Szorongásos zavarok és ápolási vonatkozásaik A szorongás és a szorongásos zavarok A félelem, a szorongás az élő szervezetek egyik legáltalánosabb reakciómódja. Érthető ezért, hogy könyvtárnyi irodalom áll rendelkezésre róla. Úgyszólván nincs olyan lélektani, pszichiátriai, de filozófiai elmélet sem, amelynek a szorongásról ne lenne saját mondanivalója. A SZORONGÁS FOGALMA A szorongásnak négyféle értelmezése lehetséges. 1. A "normál" szorongás a szervezet "riasztóberendezésének", vagyis a veszélyhelyzetekben megnyilvánuló reakcióinak átfogó elnevezése. 2. A kóros szorongás esetén ezek a reakciók kellő ok nélkül vagy indokolatlan mértékben lépnek működésbe. 3. A szorongás, mint tünetcsoport számos, szorosan együtt járó testi-lelki tünet együttese, amely a legtöbb pszichés megbetegedésben előfordul. 4. A szorongásról önálló betegségként akkor beszélünk, ha a fenti tünetcsoport önállóan fordul elő. A szorongásos állapotokat a "neurózisok" átfogó, hagyományos kategóriájába illesztjük. A szorongás élettanában a központi idegrendszeri aktiváció döntő jelentőségű. Ezen kívül számos egyéb fiziológiai megnyilvánulása is van. Legismertebb a bőr elektromos ellenállásának csökkenése (galvános bőrreakció). A SZORONGÁS IDŐBELI DINAMIKÁJA A szorongásnak "természetrajza" van. Megjelenési formája az idő függvényében változik. A diffúz "generalizált" szorongás inkább a megbetegedés kezdetén található. Az állandósult szorongás egyre inkább strukturálódik, valamely "tárgyhoz" kötődik és speciális formában jelenik meg (pánik, fóbia, kényszer). A szorongó összesűríti szenvedéseit, tárgyakra, helyzetekre, eseményekre, személyekre, imaginárius képekre vetíti azokat. Ily módon - bár hatalmas áldozatok árán - szorongását könnyebb "kézben tartani". A SZORONGÁS VEGETATÍV TÜNETEI A vegetatív és viselkedési jegyek észlelése semmiféle műszeres felszerelést nem igényel. Nem feltétlenül kóros, hanem a mindennapi életben is, egészséges embernél is tapasztalható megnyilvánulásokról van szó. A bőrön és nyálkahártyákon megfigyelhető tünetek korán felhívják figyelmünket a szorongásra. A bőr erezettségének beidegzése szorongás esetén megváltozik. A beteg a kérdések hatására (exploráció) néha elpirul. Szorongás esetén megváltozik a nyálkahártyák nedvtermelése. A nyál mennyiségileg csökken, minőségileg viszkózusabbá és lúgosabbá válik. Ennek egyik következménye a száj kiszáradása. A szájszárazság mértéke, időbeli lefolyása a szorongás egyik legjobb mutatója. A szorongó beteg gyakran izzad, még hidegben is. Alkati szorongás esetén a hónaljmirigyek izzadékonysága következtében a beteg gyakran jellegzetes szagot áraszt. A pillacsapások gyakorisága és jellege a szorongásos állapottal szoros kapcsolatban van. Exploráció közben könnyen megfigyelhetjük, hogy a beteg beszédének érzelmi tartalmával arányosan növekszik a pillacsapások száma is. A légzés frekvenciája a szorongás egyik élettani paramétere. Még egy fejszámolási feladat is megváltoztatja a légzésgörbe jellegét. A szorongó beteg nagyokat sóhajt. A légzésfrekvencia nagymérvű fokozódását látjuk pánikrohamok esetén, melyek sok esetben hiperventilációs tetánia kialakulására vezetnek. Képek: www.computeractive.co.uk ewancient.lysator.liu.se Korábban a Sulineten A szorongásos zavarok A poszttraumás stressz-zavar Szorongásos zavarok - a gyógyszeres kezelés

A szorongás fogalma és tünetei A szorongásról akkor beszélünk, - ha rendszerint testi tünetek kíséretében- valódi veszély nélkül támad félelem. A szorongás a félelmi állapot tárgytalan alakja. Tünetei: nagyfokú pszichés ,ill. pszichomotoros nyugtalanságtól a teljes belső dermedtségig a gondolkodás beszűkül hangulati nyomottság regresszió függőviselkedés aggódó arckifejezés, tétova tekintet, gátolt mozgás beszéd lehet hadaró, kapkodó vegetatív tünetek: verítékezés, tág pupillák, remegés, szapora pulzus

