ELTE PPK 2011. 09. 22. www.onfejlesztoiskolak.hu Oktatás-szabályozás ELTE PPK 2011. 09. 22. www.onfejlesztoiskolak.hu

Nagy rendszerek megváltoztatása Tartalomszabályozás Kimenet-szabályozás Finanszírozás Fenntartás (önkormányzatiság) Tankötelezettség, iskolarendszer Oktatáspolitikai szempont Oktatásfilozófiai szempont Saját (intézményi, települési) érdek

I. A magyar közoktatás szabályozása Folyamat-tartalom szabályozás Kimenet-szabályozás Helyi szabályozás Melyik szint milyen értékelést preferál? (kényszerpálya vagy autonómia?) II. Értékelési felkészültségünk és kultúránk

A magyar közoktatás tartalmi szabályozása (centrum – periféria; kétpólusú szabályozás) Folyamat-tartalom szabályozás: Központi szabályozó: NAT (1995. óta) a kulturális minimum a tanítás – tanulás alapelvei a legfontosabb követelmények a legfontosabb feltételek Helyi szabályozó: ped. program (helyi tanterv): helyi célok helyi követelmények Kimenet-szabályozás: Alapvizsga a 10. évf. után (mára megszűnt) Érettségi vizsga (12. évf. után) Kompetencia mérések (4., 6., 8., 10. évf.) (Tankönyv)

A magyar közoktatás tartalmi szabályozása (centrum – periféria; kétpólusú szabályozás) A NAT – 1995 alapkérdései Az iskolai műveltség – tananyagstruktúra Kl. tudománykövetés (kl. tantárgyak) Interdiszciplináris tantárgyszervezés A kettő „között”: műveltségterületek Az iskolarendszer vertikális szakaszolása 8 + 4 (4 + 4 + 4) 6 + 6 (6 + 4 + 2) Az eredmények, a kimenet kérdése 10 évf. végén alapvizsga 12. évf. végén érettségi vizsga

Kétpólusú, háromszintű szabályozás I. A magyar közoktatás tartalmi szabályozása (centrum – periféria; kétpólusú szabályozás) Kétpólusú, háromszintű szabályozás NAT 2007 – magtanterv Kerettantervek – oktatási programcsomagok Helyi tantervek NAT 2007 – alapelv és következményei A kötelező iskolai képzés (12 év) nem nyújt(hat) lezárt, „kész” tudást Az egész életen át tartó (LLL) tanuláshoz szükséges motívumok és képességek erősítése a kulcskompetenciák segítségével

NAT 2007 - kulcskompetenciák A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyre az egyénnek szüksége van - a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez - az aktív állampolgári léthez - a társadalmi beilleszkedéshez és munkához (azaz egy sikeres élethez egy tudásalapú társadalomban)

Centrum - kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Alapvető kompetenciák a term. tudományok és azok alkalmazása terén Digitális kompetencia Hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkozó kompetencia Esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőkészség

II. Értékelés Az értékelés: viszonyítás a cél és az elért hatás között Az értékelés célja: a tanítás – tanulás komplex rendszerének optimalizálása A tanulóban bekövetkezett változásból következtetéseket vonunk le: - a tanulóra - a tanítási – tanulási folyamatra - a tanítás célrendszerére (az oktatás egészére) vonatkozóan

Értékelés A tanulóban bekövetkezett változásból következtetéseket vonunk le a tanuló: - kognitív - affektív - pszichomotoros - egyéb személyiségvonásaira, jellemzőire. Minél konkrétabbak a tanulási célok, annál objektívebben és konkrétabban értékelhetők.

Értékelés az értékelés diagnosztikus formatív szummatív funkciója A tanár tájékozódása Csoportba soroláshoz Tanítási mód választásához Javítás és pótlás A tanulási hibák feltárása Visszacsatolás (tanuló, tanár) - A tanulók minősítése (témazárók, osztályzatok, vizsgák) időpontja A tanulás kezdetén Továbblépés előtt A tanulás folyamatában - A tanulás befejezésekor tárgya Kognitív, affektív, pszichomotorikus területek - Kognitív területek - Jellemzően kognitív területek, de affektív, pszicho-motoros is lehet

Fejlesztő értékelés Ki? Kit? Mit? Hogyan? Milyen eszközökkel? Milyen eljárásrend szerint (pl. milyen rendszerességgel, hogyan dokumentálva, stb.)? Milyen következménnyel? értékel? (oktatási asszisztens!)

A tudás mely rétegét mérjük, értékeljük? Gondolkodási képességek (induktív, deduktív, korrelatív gondolkodás) Megértés, alkalmazások (a tudás elmélyültsége, megalapozottsága, újszerű helyzetekben való alkalmazni tudása) Tantárgyi tesztek (év végén, az elsajátított tudást mérik, a megszokott kontextusban) Tantárgyi osztályzatok (iskolai tradíciók, kultúra, jelentős különbségek, stb.)

