A szakképzés-fejlesztési stratégia (2005-2013) Dr. Fedor Mihály A szakképzés-fejlesztési stratégia (2005-2013) 2005. április 26.

AZ ELŐADÁSBAN ÉRINTETT TÉMÁK A szakképzésben tanulók (statisztikai szemmel) A szakképzés gyengeségei Az intézményrendszer jellemzői A szakképesítések jellemzői Veszélyek a szakképzésfejlesztésben A stratégia fő célkitűzései Kormányhatározat tervezet Az NFT 2007-2013 fő prioritásai Munkaerőpiaci Alap (MPA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA (1990-2003)

KÖZÉPFOK, FELSŐOKTATÁS A 14-17 éves korú népességnek 2002-ben a 94,9%-a tanult. A gimnáziumi tanulók száma 123 ezerről 186,5 ezer főre (52%), a szakközépiskolában tanulóké 168 ezerről 240 ezerre (43%), a szakiskolai tanulóké pedig 225,6 ezer főről 130,5 ezer főre (-72%) változott a vizsgált időszak alatt. Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben 1999-ben még csak 1,4 ezer fő vett részt a szakközépiskolákban, számuk 2002-ben már 8,9 ezer fő. Az iskolarendszerű középfokú felnőttképzésben 2002/2003-ban 96,6 ezer fő vett részt. Számuk összességében 42%-kal emelkedett 12 év alatt, ezen belül a gimnáziumi felnőttképzés a 2,5-szeresére - 19 ezer főről 46 ezer főre -, míg a szakképzésben résztvevő felnőttek száma az 1994/95. évi 57 ezer fős csúcslétszámot követően folyamatosan csökkent – 2002-re 47 ezer főre. LEMORZSOLÓDÁS

A SZAKKÉPZÉS GYENGESÉGEI-1. A szakképzés kormányzati szintű irányításának széttagoltsága A szakképzési rendszer elaprózottsága. A fejlesztések fenntarthatóságához hiányoznak a feltételek A képzés munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodása. A képzések tartalmának a gazdaság igényeihez igazítása Az iskolarendszerből képzettség nélkül kilépők és lemorzsolódók nagy aránya A szociális hátrányokkal és speciális problémákkal küzdő csoportok társadalmi beilleszkedését segítő szolgáltatások. A társadalmi kirekesztődés veszélyeinek különösen kitett – elsősorban roma – fiatalok oktatása és képzése A 14-17 éves korú népességnek 2002-ben a 94,9%-a tanult. A gimnáziumi tanulók száma 123 ezerről 186,5 ezer főre (52%), a szakközépiskolában tanulóké 168 ezerről 240 ezerre (43%), a szakiskolai tanulóké pedig 225,6 ezer főről 130,5 ezer főre (-72%) változott a vizsgált időszak alatt. Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben 1999-ben még csak 1,4 ezer fő vett részt a szakközépiskolákban, számuk 2002-ben már 8,9 ezer fő. Az iskolarendszerű középfokú felnőttképzésben 2002/2003-ban 96,6 ezer fő vett részt. Számuk összességében 42%-kal emelkedett 12 év alatt, ezen belül a gimnáziumi felnőttképzés a 2,5-szeresére - 19 ezer főről 46 ezer főre -, míg a szakképzésben résztvevő felnőttek száma az 1994/95. évi 57 ezer fős csúcslétszámot követően folyamatosan csökkent – 2002-re 47 ezer főre. LEMORZSOLÓDÁS

