Könyvtárosok a tehetségekért – a reformációtól napjainkig Magyar Könyvtárosok Egyesülete 41. Vándorgyűlése Debrecen, 2009. július 9-11.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM Fiatalok Lendületben Program •Időtartam: •Célja: –Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási.
Advertisements

A társadalmi felzárkóztatás és az életen át tartó tanulás (LLL)
Jövő Internet technológiák és alkalmazások kutatása Magyarországon A Magyar Tudomány Hónapja Jövő Internet technológiák és alkalmazások kutatása Magyarországon.
A Vállalkozásfejlesztési munkacsoport
A Grundtvig program: felnőttoktatási pályázatok a Tempus Közalapítvány kezelésében Várterész Flóra Budapest,
Memorandum, 2000 ● Memorandum az egész életen át tartó tanulásról
A kulcskompetenciák.
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
Dr. Nyikos Györgyi. ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia pillére: Az alkalmazkodóképesség növelése Soós Roland Igazgató ÉRÁK.
Kovács István Vilmos Fejlesztéspolitikáért felelős elnökhelyettes
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
Drajkó László Microsoft Magyarország
Új oktatási/nevelési célok: a kulcskompetenciák
Szabó Miklós Az oktatás szerepe a társadalomban. Az oktatás filozófiai alapja „A helyes cselekvéshez és megértéshez szükség van a jó tudására.” (Platón)
Az EFOP köznevelést érintő beavatkozásai
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
Minőségi oktatás, versenyképesség, oktatási innováció A Microsoft magyarországi innovációs napja Magyar Tudományos Akadémia 2009 november 30 Halász Gábor.
Az EU oktatási és képzési rendszerének célkitűzései
Modláné Görgényi Ildikó. Vidékfejlesztés A gazdaság folyamataiban látható és minden érintett számára érezhető javulás következzen be. Minőségi, a környezet-
A Lisszabon-folyamat és az oktatás képzés nemzeti politikája Dr
Kulcskompetenciák Európai Bizottság 2005
Fiatalok Lendületben Program Előzmények: Fiatalok Európáért, Ifjúság Program Időtartam: Költségvetés: € – 2,5.
Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
A kompetencia alapú oktatás esélyei Modernizáció a közoktatásban dr. Pála Károly 2007.
Pordány Sarolta: Ph.D. kutatásindító
Az oktatás az EU-ban Lisszaboni statégia: Célmeghatározás –mit –mikorra –ki által –milyen minőségben Az eszközök között kiemelt helyen az egész életen.
Az Európai Unió és a sport, közvetlen brüsszeli pályázati lehetőségek
Gazdaságfejlesztési Programok Helyettes Államtitkársága
„A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét.
Tudás + képességek + attitűdök ismeretekalkalmazás 20 m hosszúságú kerítéssel téglalap formájú konyhakertet kerítenek el. Ha a kert szélessége 4 m, akkor.
Kreatív Iparágak a Digitális térben Új Széchenyi Terv konzultációs konferencia és eFestival Gála Digitális stratégia Közérdekű és kulturális adatok és.
Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében Benedek András Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében VI. Országos Távmunka Konferencia Budapest,
Tájékoztató a Társadalmi Megújulás Operatív Programról.
Tanulási partnerségek kezdeményezése A NYITOK hálózatfejlesztési program bemutatása Balázs Ákos Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért június 22.
Miért fontos a komplex rehabilitáció az Európai Unió foglalkoztatáspolitikája szempontjából? Budapest, december 3.
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) NCA-ÖNSZ-08-C-0070 A Társadalmi Megújulás Operatív Programról: a HEFOP.
Strukturális és Kohéziós Alapok
A kormányzati K+F+I politika prioritásai, különös tekintettel a gyógyszeriparra Dr. Nikodémus Antal Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
Az ÉARFT és ÉARFÜ élő regionális kapcsolatai. 2 Nemzetközi projektek célja A régiós szervezetek gazdasági kapcsolatainak erősítése A régió lobbi-erejének.
TERÜLETI PAKTUM. A PAKTUM BEMUTATÁSA szeptember 25-én aláírták a Területi Foglalkoztatási és a Társadalmi Integráció a Központi Régióban Paktumot.
Digitalizálás és elektronikus hozzáférés az infokommunikáció világában
Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban
Készítette: Kiss Éva.  A Maastrichti Szerződést követően kiépült oktatási politika alapjait a közösségi programok képezik  Szókratész program: feladata.
Tantervfejlesztési Hálózat építési Mobilitást segítő Támogatások forrás: „Magyar nyelven Európában” Budapest, április 1.
TÁMOP /1/B Gyermekek és fiatalok integrációs programjai Csomópont - Ifjúsági Információs Pont kialakítás Álláskereső klub.
A lisszaboni stratégia és a magyar foglalkoztatáspolitika Kordás László április 29. Balatongyörök.
A munkaerőpiac átalakulása a válságban
Kutatás, fejlesztés és innováció az oktatásban: javaslat egy ágazati innovációs stratégiára Halász Gábor Innováció az oktatásban Szakmai konferencia.
A Nemzeti Fejlesztési Terv
AZ ÚJ OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET – ÉS A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS Budapest, január 18.
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
A könyvtár, mint az információs társadalom stratégiai tényezője Dr. Tóvári Judit
A szociális munka fő fejlődési irányai Az EU stratégia és Magyarország stratégiájának hatása a szociális munka gyakorlatára.
K OMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS. Háttér 2000 Lisszabon EU határozata 2004 Európai Bizottság dokumentuma Hazánkban: Nat Oktatási Minisztérium stratégiája Nemzeti.
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
Kulcskompetenciák, munkaerő-piaci kulcskompetenciák
AZ IDŐS ÉS FOGYATÉKOS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOKBAN JÚLIUS 3.
Gyakorlás – gyakorlat – gyakornok Sokszor egyetlen élmény egész életére megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni:
Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (2004) Magyarország 2006.június
NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK I. Kereskedelmi Vámkedvezmények Szabadkereskedelmi övezet Vámunió Közös piac II. Gazdasági Közös gazdaságpolitika III. Oktatás.
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
Barcsák Marianna - KPSZTI
PROCSEE projekt 1. Szakértői Fórum disszeminációs esemény Racsko Réka
Magyar Útügyi Társaság
5. Tétel – A Life Long Learning
Előadás másolata:

Könyvtárosok a tehetségekért – a reformációtól napjainkig Magyar Könyvtárosok Egyesülete 41. Vándorgyűlése Debrecen, július 9-11.

A jelen és a jövő kihívásai Európa számára – mit tehetnek a könyvtárosok? Dr. Nagy Mihály szakértő Európai Bizottság, Oktatási és Kulturális Főigazgatóság

1. Kontextus Európának különféle kihívásokkal kell szembenéznie Hármas kihívás: gazdasági társadalmi környezeti „Kettős átmenet” Ami mindenkit érint: aktuális kihívások

Konkrét kihívások Globális pénzügyi kilátások: kevesebb adóbevétel Demográfia: idősödő népesség alacsony születési ráta migránsok integrációja Magasabb igény a közfinanszírozásra: egészségügy társadalmi szolgáltatások szegénység csökkentése jobb oktatás és képzés Általános európai elvárások: Plusz költségek nélkül Tiszteletben tartani az egyéni igényeket az esélyegyenlőséget Törekedni a jobb minőségre

Gazdasági kilátások Verseny: komparatív és kompetitív előnyök Munkaerőpiaci kilátások: 2020-ra a munkahelyeknek kb. ¾ -e a szolgáltatásokban lesz: IKT tanácsadás egészségügy szociális szolgáltatások idegenforgalom Európának kompetitív előnyökre kell szert tennie

2. A megoldás: jobb oktatás és képzés, innováció Élethosszig tartó tanulás (lifelong learning) „Bármely, az élet során végzett személyes, társadalmi és/vagy szakmai indíttatású tanulási tevékenység, amelynek eredménye a tudás, a know-how, a készségek, a kompetenciák és/vagy minősítések javulása.” Terminology of European education and training policy. Cedefop, Luxembourg, 2008,

A megoldás: jobb oktatás és képzés, innováció „Lifewide learning” „Formális, nem-formális vagy informális tanulás amely az élet során végzett tevékenységek teljes (személyes, társadalmi vagy szakmai) spektrumában bármely időszakban történik.” Terminology of European education and training policy. Cedefop, Luxembourg, 2008,

Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról Kulcskompetenciák

1. Az anyanyelven folytatott kommunikáció; 2. Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció; 3. Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén; 4. Digitális kompetencia; 5. A tanulás elsajátítása; „learning to learn” (autonóm tanulás) 6. Szociális és állampolgári kompetenciák; 7. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, valamint 8. Kulturális tudatosság és kifejezőkészség.