A tudás mely rétegét mérjük, értékeljük? Mit preferál(nak) a központi magtanterv ? a kerettantervek? a kompetencia mérések (4., 6., 8., 10. évf.)? az érettségi? a fenntartói értékelések? a helyi tantervek? belső vizsgarendszerek?

A tanulók értékelése - alapelvek Az iskola helyi tantervében mind tantervi, mind tantárgyi szinten rögzítjük a célokat, feladatokat és követelményeket. Minden, a helyi tantervet érintő változás-változtatás esetén az illetékes tantárgyi munkaközösség köteles áttekinteni az érintett tantárgyak követelményrendszerét a következő szempontok alapján:

A tanulók értékelése - követelmények Megfelel-e az úgynevezett jóságmutatóknak? Egyértelműség A tanuló életkorának való megfelelés Reális teljesíthetőség Objektív mérhetőség Kiterjed-e a követelményrendszerek mindhárom oldalára, úgy mint: Tartalmi oldal / tények, fogalmak, összefüggések / Elvárt műveleti szint / ismeret, megértés, alkalmazás, magasabb szintű műveletek / Differenciált elvárások / minimumszint, optimális szint, stb. /

Az értékelés tárgya affektív / érzelmi – akarati / területek befogadás,válaszadás értékek, értékrendszer kialakítása önálló világnézet mozgásos, pszichomotoros területek utánzás, manipulálás automatizálás kognitív / értelmi / területek ismeret megértés alkalmazás Magasabb szintű műveletek

Kognitív, tanulmányi értékelési formák (oktatási asszisztens!) (Központi) felvételi vizsga Diagnosztikus elemzésekre alkalmas Tantárgyi, megértési, alkalmazási, gondolkodási szintek Év eleji diagnosztikus felmérések cél az előzetes (induló) tudás feltárása a tanulók önismeretre nevelése is cél Formáló, javító, fejlesztő értékelések Témaközi feleletek Témaközi dolgozatok Témazáró dolgozatok (szummatív tesztek) Témazáró, félévzáró, évzáró tesztek

Kognitív, tanulmányi értékelési formák (oktatási asszisztens!) Belső vizsgarendszer Irányítottság és a véletlen Szóbeli – írásbeli; önálló tanulás, vizsgarutin Súlyozás – tétre megy „Munkamorál” (büntetővizsgák) Visszacsatolás a tanítási-tanulási folyamatról Az egyes tantárgyak követelményei Év elején írásban – követelményminimum Számonkérés formái Osztályzatok száma Félévi, évvégi minősítés elvei

Kognitív és egyéb értékelési formák (oktatási asszisztens!) Szöveges értékelés a 0. évfolyamon 1990 óta (tanulói értékelés is!) Idegen nyelv Informatika testnevelés Értékelés az iskolagyűlésen Minden hónapban a legkiemelkedőbb Tanulmányi Kulturális Sport Közösségi események A diákönkormányzat ön- és iskolaértékelése Az osztályközösségek értékelése Szociometriai elemzések A városi (szocializációs, értékválasztásos) elemzések visszacsatolása

II. Egy EU-s „fejlesztés” – az ÖÉP Iskolai Önértékelési Profil: 18 ország 101 iskolájának közös nevezőre hozott önértékelési szempontsora (területek azonosítása) amely alkalmasnak bizonyult arra, hogy az iskolacsinálók, az iskolahasználók és a fenntartó közösösen, együtt értékeljék az iskolát. a legfontosabb folyamatokat ragadja meg az egyén az osztály az iskola a helyi közösség szintjén (oktatási asszisztens!)

Tanulmányi követelmények teljesítése Eredmények Személyiség- és közösségi fejlődés (egyén szintje) Tanulók céljai Folyamatok Az idő mint a tanulás forrása az osztály A tanulás és a tanítás minősége szintjén A tanulási nehézségek kezelése Az iskola mint a tanulás helyszíne az iskola Az isk. mint a közösségi kapcs. helysz. Az iskola mint a szakmaiság helyszíne Kapcsolat Az iskola és a család a helyi Az iskola és a helyi közösségek közösséggel Az iskola és a munka világa

Egyéb értékelések Tantárgyi kötődések vizsgálata Illyés napi aktivitás és tantárgyi eredményesség Kimeneti mérések Országos (tanulmányi, kulturális és sport) eredmények Nyelvvizsgák Követéses vizsgálatok KOMPETENCIA MÉRÉSEK (OKM) ÉRETTSÉGI VIZSGÁK