A SZAKKÉPZÉS GYENGESÉGEI-2. A fejlesztési programok tényleges hasznosulásáról nincs megfelelő elemzés. Alacsony szintű a tapasztalatok értékelése, a sikeres innovációk terjesztése Az iskolai rendszerű szakképzés nem alapozza meg megfelelően az egész életen át tartó tanulást Korszerűtlen tananyagok és pedagógiai módszerek dominanciája Intézményi szinten nem alakult ki egymást erősítő kapcsolat a nevelési célok, az értékelési rendszer, a programfejlesztés és a minőségfejlesztés között A statisztikai adatgyűjtési rendszer nem biztos és nem alapozza meg megfelelően a döntéseket A 14-17 éves korú népességnek 2002-ben a 94,9%-a tanult. A gimnáziumi tanulók száma 123 ezerről 186,5 ezer főre (52%), a szakközépiskolában tanulóké 168 ezerről 240 ezerre (43%), a szakiskolai tanulóké pedig 225,6 ezer főről 130,5 ezer főre (-72%) változott a vizsgált időszak alatt. Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben 1999-ben még csak 1,4 ezer fő vett részt a szakközépiskolákban, számuk 2002-ben már 8,9 ezer fő. Az iskolarendszerű középfokú felnőttképzésben 2002/2003-ban 96,6 ezer fő vett részt. Számuk összességében 42%-kal emelkedett 12 év alatt, ezen belül a gimnáziumi felnőttképzés a 2,5-szeresére - 19 ezer főről 46 ezer főre -, míg a szakképzésben résztvevő felnőttek száma az 1994/95. évi 57 ezer fős csúcslétszámot követően folyamatosan csökkent – 2002-re 47 ezer főre. LEMORZSOLÓDÁS

MEGGYŐZNI: KELL!!!!!!!! EGY INTÉZMÉNYBEN TÖBB FELADAT ELLÁTÁSI

OKJ-BEN SZEREPLŐ SZAKKÉPESÍTÉSEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA 1993-TÓL 2004-IG Évek Szakképesítések száma Új Törlés 1993. 955 - 1995. 896 6 16 1996. 933 33 28 1997. 943 18 8 1998. 950 7 1999. 951 24 23 2000. 934 17 34 2001. 812 31 111 2002. 818 2 2003. 824 1 2004. 800 9

A SZAKISKOLA – SZAKKÖZÉPISKOLA ARÁNY NAGYON ÉRDEKES

VESZÉLYEK-1. Az uniós források rendelkezésre állása bizonytalan Az általános képzés felértékelődése és a szakképzés társadalmi leértékelődése következtében beszűkül a hagyományos szakképzés, és állandósul a szakemberhiány A demográfiai folyamatok kedvezőtlenül befolyásolják a képzés intézményi feltételeit Az iskolázásból szakképzetlenül kikerülők és a kedvezőtlen területi munkaerő-piaci feltételek miatt folyamatosan újratermelődhet a tartós munkanélküliek csoportja A 14-17 éves korú népességnek 2002-ben a 94,9%-a tanult. A gimnáziumi tanulók száma 123 ezerről 186,5 ezer főre (52%), a szakközépiskolában tanulóké 168 ezerről 240 ezerre (43%), a szakiskolai tanulóké pedig 225,6 ezer főről 130,5 ezer főre (-72%) változott a vizsgált időszak alatt. Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben 1999-ben még csak 1,4 ezer fő vett részt a szakközépiskolákban, számuk 2002-ben már 8,9 ezer fő. Az iskolarendszerű középfokú felnőttképzésben 2002/2003-ban 96,6 ezer fő vett részt. Számuk összességében 42%-kal emelkedett 12 év alatt, ezen belül a gimnáziumi felnőttképzés a 2,5-szeresére - 19 ezer főről 46 ezer főre -, míg a szakképzésben résztvevő felnőttek száma az 1994/95. évi 57 ezer fős csúcslétszámot követően folyamatosan csökkent – 2002-re 47 ezer főre. LEMORZSOLÓDÁS

VESZÉLYEK-2. A kedvezőtlen helyzetű régiók, illetve települések problémái (felzárkóztatásuk elmaradása) nehezen kezelhető társadalmi és munkapiaci különbségeket eredményezhet A munkaerőpiac nyitottsága miatt a hiányszakmákban megnőhet a képzett szakemberek elvándorlása A felsőoktatás tömegessé válásával csökken a felsőfokú végzettség társadalmi presztízse A két szakképesítés iskolai rendszerben történő megszerzésének lehetősége elvonja a munkaerőpiacról a szakképzett fiatalokat A 14-17 éves korú népességnek 2002-ben a 94,9%-a tanult. A gimnáziumi tanulók száma 123 ezerről 186,5 ezer főre (52%), a szakközépiskolában tanulóké 168 ezerről 240 ezerre (43%), a szakiskolai tanulóké pedig 225,6 ezer főről 130,5 ezer főre (-72%) változott a vizsgált időszak alatt. Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben 1999-ben még csak 1,4 ezer fő vett részt a szakközépiskolákban, számuk 2002-ben már 8,9 ezer fő. Az iskolarendszerű középfokú felnőttképzésben 2002/2003-ban 96,6 ezer fő vett részt. Számuk összességében 42%-kal emelkedett 12 év alatt, ezen belül a gimnáziumi felnőttképzés a 2,5-szeresére - 19 ezer főről 46 ezer főre -, míg a szakképzésben résztvevő felnőttek száma az 1994/95. évi 57 ezer fős csúcslétszámot követően folyamatosan csökkent – 2002-re 47 ezer főre. LEMORZSOLÓDÁS

