Az elemzés és tervezés módszertana Az elemzési szakasz és módszerei

Elemzési szakasz Fő célja: Résztvevők kiválasztása Helyzetelemzés Problémák feltárása Célok és stratégiai irányok kitűzése

Elemzés - műhelymunka Célja: sikeres munkavégzéshez szükséges feladatok és ehhez szükséges kompetenciák meghatározása Eredményét táblázatos formában adják meg megtalálható benne a munkakör-munkafeladat és a kapcsolatrendszer is A szükséges eszközök, anyagok listájának, valamint az elvárások és problémák összegyűjtése

Elemzés – csoportos alkotástechnikai módszerek Elemzési szakasz első lépése: problémák észlelése, ezért érdemes munka- vagy érdekcsoportokat létrehozni (workshop) ötletbörzét (brainstorming) tartani Ötletbörze célja: minél több használható elképzelés összegyűjtése először minden ötlet összegyűjtés, majd ezek kiértékelése Az értékelés kollektív és konszenzusra törekvő (nagyobb motiváló hatás)

Elemzés – csoportos alkotástechnikai módszerek (folyt.) Brainstorming: csoportos alkotástechnikai módszer Alapja: az a pszichológiai tény, hogy a csoportmunkában a résztvevők kreatívabbak (asszociáció miatt) Több ötlet merülhet fel, mintha külön-külön kellene ötleteket felhozni

Elemzés – csoportos alkotástechnikai módszerek (folyt.) A csoportok fejlődése: Forming: tájékozódás, egymás megismerése Storming: strukturálódás – értékek, normák ütközése, konfliktuskezelés kidolgozása, kompromisszumkeresés Norming: munkafázis – együttműködés és feladatorientáció Performing: eredmények felmutatása Adjouring: felbomlás és újraszerveződés

Elemzés – csoportos alkotástechnikai módszerek (folyt.) További csoportos alkotástechnikai módszerek: Heurisztikus nominál csoportos módszer (NCM) alkalmas végeredmények összegyűjtésére és az ítéletek csoportosítására az ésszerűsítés és kreativitás növelése érdekében bonyolult, nem strukturált problémáknál ORGOPLAN módszer adott témáról egyéni vélemények összegyűjtése alkalmazása: ha i akarjuk problémák közül emelni a fontosakat, vagy megfelelő álláspontokat ki akarjuk szűrni, vagy elvetni, sértődés nélkül cél: mérvadó személyek bevonása a döntés-előkészítés folyamatába (tervezési demokrácia biztosítása)

Elemzés – csoportos alkotástechnikai módszerek (folyt.) METAPLAN módszer csoportdinamizmuson alapuló kötetlen módszer alapelve: kötetlen fantáziaserkentő módszert (brainstorming) ötvöz egybe vizuális megjelenítő eszközzel (rendezőtábla) 636 módszer lényege: 6 fős teamből minden tag 3-3 javaslatot ír fel, majd továbbadja a többi tagnak 6 fordulón keresztül (összesen 108 ötlet)

Elemzés – csoportos alkotástechnikai módszerek (folyt.) Delphi típusú módszer személytelenül benyújtott írásos módszer problémával kapcsolatos kérdőív kitöltése és visszaküldése rekurzív tevékenység, azaz többször ismétlődhet Szinektikai (összeillesztési) módszer 5-7 kiváló szakképzettségű, egyéni adottságokkal személyből álló csoport a teammunka hosszú ideig tarthat (akár hetekig) a probléma sokoldalú vizsgálata és megértése után „elidegenítés” (más területekről vett analógiákkal) a szóképekkel folytatott játékból készül az új megoldás, amit addig formálnak, amíg alkalmazható nem lesz a gyakorlatban

Elemzés - Problémaelemzés Lépései: megkeressük a problémák körét elemezzük a probléma ok-okozat összefüggéseit ábrázolás problémafa-szerkezettel Minden feltárt problémát értékelni kell Ha a probléma ok, akkor az alsó szintre kerül Problémafeltárás brainstormingon kerülhet sor

