Nyíregyházi Főiskola, 2006/2007. II. félév Regionális tudomány Területi gazdaságtan Nyíregyházi Főiskola, 2006/2007. II. félév Filepné dr. Nagy Éva

Regionális tudomány Az előadás főbb témakörei: A regionális tudomány kialakulása, fogalma, területei Térbeliség – időbeliség; térbeli folyamatok

A regionális tudomány kialakulása Kiindulás: Minden társadalmi, gazdasági folyamat térben zajlik, meghatározott hely(ek)hez köthető. A tér és adott pontja adott sajátosságokkal rendelkezik, amik (vissza)hatnak az egyes jelenségekre.

Regionális tudomány mint önálló diszciplína 4 karakteres álláspont: a földrajz integrálja, szintetizálja a társadalom térbeliségével kapcsolatos ismereteket; nincs integráló ill. szintetizáló területi tudományág, csak különálló regionális tudományok vannak; a különböző társadalmi tértudományok „közös része" alkotja a regionális tudományt (Isard); a regionális tudomány egy új, önálló diszciplína.

Területi gazdaságtan – Regionális tudomány Walter Isard (szül. 1919)

A regionális tudomány fogalma (1) (Isard): „A regionális tudomány, mint tudományterület, társadalmi problémákkal foglalkozik, feltáró és elemző vizsgálataiban a problémák súlypontja a régió, vagy olyan térbeli dimenziókkal rendelkező elemzési egység, amelyre értékelő eljárások, módszerek számos kombinációját alkalmazhatjuk.” A regionális tudomány meghatározó jellemzője a térbeliség, a területi jelleg.

A regionális tudomány fogalma (2) (Nemes Nagy József): A társadalmi tértudományok legalapvetőbb közös fogalmait, elméleteit, módszereit egységes rendszerbe foglaló és a társadalmi jelenségeket és folyamatokat ezek felhasználásával vizsgáló társadalomtudomány. - összehasonlító (komparatív) szemlélet - kiemelt elemzési eszközei: modellek  a társadalom térbeli működési mechanizmusainak feltárása

A regionális tudomány főbb témakörei: A társadalom térbeli és területi működésének elmélete (társadalmi térelmélet) A térbeli és területi működés kutatásának módszertana (területi rendszerek, regionális modellek) A társadalom térbeli szerveződése (regionalizáció) A társadalom térbeli működésének eszmei és intézményi elemei (regionalizmus) A társadalmi folyamatok területi irányítása (regionális politika, területfejlesztés)

A regionális tudomány főbb alkotóelemei:

Regionális (területi) tudományok: a gazdaság térbeliségének vizsgálata: regionális gazdaságtan, gazdaságföldrajz a társadalom, a társadalmi folyamatok térbeliségének vizsgálata: település-szociológia, társadalomföldrajz a népesedési folyamatok vizsgálata: regionális demográfia a politikai folyamatok vizsgálata: politikai földrajz regionális folyamatokra vonatkozó információszolgáltatás és -feldolgozás: területi statisztika és kartográfia. Közös vonás: közelítésükben, szemléletükben kitüntetett szerepe van a térnek, a térbeliségnek

Új kihívások A regionális tudomány tárgya és gyakorlati alkalmazása közötti szakadék szűkítése Fokozottabb törekvés az emberi dimenzió feldolgozására Tér és idő együttes kezelése, időföldrajz

Regionális tudomány Magyarországon MTA Regionális Tudományos Bizottság (1988-tól) Regionális tudomány a felsőoktatásban MTA Regionális Kutatások Központja Folyóiratok (Tér és Társadalom, Területi Statisztika, Falu Város Régió, Comitatus) Dr. Rechnitzer János

Térbeliség - időbeliség: Területi sokféleség, a helyi, lokális ill. a táji, regionális sajátosságok térben egymással való nem azonosság (A  B) időben önmagával való nem azonosság (A  A') Időbeliség: dinamika

Az események csoportosítása térbeli és időbeli helyzetük alapján: „A” esemény „B” esemény Tér Idő 1. Egyterű, egyidejű a x 2. Különterű, egyidejű b 3. Egyterű, különidejű y 4. Különterű, különidejű

A térbeli folyamatok csoportosítása: időperiódus szerint (napi, heti, havi stb. gyakoriság) térbeli keret szempontjából (helyi, regionális, interregionális) térbeli mozgások iránya szempontjából (pl. összpontosulás, szétterülés, növekedés, csökkenés)

A társadalmi térszerkezet változásának jellemzői folyamatai: A társadalmilag birtokba vett területek bővülése - pl. földrajzi felfedezések, gyarmatosítás, a szűzföldek feltörése A társadalmilag birtokba vett területek szűkülése - pl. környezeti katasztrófák A településszerkezet átalakulása - pl. urbanizáció, agglomerálódás A települési mikrostruktúra változása - pl szegregáció, funkcionális tagozódás A térbeli hálózatok kiépülése - pl. a közlekedési és kommunikációs rendszerek fejlődése A területi fejlődés társadalmi szabályozása - pl. regionális fejlesztési programok

Feladat: Írjanak példát Páratlan sorok: Egyterű, egyidejű események Egyterű, külön idejű események Páros sorok: Külön terű, egyidejű események Külön terű, külön idejű események Milyen esetekben használjuk ezeket a modelleket?