Koháriné dr Papp Edit 2009. február 25. előadás Költségvetési szerv Koháriné dr Papp Edit 2009. február 25. előadás

1. A költségvetési szerv fogalma Az államháztartás részét képező jogi személy, amely közfeladatot, Alaptevékenységként haszonszerzési cél nélkül,

A költségvetési szerv fogalma ellátási kötelezettséggel, jogszabály(ok)ban – adott költségvetési szervre - meghatározott irányítási/felügyeleti jogkörrel rendelkező szervek által szabályozott (korlátozott) jogkörben és költségvetési keretek között végez.

tevékenységei Alap Kiegészítő Kisegítő vállalkozás

Alaptevékenység jellemzői Alapító okiratban rögzített Non-profit Jogszabályban meghatározott az igénybevevők köre (illetékességi terület) Kötelező, ellátási kényszer, készenléti jelleg Irányító, felügyeleti szerv irányelveket ad Áht forrás finanszírozza jellemzően

Alaptevékenység fajtái Közhatalmi Közszolgáltató Ide tartoznak a közvetlen támogató szellemi technikai (fizikai) tevékenységek is, pl. iskolai könyvtár, karbantartás

közhatalmi tevékenység Közhatalom gyakorlását jelenti, különösen: jogalkotási, jogszabály-előkészítési, alkotmánybíráskodási, igazságszolgáltatási, ügyészi, védelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági,

Közhatalmi tevékenység külügyi igazgatási, igazságügyi igazgatási, közigazgatási jogalkalmazói, hatósági és törvényességi ellenőrzési, számvevőszéki és kormányzati szintű belső ellenőrzési tevékenység gyakorlása, továbbá

Közhatalmi tevékenység államháztartási forrás, illetve európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások elosztása (döntés).

közszolgáltatás az államháztartáson belüli vagy kívüli szervezet vagy személy által más szerv vagy személy számára végzett, jogszabályban meghatározott, közfeladat-ellátás körébe tartozó szolgáltatás, amely nem jár közhatalom gyakorlásával, részben vagy kizárólag közhatalmi költségvetési szerv közfeladat-ellátását is segítheti.

közszolgáltatás Oktatási- kulturális Szociális-egészségügyi Büntetés-végrehajtási Pártfogói felügyelet Kommunális szolgáltatások egyéb

Kiegészítő tevékenység Megegyezik az alaptevékenységgel Nonprofit Nem kötelező, nem meghatározott az igénybevevők köre Más jogi személy vagy természetes személy számára végzett Kiadásait bevételeinek finanszírozni kell

Kiegészítő tevékenység Célja a rendelkezésre álló kapacitás fokozott kihasználása, Az alaptevékenység érdekében a személyi, tárgyi feltételek javítása Nem haszonszerzés a célja

Kisegítő tevékenység az alaptevékenységtől eltérő, de az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, államháztartás körébe tartozó szervezet vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység.

Vállalkozási tevékenység az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység.

Fontos szabály A költségvetési szerv kisegítő és vállalkozási tevékenysége a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységnek minősül.

Az alapító okirat tartalma Az alapító okirat tartalmazza – a költségvetési szerv nevét, székhelyét, létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozást, jogszabályban meghatározott közfeladatát, alap- és kiegészítő tevékenységét illetékességét (közhatalmi tevékenység esetén), illetve működési körét (közszolgáltató tevékenység esetén), .

Alapító okirat irányító szervének nevét, székhelyét, a tevékenység jellege, és a gyakorolt funkciók szerinti besorolását vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendjét, foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (jogviszonyok) megjelölését, közvetlen jogelődjének megnevezését, székhelyét, kisegítő és vállalkozási tevékenységei arányainak felső határát jogi személyiségű szervezeti egységének adatait

Alapító okirat www.kemkh.hu/pages/page020400/alapito_okirat.pdf Közép-dunántúli regionális államigazgatási hivatal, alapítója dr Gyenesei István önkormányzati miniszter 2009. jan. 1.

Költségvetési szervek alapítói az Országgyűlés, a Kormány, a fejezetet irányító szerv, pl. miniszter a köztestület (MTA)

Költségvetési szervek alapítói a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú kistérségi társulás, helyi (települési, területi) kisebbségi önkormányzat, a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, országos kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása,

Alapítói, irányítói jogkörök Az alapító szerv: a költségvetési szerv(ek) alapítására jogosult és ezzel kapcsolatos irányítási jogokkal felruházott szerv vagy személy; Az irányító szerv: ha az megegyezik az alapítóval teljes körű irányítási jogkörrel rendelkezik, ha az irányítási jogkör átruházott, az átruházott jogkörökben gyakorolhatja a költségvetési szervvel, illetve annak gazdálkodásával kapcsolatos, jogszabályban meghatározott jogokat. Egyes alapítói jogkörök átruházása, jogszabályban korlátozott!!!!!