3. A Kreativitás és Innováció Európai Éve Az Év célja: Változás elérése a közfigyelem felkeltése és viták révén Tényekkel alátámasztani az európai politika formálását

Definíciók Kreativitás A képzelet működtetése oly módon hogy az eredmény eredeti és értékes legyen. UK National Advisory Committee on Creative and Cultural Education, 1999

Definíciók Kreativitás A képzelet működtetése oly módon hogy az eredmény eredeti és értékes legyen. UK National Advisory Committee on Creative and Cultural Education, 1999 Innov áció Új vagy lényegesen javított termék (áru vagy szolgáltatás), eljárás, marketing módszer szervezeti forma, üzleti gyakorlat, munkaszervezés vagy külkapcsolatok. Oslo Manual, OECD 2006

Az Év általános céljai a nagyközönség figyelmének felkeltése informálni a jó gyakorlatokról nyilvános szakmai viták, kutatás és változás ösztönzése

Kik az Év intézkedéseinek célcsoportjai?

Minden korosztály, a korai gyermekkortól fogva Szakmai szervezetek, üzleti világ szereplői, kormányzati önkormányzati szereplők

Az Év specifikus céljai – kapcsolat a kulcskompetenciákkal

Kulturális tudatosság és kifejezőkészség Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetenciák A tanulás elsajátítása Az anyanyelven folytatott kommunikáció; Digitális kompetencia Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén; Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció A tanulás elsajátítása Kezdeményező- készség és vállalkozói kompetencia Esztétikai érzékenység, érzelmi fejlődés, kreatív gondolkodásmód, intuíció ösztönzése Nyitottság a változásokkal szemben Kreativitás és foglalkoztathatóság Olyan környezet megteremtése amely kedvez az innovációnak és alkalmazkodó- képességnek Önkifejezés kreatív formáihoz való hozzáférés kiterjesztése Matematikai, tudományos és technológiai képességek fejlesztése Vállalkozói gondolkodás támogatása, üzleti világgal való együttműködés Design, innováció menedzsment Szervezeti kreativitás és innovációs készség fejlesztése Nyitottság a kulturális sokszínűség iránt Önképzés, informális ifjúsági tevékenység Szervezeti kreativitás és innovációs készség fejlesztése

Az Európai Parlament és a Tanács 1350/2008/EK Határozata (2008. december 16.) a kreativitás és innováció európai évéről (2009) Az Év céljainak megvalósítása

Események Projektek/ jó gyakorlatok Az Év céljainak megvalósítása

Nagykövetek Rubik Ernő Losonczi Áron

„Kiáltvány” Ferran Adrià Acosta Esko Aho Karlheinz Brandenburg Jean-Philippe Courtois Anne Teresa De Keersmaeker Edward De Bono Ján Ďurovčík

Richard Florida Antonín Holý Dominique Langevin Rem Koolhaas Jack Martin Händler Damini Kumar Rita Levi-Montalcini

Bengt-Åke Lundvall Radu Mihăleanu Javier Mariscal Sir Ken Robinson Leonel Moura Jordi Savall i Bernadet Blanka Říhová

Erik Spiekermann Philippe Starck Harriet Wallberg-Henrkisson Christine Van Broeckhoven

Az Év céljainak megvalósítása Magyarországon Nemzeti Koordinátor Kardos Anita, Osztályvezető, Tempus Közalapítvány Lónyay utca Budapest Tel.: Eseménynaptár Projektek

Kitérő: Navarrai Nemzetközi Nyilatkozat a Talentumokról First World Forum on Talent

”Talentum-alapú társadalom” 4 feladat: Oktatás: 1. létrehozni és fejleszteni a talentumot Országok, régiók, városok: 2. vonzani a legkiemelkedőbb tehetségeket az egész világból 3. megtartani a tehetségeket Egész társadalom: 4. értékteremtő módon aktivizálni a talentumokat

A tudás átültetése a gyakorlatba: kibővített innovációs stratégia az EU számára - Az Európai Parlament május 24-i állásfoglalása „Az ismeretek átültetése a gyakorlatba: széles körű innovációs stratégia az Európai Unió számára” című közleményről (2006/2274(INI)) 4. Hogyan tovább?