A szorongás A szorongás normálisan megjelenik: érési krízisek, változások, új élmények, új helyzetek, identitás keresés, kudarc, veszteségek során… Kóros, ha intenzitása vagy tartama alapján az egyén számára kontrollálhatatlanná válik és/vagy tartós stresszt okoz A szorongás az élet része, élet- alap-érzés (Kierkegaard) A szorongás lehet: ( Ammon ) - Konstruktív – jelző, megküzdést segítő.. - Destruktív – pusztító, debilizáló… - Deficites - hiányzó

A szorongás vegetatív-fiziológiai tünetei A bőr reakciója Arcpír, melegérzet, nyirkos hideg kéz A nyálkahártyák reakciója, szájszárazság, hangképzési zavarok, Izzadás Testszag Apokrin mirigyek Szemtünetek Pupilla tágabb Gyakoribb pislogás Tekintet váltás rendje felborul Légzéstünetek Sóhaj pulzus

A szorongás magatartásbeli megnyilvánulásai A mozgás Gátolt a mozgási repertoár Sztereotip magatartás: a szorongás csökkentését célozza (járkálás, dobolás, dohányzás, stb.) Emóció Érzelmi kifejezés visszafogott Az érzelmi kifejezések hamisak, eltúlzottak

A szorongásos betegségek A szorongásos zavarok csoportosítása Pánikbetegség/agorafóbia Fóbiák Generalizált szorongásos zavar Poszttraumás stressz zavar Akut stressz szindróma Obsessiv - compulsiv zavar

A pánikroham Egy jól meghatározható időszak alatt jelentkező intenzív félelem vagy diszkomfort érzés amelynek határozott kezdete és vége van. A roham során legalább 4 tünet jelen van és hirtelen(max. 10 perc) maximumra fokozódik: Palpitatió/ tachycardia Remegés/reszketés Izzadás Megfulladás érzés/légszomj Mellkasi fájdalom/diszkomfort Fuldoklás/torokszorulás Szédülés (bizonytalanság, ájulásérzés) Paresztézia Hányinger/hasi diszkomfort Derealizáció / deperszonalizáció Hidegrázás/hevülés Halálfélelem Félelem a megőrüléstől/vagy az önkontroll elvesztésétől A tünetei lehetnek testiek és pszichések. A testi tünetek igen változóak: fulladás vagy légszomj: Sokszor szaporábban kapkodja a levegőt. hányinger, hasi feszülés, hasi fájdalom, émelygés, puffadás szédülés, ájulásérzés, bizonytalanság: Az ájulás általában nem következik be. mellkasi fájdalom, nyomás, szorítás remegés, reszketés izzadás: anélkül történik, hogy melegük lenne fuldoklás, torok-szorítás: gombóc a torokban Deperszonalizáció, derealizáció: a beteg megváltozottnak, idegennek érzi magát és/vagy környezetét zsibbadás, érzéketlenség: általában a kezek, a karok, az arc, az ajak zsibbadását, érzéketlenségét élik meg. megőrüléstől, az önkontroll elvesztésétől való félelem: gyakran elviselhetetlen, kibírhatatlan a roham alatt észlelt szorongás, rettegés, félelem. heves szívdobogás, szapora pulzus: ijesztő lehet, psziché okozza kipirulás, hevülés halálfélelem

Agorafóbia Félelem azon helyzetektől,ahonnan nem lehet/ kínos elmenekülni egy pánikroham esetén,vagy nincs elérhető távolságban segítség. Egyedül elmenni otthonról,tömegben várni, stb. A beteg az ilyen helyzeteket kerüli, vagy súlyos szenvedés árán viseli el, ill. társra van szüksége. Élettartam prevalencia: nők 2-3%, ffi 0,5-1% Húszas évek végén kezdődik általában Kezeletlen esetben teljes szociális izolálódás is előfordulhat.

Generalizált szorongásos zavar Kínzó szorongás, aggódás legalább 6 hónapon keresztül csaknem állandóan az élet számos területére kiterjedően. Szüntelen aggódás – nyugtalanság/gyors fáradékonyság, koncentrálási zavar/ingerlékenység, izomfeszülés, alvászavar kíséri Nem tudják aggodalmukat kontrollálni, jelentős szenvedéssel jár,ill. teljesítmény romlással. A tünetek nem olyan intenzívek mint a pánik zavarnál Nőkben gyakoribb, fiatal felnőttkorban indul. A tünetek lassan fokozatosan fejlődnek ki.