Irányítási jogkörök a költségvetési szerv alapítása, átalakítása, megszüntetése, a költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,

Irányítási jogkörök a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy vezetői megbízásának visszavonása, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása,

Irányítási jogkörök a költségvetési szerv tevékenységének szabályszerűségi, pénzügyi, valamint teljesítmény-ellenőrzése (belső kontroll), a fejezetet irányító szervnek az államháztartás működésével és gazdálkodásával kapcsolatos jogai gyakorlása,

Irányítási jogkörök költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése, jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására.

Törzskönyvi nyilvántartás vezeti a Magyar Államkincstár közhiteles, Nyilvános, törzskönyvi igazolás vagy törzskönyvi kivonat kérhető Lekérdező rendszer http://www.allamkincstar.gov.hu/ext/index.php?act=14

A költségvetési szervek típusai A tevékenység jellege alapján közhatalmi költségvetési szerv, közszolgáltató költségvetési szerv A gyakorolt funkciók szerint önállóan működő és gazdálkodó, vagy önállóan működő költségvetési szerv

A közszolgáltató költségvetési szerv A közszolgáltató költségvetési szerv a költségvetési szerv fogalmának megfelelő feladatokra szervezett és közfeladat-ellátásához igénybe vehető forrásokból gazdálkodó közintézmény közintézet vállalkozó közintézet közüzem

közintézmény E körbe besorolható az alaptevékenysége szerint (általánosan) a közoktatási, szakképzési, felnőttképzési, a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, a közgyűjteményi, közművelődési, az egyéb szellemi közszolgáltatást, a gazdasági-, pénzügyi-műszaki ellátást végző költségvetési szerv

közintézet E körbe besorolható az alaptevékenysége szerint (általánosan) az egészségügyi, felsőoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési, művészeti, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, sportcélú informatikai közszolgáltatást végző költségvetési szerv, illetve a külön törvényben meghatározott közgyűjtemény.

vállalkozó közintézet A vállalkozó közintézet alaptevékenységébe tartozóan – általánosan - egészségügyi, felsőoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési vagy művészeti közszolgáltatást végezhet és külső források bevonására nagy arányban van lehetőség

Vállalkozó közintézet Gazdálkodási sajátosságai: az adott közszolgáltatást igénybevevők számára biztosított az ellátók közötti szabad vagy részben korlátozott választás lehetősége, az adott közszolgáltatás igénybevételének pénzügyi fedezetét – a költségvetési szervet vagy a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó más szervet megillető – díj-, hozzájárulás, járulék, vagy egyéb fizetési kötelezettség teljesítése biztosítja, és ezen túl mérhető teljesítménye szerint normatív jellegű finanszírozásban részesülhet teljesítményterv, vagy a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó szervvel kötött feladat-ellátási, illetőleg finanszírozási megállapodás alapján.

közüzem Az alaptevékenysége szerint más költségvetési szerv, illetve lakosság részére fizikai (technikai) jellegű szolgáltatást, településgazdálkodási, - üzemeltetési, műszaki szolgáltatást, vagy a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szerv.

A besorolás szempontjai A költségvetési szervet az alapító (irányító) szervnek az alaptevékenysége jellegére, közvetlen szellemi támogató és fizikai (technikai) segítő feladat-ellátási igényére, a vezető felelősségére, a szervezet méretére (létszám, kiadás, vagyon), méretgazdaságosságára és struktúrájára, teljesítményére, forrásszerkezetére figyelemmel kell besorolnia.

Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Jellemzői: saját költségvetéssel rendelkezik, önálló gazdálkodási jogköre és felelőssége van, alaptevékenységét önállóan látja el, gondoskodik fizikai (technikai) segítő feladatai ellátásáról, rendelkezhet pénzügyi és számviteli szervezeti egységgel.

Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek típusai a központi költségvetési szerv irányító szerve, a középirányító szerv, a kormányhivatal, a központi hivatal, az önkormányzati hivatal, az országos területi hálózattal rendelkező költségvetési szerv központi szerve, a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete, az, amelyet az alapító vagy az irányító (felügyeleti szerv) annak sorol(hat) be.

Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv besorolásának feltételei az ellátandó feladatkör, a szakmai tevékenység összetett, jelentős terjedelmű és összetett gazdálkodási feladatokat lát el, a foglalkoztatottak száma és a munkamegosztás szervezeti egységekre való tagozódást igényel, a feladatellátásban országos, megyei, regionális vagy egyéb területi jellegű illetékességgel jár el, vagy A szolgáltatás terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató tevékenységet végző szervezeti egység(ek) működtetése e besorolást indokolja.