Az Európai Parlament… 24. felhívja a helyi és a regionális szinten érintett feleket, hogy állapítsanak meg kedvezményes feltételeket annak érdekében, hogy az operatív programokban az innováció elősegítése kulcsszerepet kapjon, és hogy a strukturális alapok finanszírozásának jelentős részét a tudással, az innovációval és a továbbképzéssel kapcsolatos beruházásokra fordítsák, amelyek egyéb hasznok mellett munkahelyeket hoznak létre, előmozdítják a foglalkoztathatóságot, és ellensúlyozzák az „agyelszívást”, valamint a népességcsökkenést; egyben felhívja a tagállamokat, hogy támogassák ezt az egyéni tehetségek fejlesztését szolgáló felsőoktatási intézményekbe való állami beruházásokkal…

A Tanács következtetései (2009. május 12.) az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”) (Official Journal 2009/C 119/02) A folytatás 4. stratégiai célkitűzés: Az innováció és a kreativitás – a vállalkozói készségeket is beleértve – fejlesztése az oktatás és a képzés minden szintjén

A kreativitás és az innováció döntő tényező a vállalkozás- fejlesztés szempontjából és kulcsfontosságú ahhoz, hogy Európa nemzetközi szinten versenyképes legyen. Az első kihívás annak előmozdítása, hogy valamennyi polgár meg tudjon szerezni olyan transzverzális kulcskompetenciákat, mint a digitális kompetencia, a tanulás tanulása, a kezdeményezőkészség, a vállalkozói készségek és a kulturális tudatosság. A folytatás: két kihívás

A második kihívás az oktatás–kutatás–innováció tudásháromszög teljes mértékű megvalósítása.

A folytatás: prioritások ben Elő kell mozdítani a civil társadalom képviselőit és egyéb érdekelt feleket is bevonó szélesebb tanulóközösségek kialakítását a kreativitást elősegítő légkör megteremtése, valamint a munka világa, a társadalom és az egyéni jólét által támasztott igények jobb összehangolása érdekében. Innováció-barát intézmények: a kreativitás és innováció elősegítése speciális tanítási és tanulási módszerek kifejlesztése révén (beleértve az új IKT eszközök használatát és a tanárképzést) Partnerség: kapcsolatok fejlesztése az oktatási és képzési feladatellátók, az üzleti szféra, a kutatási intézetek, kulturális szereplők és a kreatív iparok között.

5. Hogyan lehet a gyakorlatba átültetni az EU intézkedéseit? Nyílt Koordinációs Módszer: a résztvevő államok maguk határozzák meg prioritásaikat és döntik el, hogy milyen módon vesznek részt a megvalósításban Nemzeti Koordinátorok kijelölése

6. Innováció a gyakorlatban Stratégiák (kreatív és innovatív megoldások tervezése) Eljárások/folyamatok (az új megoldások végrehajtásának módja) Eredmények (milyen hatást váltanak ki a jó gyakorlatok?)

A kreativitás és innováció tanulással összefüggő területei

Makro- és alszektorok (1) Üzlet / vállalkozás Vállalkozásalapítás / támogatás / fejlesztés CSR és etika Munka és életmód összeegyeztetése Társadalmi vállalkozások Szerkezetváltás / alkalmazkodó-készség javítása Humán-erőforrás menedzsment Új piacok felkutatása Hatékonyság javítása

Makro- és alszektorok (2) Művészetek / kreatív ipar Vizuális művészet Előadó művészet Örökség Média Zene Könyv és nyomdaipar Design Hirdetés Építészet

Makro- és alszektorok (3) Társadalom Regionális fejlesztés Város-rehabilitáció Ifjúság Sport Társadalmi kohézió / esélyegyenlőség / diszkrimináció elleni küzdelem Nők és férfiak egyenjogúsága Fogyasztóvédelem Állampolgári felelősségtudat fejlesztése Életminőség javítása

Makro- és alszektorok (4) Közigazgatás Köztudat-formálási kampányok Közlekedésbiztonság, infrastruktúra és technológia Igazságügy közigazgatása Környezetvédelem közigazgatása Foglalkoztatásügy közigazgatása „Jó kormányzás” (good governance) Készségfejlesztés

Makro- és alszektorok (5) Technológia, tudomány IKT Technológiai vagy tudományos vállalkozás létrehozása Készségfejlesztés (technológia, tudomány, IKT) Nők szerepének előmozdítása a technológiafejlesztésben Öko-innováció Társadalmi E-befogadás (e-inclusive society) IKT és technológia az egészség szolgálatában

Makro- és alszektorok (6) Oktatás, képzés, élethosszig tartó tanulás Egészséges életmód oktatása Környezeti oktatás Szakképzés Élethosszig tartó tanulás Az oktatás minőségének javítása / kulcskompetenciák Képzés fejlesztése Oktatás és képzés a foglalkoztathatóság érdekében Társadalmi befogadás Iskolai erőszak megelőzése

Reformáció és tehetség

7. Összefoglalás A könyvtári szervezetek innovációs képességének javítása Részvétel egyes kulcskompetenciák elsajátítása feltételeinek biztosításában Rendszerezett, megbízható információk szolgáltatása az innovációban részt vevő szervezetek számára

Köszönöm a figyelmet!