Fóbiás betegségek Irracionális félelem valamilyen specifikus tárgytól, helytől, helyzettől vagy tevékenységtől. A fóbiás félelem alaptalan, kiterjedt és aránytalanul nagy az aktuális vészhelyzethez képest. Tünetei: Fóbiás helyzetben vegetatív izgalmi állapot ( tachycardia, légszomj, ijedtség, remegés, izzadás, stb.) és az elkerülő magatartás.

A fóbiák felosztása Agorafóbia Szociális fóbia Specifikus fóbia

Possztraumás stressz szindróma Nagy traumát, életveszélyes helyzetet átélt embereknél alakulhat ki a kórkép. Kiváltó okok: háborús megrázkódtatások, fogság, balesetek, természeti katasztrófák. Nőknél részben az előbbiek, de gyakrabban nemi erőszak vagy egyéb támadás. Tünetei jelentkezhetnek akár órákkal az esemény után de akár évek múltán is.

Possztraumás stressz szindróma Tünetei: Az állapot során szerteágazó "neurotikus" panaszok jelenhetnek meg. Speciálisan erre a tünetcsoportra jellemző a traumával kapcsolatos élmények feldolgozatlansága. Gyakori a trauma újra meg újra átélése, gondolatban, fantáziában vagy álmokban. Érzelmi hidegség, másoktól való elkülönülés élménye. Vegetatív idegrendszeri tünetek: nyugtalanság, eltúlzott vészreakció. A beteg a trauma megismétlődésétől retteg, elkerülő magatartást tanúsít (pl. nem ül volán mögé). Az esemény életvitelét gyökeresen megváltoztatja, állandó szorongás, fokozott feszültség jellemzi. Szövődményei: Erőszak, agresszió, pszichoaktív szer abúzus, impulzuskontroll zavar

Akut stressz zavar Traumás eseményekre adott válasz legalább 2 napig, max. 1 hónapig tart. Tünetei: érzelmi tompaság, Bénultság szubjektív érzése Derealizáció Amnézia deperszonalizáció

A szorongásos kórképek kezelése Viselkedésterápia Farmakoterápia Antidepresszánsok Anxiolitikumok altatók

Ápolás

Szorongás az irracionális gondolatok vagy a bűntudat miatt A szorongás okának feltárása és tudatosítása Beszéljen a szorongásáról és annak okáról a beteg Gondolatok elterelése Biztosítsuk a beteget az állandó elérhetőségéről az ápolóknak Relaxációs technikák Sz.e. elrendelt gyógyszer beadása Koffein fogyasztás korlátozása A beteg és környezet megnyugtatása

A társas kapcsolatok zavara Ok: a magatartásnak és a cselekedeteknek a kapcsolatalakításra és -fentartásra kifejtett hatása miatt. Teendő: A beteg bizalmát elnyerni A betegség elfogadásában segíteni A betegség tünetének tulajdonítsa a viselkedése kórosságait Szégyenérzet csökkentése Gyógyulásba vetett hit erősítése A családi kapcsolatok normalizálása Család bevonása

A kezelési előírások elégtelen megvalósításának a kockázata Ok: a kóros állapot,a gyógyszerekkel kapcsolatos információ hiány miatt Teendő: Felvilágosítás a betegség jellegéről A kezelés menetének az ismertetése Felmérni a gyógyszerszedési szokásokat és az esetleges problémákat korrigálni

Az alvásrend zavara Lidérces álmok miatt Teendő: Alvási anamnézis felvétel Koffein korlátozás Nappali alvás csökkentése Éjszaka szorongás oldása Alvás megfigyelése

Pszichoaktív anyagok fogyasztásának a veszélye Függőség következtében Teendő: Anamnézis Beteg holmiját átnézni Információt adni ezek káros hatásáról Az osztály rendjéről informálni a beteget Intoxikáció tüneteire figyelni

Étvágytalanság miatti súlyvesztés Stressz reakcióra adott válasz esetén gyakori. Biztatni az evésre Gyakran kis mennyiség Nagy kalória tartalmú étel biztosítása Testsúlymérés Megfelelő étkezési környezet

Motoros nyugtalanság Kapcsolatteremtés a beteggel Megérinteni Szuggesztív beszéd Figyelem elterelés Sz. sz. gyógyszer Környezet megnyugtatása