak magánszemélyeket illeti meg: Egyenlő bánásmód követelményének megsértése Lelkiismereti szabadság sérelme Személyes szabadság jogellenes korlátozása Testi épség és egészség Becsület és emberi méltóság

Egyes nevesített személyhez fűződő jogok Jogi személyeket is megillető jogok: Névviseléshez való jog Jóhírnévhez való jog visszaélés képmással, hangfelvétellel Titok Magánlakás, illetve a jogi személy céljaira szolgáló helyiség

Egyenlő bánásmód követelményének megsértése Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003: CXXV. törvény Egyenlő bánásmód: kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek, vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez.

Egyenlő bánásmód követelményének megsértése Közvetlen hátrányos megkülönböztetés fajtái (8. §): nem, faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, anyanyelv, fogyatékosság, vallás, szexuális irányultság, nemi identitás, életkor, vagyoni helyzet, (…), egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője

Egyenlő bánásmód követelményének megsértése Közvetett hátrányos megkülönböztetés: Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz.

Egyenlő bánásmód követelményének megsértése Jogszabály hatálya nem csak magánjogi jogviszonyokra terjed ki Bizonyítási kötelezettség: jogsértőn

Lelkiismereti szabadság Alk. 60. § (1)-(2) bek. Kiterjed: vallás, a világnézet szabad megválasztására, gyakorlására, ilyen meggyőződés kinyilvánítására, vagy annak mellőzésére Nem kapcsolódik szükségszerűen vmely felekezethez tartozáshoz, vagy felekezeten kívül álláshoz

Személyes szabadság jogellenes korlátozása Cselekvések tág körét öleli fel: tartózkodási hely-, lakóhely-, hivatás szabad megválasztása, gondolatközlés szabadsága, kivel kíván kapcsolatot létesíteni stb. Büntetőjogi vetülete is van Közérdekből, kivételesen korlátozható (pl. Be. szabályai az egyes kényszerintézkedésekről)

Testi épség és az egészség megsértése Legalapvetőbb emberi jog (23/1990. AB hat. – „anyajog”) Testi és lelki károsodás is beletartozik Ellentétben a Btk-val, itt nincs jelentősége a gyógytartamnak

Becsület és az emberi méltóság megsértése Becsület: a személy társadalmi megítélése Megsértés: ha a magatartás alkalmas arra, hogy az egyén társadalmi elismertsége kedvezőtlenül megváltozzék Összeütközés a vélemény nyilvánítás szabadságával (jogellenessé akkor válik, ha a bíráló túllépi a sz. v. határait)

Névviseléshez való jog Tartalma: Mindenkinek joga van a névviseléshez (vonatkozik a felvett névre is – művészekre, sportolókra megelőzés elve) Joga van neve tiszteletben tartására Kizárja, hogy valaki olyan nevet viseljen, amire nem jogosult

Névviseléshez való jog Jogi személyek névviselése Részletes jogi szabályozás Alapvető követelmény: Jogi személy más nevét, máséhoz hasonló nevet ne használjon Hasonló működési körben és azonos területen tevékenykedő szervezet nevétől különbözzék (névkizárólagosság elve) Tükrözze a valóságot (névvalódiság elve) Nyelvhelyesség követelményeinek megfelelően (névszabatosság elve)

Jóhírnév sérelme Gyűjtő fogalom Valaki valamely személyt érintő közlést tesz, amely tényállítást fejez ki, amennyiben az objektíve valótlan és ezáltal alkalmas az érintett értékelésének hátrányos befolyásolására (Knézy-ügy, EBH 2000. 192) Elkövetési módok: bármilyen formájú közlés, de az elhallgatás is Objektív felelősség – nem kimenthető Speciális eljárás: sajtó-helyreigazítás

Visszaélés képmással, hangfelvétellel Általános tilalom, bármiféle visszaélést tilt Nyilvánosságra hozatal: sokszorosítás, forgalmazás, kiállítás stb. Érintett személy hozzájárulása szükséges Készítéshez adott hozzájárulás nem jelenti egyben a felhasználás engedélyezését is – kiterjesztően nem értelmezhető Speciális szabályok a közszereplőkre, nyilvános közszereplésre, „tömegfelvételre” (Macskaköröm-ügy, BH 1985. 57)

Titok Fajtái: levéltitok, magántitok, üzleti titok Védett: tartalmának megismerése, felbontás, magánál tartás, másnak átadás, megsemmisítés

Magánlakás, egyéb helyiség védelme Védett: magánszemély életvitelét biztosító tartózkodási hely Jogi személy esetén, ahol tevékenységet folytat Jogosulatlan belépés, tartózkodás, elmenetel megtagadása

Személyhez fűződő jogok megsértésének polgári jogi szankciói Csak személyesen lehet érvényesíteni (korlátozottan cselekvőképes maga is felléphet) Jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása Jogsértő eltiltása a további jogsértéstől Nyilatkozattal, vagy más megfelelő módon adjon elégtételt Sérelmes helyzet megszüntetése, eredeti állapot helyreállítása Jogsértéssel előállított dolog megsemmisítése kártérítés