A NEM PSZICHOTIKUS PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK

Az előadások a következő témára: "A NEM PSZICHOTIKUS PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK"— Előadás másolata:

1 A NEM PSZICHOTIKUS PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK
Neurotikus tünetcsoportok Viselkedészavarok Személyiségzavarok Mentális retardáció A pszichés fejlődés zavarai Gyermek- és serdülőkori zavarok

2 NEUROTIKUS, STRESSZHEZ TÁRSULÓ ÉS SZOMATOFORM ZAVAROK
Fóbiák Pánik és szorongásos zavarok Kényszerneurózis (OCD) Alkalmazkodási reakciók Disszociatív (konverziós) zavarok Szomatoform zavarok

3 VISELKEDÉSZAVAROK Evészavarok Alvászavarok A szexuális működés zavarai

4 MENTÁLIS RETARDÁCIÓ Enyhe (debilitás) Közepes (imbecillitás)
Súlyos (idiócia)

5 A FELNŐTT SZEMÉLYISÉG VISELKEDÉS ZAVARAI
Személyiségzavarok Kóros szokások és impulzus-kontroll zavarok A nemi identitás zavarai Parafiliák Aggraváció és színlelés

6 A PSZICHÉS FEJLŐDÉS ZAVARAI
A beszéd és a nyelv fejlődési zavarai Az iskolai teljesítmények zavarai A fejlődés átható zavarai

7 GYERMEK- ÉS SERDÜLŐKORI ZAVAROK
Hiperkinetikus tünetcsoport Magatartászavarok Szociális fejlődészavarai Tic-betegség Dadogás, hadarás

8 A NEURÓZIS FOGALOM VÁLTOZÁSAI
Ókor: hisztéria hipochondria XIII. szd.: neuróma, neuritis, neurózis (MC.Cullen) XIX. szd.: hisztéria: hiperexpresszivitás, szuggesztibilitás (Briquet, 1899, Charcot, 1900) neuraszténia: ingerlékenység-fáradékonyság (Beard,1869) pszichaszténia: szorongás-kényszer-depresszió (Janet,1902) pszichoneurózis: fobia, hisztéria, kényszer : elfojtott pszichotrama (Freud) XX. szd.: BNO.: neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform zavarok DSM: szorongásos, disszociatív, szomatoform zavarok

9 A NEUROTIKUS TÜNETCSOPORTOK KÖZÖS JELLEMZŐI
a tünetek az egyén számára gyötrelmesek és ijesztőek a tünetek szervi okokkal nem magyarázhatók a tünetek tartósan fennállnak vagy visszatérnek a tünetek nem korlátozódnak külső stresszekre a beteg realitástesztelése viszonylag megtartott a tünetek akarattal nem befolyásolhatók a tünetek eredete a múltban rejtőzik

10 A SZORONGÁSOS TÜNETCSOPORTOK KÖZÖS JELLEMZŐI
A tünetek az egyén számára ijesztőek, gyötrelmesek A tünetek szervi okokkal nem magyarázhatók A tünetek tartósan fennállnak vagy visszatérnek A tünetek nem korlátozódnak külső stresszekre A beteg realitás-tesztelése viszonylag megtartott A tünetek akarattal nem befolyásolhatók A tünetcsoport eredete a múltban rejtőzik

11 A SZORONGÁSOS TÜNETEK HÁTTÉRTÉNYEZŐI a beteg vélekedése:
A testi panaszok betegség jelei A betegségét külső tényezők idézték elő A betegsége miatt nem tud megfelelni A betegségét nem ismerik fel A betegségét nem tudják meggyógyítani

12 A SZORONGÁSOS TÜNETEK HÁTTÉRTÉNYEZŐI a pszichológus értelmezése
Túlkompenzáló teljesítményközpontú magatartás Kielégítetlen függőség-igény Irracionális szeretet-szükséglet Szabályozatlan indulatkezelés Inadekvát segítségkérés és várás

13 SZORONGÁS a biológus értelmezése
Erős, váratlan ingerek stressz- (vész)reakciót váltanak ki Vészreakció: alkalmazkodó és felkészítő szimpatikus idegrendszeri izgalom a túlélés szolgálatában Stresszor: olyan inger, esemény, mely védekező, elhárító és megküzdő-feldolgozó idegrendszeri és magatartásbeli reakciókat vált ki

14 FÓBIA (PHOBIA) Az egyén olyan helyzetektől, tárgyaktól retteg, melyekben a fenyegetettség irreális (a lehetőséget bizonyosnak tartja: hibás értelmezés) A szorongást kiváltó helyzetet igyekszik elkerülni A korábbi valódi, vagy vélt veszélyes élmény szorongását a saját vagy mások hasonló élményei felidézik A fóbiás élmények nem különböznek a mindennapi élményektől