Elemzés – Problémaelemzés (folyt.) (Problémafa) Okozat Alacsony szintű részesedés (kevés bevétel) Rossz minőségű termék Termék nem eléggé közismert Elavult technológia alkalmazása a gyártásban Szakképzetlen munkaerő Régi, elavult géppark Helyi médiában nem jelenik meg Nincs kidolgozott marketing-tevékenység Nincs reklám Ok

Elemzés – Célok meghatározása A problémafa valamely fennálló helyzet negatív aspektusait mutatja be  a célok elemzése a kívánatos jövőbeli helyzet pozitív aspektusait mutatja meg Magába foglalja a problémák célok formájában történő újrafogalmazását  célfa (problémafa tükörképe) Az ok-okozati viszonyt az eszközök és célok viszonya váltja fel A hasonló területekhez kapcsolódó célok csoportosítva, közös név alatt szerepelnek

Elemzés – Célok meghatározása (Célfa) Piaci részesedés növelése (bevétel növelése) Minőség javítása Termék ismertségének növelése Korszerű technológiák felkutatása Szakképzett munkaerő alkalmazása Új eszközök, gépek bevezetése Hirdetések, reklámok a helyi médiában Marketing stratégia kidolgozása Marketing tanácsadó, szakértő alkalmazása Munkatársak képzése Új szakképzett munkatársak felvétele Feltétel

Elemzés – SWOT analízis Tervezéshez elengedhetetlen a vállalat reális lehetőségeinek, problémáinak, külső és belső tényezőinek felmérése SWOT analízis = GYELV elemzés Végeredménye: értékelést segítő táblázat

Elemzés – SWOT analízis (folyt.) pozitív negatív Erősségek (Strengths) Gyengeségek (Weakness) belső Lehetőségek (Oppurtinities) Veszélyek (Threats) külső

Elemzés – SWOT analízis (folyt.) Fontos tulajdonsága, hogy első két terület (SW) a vállalat belső tulajdonságaira kérdez rá, a többi (OT) a vállalkozás környezetét vizsgálja Erősségek és gyengeségek belső tényezők  befolyásolhatóak Veszélyek és lehetőségek külső adottságok  nem irányíthatóak, ritkán lehetünk rá hatással Hangsúlyos szabály: egy jellemző csak egy helyre kerülhet (el kell tudni dönteni, hogy a vállalat melyik „oldalát” jellemezzük vele)

Elemzés – SWOT analízis (folyt.) Erősségek (strengths): belső tényező, olyan pozitív dolgok, amelyekkel jobb eredményt érhetünk el Gyengeségek (weaknesses): belső tényező, a vállalat problémás területeit jelenti, de léteznek eszközök, melyekkel megoldhatóak Lehetőségek (Oppurtinities): külső adottság, nem tudjuk befolyásolni, de fontos figyelembe venni őket és rájuk építeni Veszélyek (Threats): külső tényező, nem tudjuk befolyásolni, kockázatot jelent a vállalatnak

Elemzés – SWOT analízis (folyt.) Belső tényezők Külső tényezők Pozitív Negatív Pozitív Negatív Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek

Elemzés – Stratégiaelemzés Az elemzési szakasz utolsó fázisa Az adottságok felmérése alapozza meg, az elemzés során feltárt erősségekre és lehetőségere épül, a gyengeségek és veszélyek okozta kockázat minimálisra szorítása mellett Olyan célcsoportokat tartalmaz, melyeket be lehet illeszteni valamely projekt programjába, a rendelkezésre álló idő és erőforrások függvényében A stratégia áttekinti a különböző beavatkozások megvalósíthatóságát  a projekt fókusza elmozdulhat  a stratégia kiválasztása után a projekt célja és átfogó célkitűzései többé-kevésbé rögzítetté válnak