Az önállóan működő költségvetési szerv Szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, ezek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír, a szakmai alapfeladata ellátásához szükséges szakmai szervezeti egységgel (egységekkel) rendelkezik, és egyes adminisztratív, szellemi támogató feladatokat is – e célt szolgáló külön szervezeti egység nélkül – elláthat.

Az önállóan működő költségvetési szerv E körbe az a költségvetési szerv sorolható be (különösen), amely kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagozódik, a szellemi, fizikai (technikai) támogató funkciókat ellátók száma külön szervezeti egység létrehozását nem igényli, e funkciók szolgáltatásvásárlással vagy más költségvetési szerv által hatékonyan, gazdaságosan elláthatók, vagy szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes.

A jogi személyiségű szervezeti egység Jellemzői: Nem költségvetési szerv, nem vonatkoznak rá az államháztartási információs kötelezettségek! Jogi személyiségét azáltal nyeri el, hogy az (alapító) irányító szerv kérelmére a költségvetési szerv külön alszámlán bejegyzésre kerül, és azzal szűnik meg, hogy a nyilvántartásból törlik. A szervezeti egység jogi személyisége a költségvetési szerv szervezeti és gazdálkodási egységét nem érinti, működésének és gazdálkodásának hatékonyságát nem ronthatja. A szervezeti egység létrehozásának feltételei, közfeladat önálló ellátására képes, tevékenységében, területi elhelyezkedésében, forrásaiban, valamint szervezetileg elkülöníthető

A költségvetési szerv gazdasági szervezete jogi személyiséggel nem ruházható fel.

A szervezeti és működési szabályzat tartalma a létrehozásáról szóló jogszabályra (határozatra) való hivatkozást, a nyilvántartási számát, alapító okiratának keltét, az alapító okirat azonosítóját, az alapítás időpontját, az ellátandó alaptevékenységeket, a rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységeket és ezek szakfeladatrend szerinti besorolását, az alaptevékenységet meghatározó jogszabály(ok) megjelölését,

Szmsz a vagyonkezeléssel összefüggő feladatok végrehajtásáért felelős szervezeti egységet, feladatait, a vagyonkezelés rendjét,

szmsz a szervezet felépítését és működésének rendszerét, a szervezeti egységek (ezen belül a jogi személyiségű szervezeti egység, gazdasági szervezet) megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait, a jogi személyiségű szervezeti egység képviseletére jogosultat, gazdálkodásának részletszabályait,

szmsz kötelezettségvállalásainak (szerződéskötéseinek) rendjét, a nem jogi személyiségű szervezeti egység vezetőjének azon jogosítványait, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el,

szmsz a szabályzatban megnevezett személyek feladat- és hatáskörét, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat,

szmsz a szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását, valamint ezen szerveknél, illetve saját szervezeti egységeinél a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározását,

szmsz a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos sajátos előírásokat, feltételeket

Összefoglaló-csoportosítás Alapító szerint (központi, társadalombiztosítási, köztestületi, önkormányzati, önkormányzati társulási) Alaptevékenysége szerint (közhatalmi, közszolgáltató) Funkciók gyakorlása önállóan működő és gazdálkodó, önállóan működő, szervezeti jogi egység) Pénzellátás (kincstári körhöz tartozó, nem tartozó)

Összefoglaló-csoportosítás 5. Előirányzatai feletti rendelkezés (teljes jogkörrel, részjogkörrel)

A költségvetési szerv működésének és fejlesztésének forrásai Támogatás Támogatásértékű bevétel

források átvett pénzeszköz, vagy maradvány (amely ellenében az átadó államháztartáson kívüli szervezet, személy az ellátandó feladatot meghatározhatja, de ellenszolgáltatást nem kér, az abból létrejött eredmény hasznosítási jogát nem köti ki, a költségvetési szervet számlaadási kötelezettség külön jogszabály alapján nem terheli),

források a közszolgáltatási és vállalkozási bevétel (amely az alap-, kiegészítő és kisegítő. vállalkozási tevékenységéből keletkező működési és felhalmozási célú bevételéből származik),

Források-közhatalmi bevétel az igazgatási szolgáltatási díj a felügyeleti díj a pénzbüntetés a pénzmellékbüntetés, a bírságbevétel

források pénzügyi műveletek bevétele (pl. árfolyam-nyereség, kamat), a pénzmaradvány (előirányzat-maradvány a kincstári ügyfelek esetében), a vállalkozási tevékenység maradványa (eredménye),