15 A FÓBIÁK Tériszony (agoraphobia): Nyílt téren, zárt helyen, magasban, az otthon elhagyásakor, egyedüllétben, tömegben Szociális fóbia: közösségben való megnyilvánulás, társas kapcsolatokban Egyszerű fóbiák: állat, sérülés, fertőzés, vér, sötét, idegenek, nyilvános WC, hegyes tárgyak, vihar

16 PÁNIK (SZORONGÁSOS) ROHAM
A normális szorongás jeleinek félreértelmezése (váratlan szívdobogás, fulladásérzés, ájulástól, megőrüléstől való félelem, szédülés, verejtékezés, remegés) A roham ismétlődésétől való rettegés A rohamok gyakori ismétlődése (pánik-betegség) Rohamok között tünetmentesség

17 GENERALIZÁLT SZORONGÁS (Neurosis anxietica)
Aggodalmaskodás (kudarc, baleset, szerencsétlenség, negatív következmények biztosnak vélt bekövetkeztétől) A belső erő és a külső támasz vélt elégtelensége Pszichomotoros nyugtalanság Vegetatív idegrendszeri izgalmi állapot

18 KÉNYSZERNEURÓZIS Obszesszív-kompulzív zavar
Kényszergondolat: akarattól független, visszatérő, szorongást keltő, énidegen képzet, a beteg az abszurditásával tisztában van, de leküzdeni képtelen: félelem a beszennyeződéstől, agresszív késztetések, kételkedés, döntésképtelenség Kényszercselekvés: a kényszergondolatra adott túlméretezett, ismétlődő, leküzdhetetlen cselekvéssor: tisztálkodási, ellenőrzési, megszámolási, ismétlési kényszeres rituálék

19 STRESSZ-REAKCIÓK Rendkívüli fizikai vagy lelki megrázkódtatásra (katasztrófa, baleset, erőszak, egzisztenciális veszteség, haláleset) adott átmeneti, vagy tartósan megmaradó tünetcsoportok: Heveny stressz-reakció Poszt-traumatikus stressz zavar Szokványos megrázkódtatásokra adott túlméretezett reakció: Alkalmazkodási zavar

20 DISSZOCIATÍV (KONVERZIÓS) ZAVAROK
Disszociatív (pszichogén) amnézia Disszociatív fuga (poriomania) Disszociatív identitászavar (multiplex személyiség) Disszociatív (konverziós) pszeudoneurológiai tünetcsoportok

21 SZOMATOFORM TÜNETCSOPORTOK
Szomatizáció (neurosis hysterica, Briquet-szindróma) Hipochondriázis Pszichogén fájdalom-szindróma Aggraváció (fakticiózus, Münchhausen szindróma) Színlelés (szimuláció)

22 SZOMATOFORM TÜNETCSOPORTOK
a beteg számára gyötrődést és teljesítménycsökkenést okozó testi tünetek a panaszokat és tüneteket testi kórok nem magyarázza létrejöttükben lélektani tényezők feltételezhetők felvilágosítás, sorozatos negatív leletek nem befolyásolják a beteg a jelenséget akarattal sem előidézni, sem megszüntetni nem tudja

23 LELKI EREDETŰ TESTI TÜNETEGYÜTTESEK
az érzelmi feszültség vegetatív idegrendszeri izgalmi jelekkel jár A szervezetből érkező jelek testi betegség képzetét váltják ki, a tüneteket túlértékeli, dramatizálja A beteg nem ismeri fel az érzelmi feszültségét, mert: nem tud különbséget tenni a testi és a lelki diszkomfort között nem tudja szavakba önteni az érzelmeit nincsenek eszközei a segítség kérésére környezete részéről odafordulást vált ki a környezetét tudattalanul szabályozza a környezettől megkapja a betegnek járó kíméletet

24 SZOMATIZÁCIÓ (Briquet szindróma, Morbus Charcot, neurosis chronica)
Legalább két éven át váltakozó, testi okokkal nem magyarázható panaszok és tünetek: -gyomor-bélhuzam: hányinger, hányás, felfúvódás, hasmenés, étel-intolerancia -fájdalom: fej, izületek, mellkas, has, gerinc, menzesz -idegrendszer: egyensúlyzavar, izomgyengeség, zsibbadás, érzékszervi , vizelési zavarok -szexuális: fájdalom, ejakulációs ás orgazmus zavarok, libidó-csökkenés

25 HIPOCHONDRIÁZIS Irreális foglalkozás egy betegséggel
egy szervre, szervrendszerre lokalizálódó panaszok a betegséggel való foglalkozás csaknem egész életét kitölti aggodalmainak alaptalanságáról az ismételt negatív leletek nem győzik meg a vélt betegségről egyoldalúan és intenzíven tájékozódik a betegségének lelki eredetét meggyőzhetetlenül elutasítja viselkedése kihívó, makacs, sértődékeny, egocentrikus a betegszerep rejtett dependencia-szükségletet takar a terápia hatékonysága kétséges szorongás, depresszió, paranoid projekció társulhat