KIHÍVÁSOK A SZAKKÉPZÉS SZÁMÁRA versenyképesség javítása érdekében biztosítani kell a gazdasági aktivitás növelését, a potenciális munkaerő mobilizálását; területi munkaerő-piaci különbségek mérséklése érdekében a helyi munkaerőpiac problémáira hatékony megoldásokat kell kínálni; tudásalapú társadalom kihívásainak való megfelelés; az oktatás és képzés rendszerének biztosítania kell a foglalkoztatás szempontjából meghatározó készségek és képességek elsajátítását; hangsúlyos elem a leghátrányosabb helyzetűek munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedésének elősegítése; megfelelő színvonalú, területileg kiegyenlített, mindenki számára hozzáférhető oktatási, képzési és szociális infrastruktúra.

A STRATÉGIA FŐ CÉLKITŰZÉSEI A GAZDASÁG IGÉNYEINEK KIELÉGÍTÉSE, VÁLTOZÓ KÖZOKTATÁS FIGYELEMBE VÉTELE, LLL, MINDEN TERÜLET ÖSSZEHANGOLT FEJLESZTÉSE.

FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEK-1. A KÉPZÉSI STRUKTÚRA ÉS A MINŐSÉG FEJLESZTÉSE A MUNKAERŐ-PIACI ELVÁRÁSOKNAK MEGFELELŐEN, A MODULRENDSZERŰ KÉPZÉS ELTERJESZTÉSE, A SZAKISKOLAI LEMORZSOLÓDÁS CSÖKKENTÉSE, A SZAKISKOLÁT VÉGZETTEK SZÁMÁRA A SZAKMAI TOVÁBBTANULÁS LEHETŐSÉGEINEK KITERJESZTÉSE, AZ ÉRETTSÉGI UTÁNI SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSE, A TECHNIKUS KÉPZÉS FELSŐOKTATÁSI TANULMÁNYOKBA TÖRTÉNŐ BESZÁMÍTÁSA LEHETŐSÉGEINEK A VIZSGÁLATA, A MUNKAERŐ-PIACI KÉPZÉS FEJLESZTÉSE,

FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEK-2. A SZAKMAI TANÁROK ÉS A SZAKOKTATÓK KÉPZÉSÉNEK ÉS TOVÁBBKÉPZÉSÉNEK KORSZERŰSÍTÉSE, EUROPASS RENDSZER BEVEZETÉSE, A TISZK HÁLÓZATÁNAK FEJLESZTÉSE, A FINANSZÍROZÁS ÉS A FELADATRENDSZER ÖSSZEHANGOLÁSA, HOZZÁJÁRULÁSI RENDSZER FEJLESZTÉSE, A FELNŐTTKÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐK LÉTSZÁMÁNAK JELENTŐS NÖVELÉSE, A SZAKKÉPZÉS STATISZTIKAI ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE.

Kormányhatározat tervezet Stratégiai intézkedések 2008-ig: Ki kell dolgozni a szakképzésből való lemorzsolódás megelőzését, illetve a lemorzsolódott fiatalok képzésbe való visszasegítését szolgáló intézkedéseket. Programokat kell kidolgozni, amelyek lehetővé teszik a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz szükséges iskolai végzettséggel nem rendelkező felnőttek számára is piacképes szakképesítés megszerzését. Felül kell vizsgálni a szakképzés irányítását, javaslatot kell kidolgozni korszerűsítésére, ezen belül az iskolafenntartói rendszer egyszerűsítésére. Javaslatot kell kidolgozni a szakképzési rendszer differenciált finanszírozásának korszerűsítésére. Ki kell alakítani a modulrendszert, moduláris képzési programokat kell kidolgozni. Javaslatot kell kidolgozni a szakmai képzés során megszerzett tudás felsőfokú tanulmányokba történő beszámítására.

Kormányhatározat tervezet Stratégiai intézkedések 2008-ig (folytatás) Az egész életen át tartó tanulás megvalósulása érdekében az egyén életének minden szakaszában biztosítani kell a szakképzés különböző szintjeihez és formáihoz való teljes körű hozzáférést. Fejleszteni kell a szakmai érdekegyeztetés rendszerét, biztosítani kell a szakképzésben érdekelt partnerek részvételét a döntések előkészítésében, végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében. Stratégiai intézkedések 2013-ig Komplex információs rendszert kell működtetni, amely naprakészen biztosítja a szakképzési adatokat a hazai szakképzésfejlesztés megalapozásához, továbbá a hazai és nemzetközi forrásokkal támogatott programok nyomon követéséhez. 2013-ig ki kell alakítani a TISZK-rendszert (2008-ig létre kell hozni az első 16 TISZK-et). Képzőktől független szakmai vizsgarendszer működését biztosító regionális intézményhálózatot kell kialakítani.

PRIORITÁSOK AZ NFT II-ben (2007-2013) AZ OKTATÁS, KÉPZÉS ÉS A TÁRSADALOM KAPCSOLATÁNAK ERŐSÍTÉSE AZ OKTATÁSI RENDSZER EREDMÉNYESSÉGÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA, KÜLÖNÖS FIGYELEMMEL A VÁRHATÓ DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSOKRA A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK MUNKAERŐ-PIACI INTEGRÁCIÓJÁNAK KIEMELT SEGÍTÉSE

Szakképzési hozzájárulási kötelezettség A bruttó bérköltség 1,5 %-a (2004. évi becsült adat: 65,5 milliárd Ft) (A szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény alapján) A bruttó bérköltség 1,5 %-a Szakképző iskoláknak, felsőoktatási intézményeknek adott fejlesztési támogatás (b.adat:34,5 milliárd Ft) Tanulók, hallgatók, illetve a saját dolgozók képzése (b.adat: 8,6 milliárd Ft) Államháztartáson kívüli, közvetlen felhasználás, támogatás (b.adat: 43,1 milliárd Ft) MPA képzési alaprész (ténylegesen befizetetések) (2004-ben 22,4 milliárd Ft) Államháztartáson belüli pénzeszköz

MPA képzési alaprész (2/3 rész) (1/3 rész) (2005-ös előirányzat: 23,8 M Ft) Visszatérítési igényekre biztosított keret Határon túli magyarok szakképzésének és felsőoktatásának támogatása A 2003. LXXXVI.tv. szerint felosztható keret az FMM és OM között Decentralizált keret 66 % kb. 7 M Ft NFT FMM NFT OM Szakképzési célú keret (2/3 rész) Felnőttképzési célú keret (1/3 rész) Központi keret 33 % (kb. 3,5 M Ft) Szakiskolai fejlesztési program

Költség-vetés bevételi előirányzat 23,8 milliárd Ft 2005

Döntés-előkészítő testületek Döntés – oktatási miniszter Döntés-előkészítő testületek Országos Szakképzési Tanács regionális fejlesztési és képzési bizottságok (28 fő) 50% 50% Szakképesítésért felelős Minisztériumok Gazdaság képviselői munkaadók munkavállalók kamarák De l egá ó Gazdaság képviselői Munkaadók Munkavállalók kamarák Szakképző iskolát fenntartók Közoktatás-fejlesztési közalapítványok Munkaügyi központok Felsőoktatási intézmények OKÉV Miniszteri delegált Iskolafenntartók központi és decentralizált keret megoszlására J a v s l t decentralizált keret felhasználási céljaira felhasználási prioritásokra, decentralizált keret régiók közötti megosztására pályázatok odaítélésére Központi keretből finanszírozott támogatás odaítélésére

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! mihaly.fedor@om.hu