Könyvtárosok a tehetségekért – a reformációtól napjainkig Magyar Könyvtárosok Egyesülete 41. Vándorgyűlése Debrecen, július 9-11.
A jelen és a jövő kihívásai Európa számára – mit tehetnek a könyvtárosok? Dr. Nagy Mihály szakértő Európai Bizottság, Oktatási és Kulturális Főigazgatóság
1. Kontextus Európának különféle kihívásokkal kell szembenéznie Hármas kihívás: gazdasági társadalmi környezeti „Kettős átmenet” Ami mindenkit érint: aktuális kihívások
Konkrét kihívások Globális pénzügyi kilátások: kevesebb adóbevétel Demográfia: idősödő népesség alacsony születési ráta migránsok integrációja Magasabb igény a közfinanszírozásra: egészségügy társadalmi szolgáltatások szegénység csökkentése jobb oktatás és képzés Általános európai elvárások: Plusz költségek nélkül Tiszteletben tartani az egyéni igényeket az esélyegyenlőséget Törekedni a jobb minőségre
Gazdasági kilátások Verseny: komparatív és kompetitív előnyök Munkaerőpiaci kilátások: 2020-ra a munkahelyeknek kb. ¾ -e a szolgáltatásokban lesz: IKT tanácsadás egészségügy szociális szolgáltatások idegenforgalom Európának kompetitív előnyökre kell szert tennie
2. A megoldás: jobb oktatás és képzés, innováció Élethosszig tartó tanulás (lifelong learning) „Bármely, az élet során végzett személyes, társadalmi és/vagy szakmai indíttatású tanulási tevékenység, amelynek eredménye a tudás, a know-how, a készségek, a kompetenciák és/vagy minősítések javulása.” Terminology of European education and training policy. Cedefop, Luxembourg, 2008,
A megoldás: jobb oktatás és képzés, innováció „Lifewide learning” „Formális, nem-formális vagy informális tanulás amely az élet során végzett tevékenységek teljes (személyes, társadalmi vagy szakmai) spektrumában bármely időszakban történik.” Terminology of European education and training policy. Cedefop, Luxembourg, 2008,
Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról Kulcskompetenciák
1. Az anyanyelven folytatott kommunikáció; 2. Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció; 3. Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén; 4. Digitális kompetencia; 5. A tanulás elsajátítása; „learning to learn” (autonóm tanulás) 6. Szociális és állampolgári kompetenciák; 7. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, valamint 8. Kulturális tudatosság és kifejezőkészség.
3. A Kreativitás és Innováció Európai Éve Az Év célja: Változás elérése a közfigyelem felkeltése és viták révén Tényekkel alátámasztani az európai politika formálását
Definíciók Kreativitás A képzelet működtetése oly módon hogy az eredmény eredeti és értékes legyen. UK National Advisory Committee on Creative and Cultural Education, 1999
Definíciók Kreativitás A képzelet működtetése oly módon hogy az eredmény eredeti és értékes legyen. UK National Advisory Committee on Creative and Cultural Education, 1999 Innov áció Új vagy lényegesen javított termék (áru vagy szolgáltatás), eljárás, marketing módszer szervezeti forma, üzleti gyakorlat, munkaszervezés vagy külkapcsolatok. Oslo Manual, OECD 2006
Az Év általános céljai a nagyközönség figyelmének felkeltése informálni a jó gyakorlatokról nyilvános szakmai viták, kutatás és változás ösztönzése
Kik az Év intézkedéseinek célcsoportjai?
Minden korosztály, a korai gyermekkortól fogva Szakmai szervezetek, üzleti világ szereplői, kormányzati önkormányzati szereplők
Az Év specifikus céljai – kapcsolat a kulcskompetenciákkal
Kulturális tudatosság és kifejezőkészség Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia Szociális és állampolgári kompetenciák A tanulás elsajátítása Az anyanyelven folytatott kommunikáció; Digitális kompetencia Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén; Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció A tanulás elsajátítása Kezdeményező- készség és vállalkozói kompetencia Esztétikai érzékenység, érzelmi fejlődés, kreatív gondolkodásmód, intuíció ösztönzése Nyitottság a változásokkal szemben Kreativitás és foglalkoztathatóság Olyan környezet megteremtése amely kedvez az innovációnak és alkalmazkodó- képességnek Önkifejezés kreatív formáihoz való hozzáférés kiterjesztése Matematikai, tudományos és technológiai képességek fejlesztése Vállalkozói gondolkodás támogatása, üzleti világgal való együttműködés Design, innováció menedzsment Szervezeti kreativitás és innovációs készség fejlesztése Nyitottság a kulturális sokszínűség iránt Önképzés, informális ifjúsági tevékenység Szervezeti kreativitás és innovációs készség fejlesztése
Az Európai Parlament és a Tanács 1350/2008/EK Határozata (2008. december 16.) a kreativitás és innováció európai évéről (2009) Az Év céljainak megvalósítása
Események Projektek/ jó gyakorlatok Az Év céljainak megvalósítása
Nagykövetek Rubik Ernő Losonczi Áron
„Kiáltvány” Ferran Adrià Acosta Esko Aho Karlheinz Brandenburg Jean-Philippe Courtois Anne Teresa De Keersmaeker Edward De Bono Ján Ďurovčík
Richard Florida Antonín Holý Dominique Langevin Rem Koolhaas Jack Martin Händler Damini Kumar Rita Levi-Montalcini
Bengt-Åke Lundvall Radu Mihăleanu Javier Mariscal Sir Ken Robinson Leonel Moura Jordi Savall i Bernadet Blanka Říhová
Erik Spiekermann Philippe Starck Harriet Wallberg-Henrkisson Christine Van Broeckhoven
Az Év céljainak megvalósítása Magyarországon Nemzeti Koordinátor Kardos Anita, Osztályvezető, Tempus Közalapítvány Lónyay utca Budapest Tel.: Eseménynaptár Projektek
Kitérő: Navarrai Nemzetközi Nyilatkozat a Talentumokról First World Forum on Talent
”Talentum-alapú társadalom” 4 feladat: Oktatás: 1. létrehozni és fejleszteni a talentumot Országok, régiók, városok: 2. vonzani a legkiemelkedőbb tehetségeket az egész világból 3. megtartani a tehetségeket Egész társadalom: 4. értékteremtő módon aktivizálni a talentumokat
A tudás átültetése a gyakorlatba: kibővített innovációs stratégia az EU számára - Az Európai Parlament május 24-i állásfoglalása „Az ismeretek átültetése a gyakorlatba: széles körű innovációs stratégia az Európai Unió számára” című közleményről (2006/2274(INI)) 4. Hogyan tovább?
Az Európai Parlament… 24. felhívja a helyi és a regionális szinten érintett feleket, hogy állapítsanak meg kedvezményes feltételeket annak érdekében, hogy az operatív programokban az innováció elősegítése kulcsszerepet kapjon, és hogy a strukturális alapok finanszírozásának jelentős részét a tudással, az innovációval és a továbbképzéssel kapcsolatos beruházásokra fordítsák, amelyek egyéb hasznok mellett munkahelyeket hoznak létre, előmozdítják a foglalkoztathatóságot, és ellensúlyozzák az „agyelszívást”, valamint a népességcsökkenést; egyben felhívja a tagállamokat, hogy támogassák ezt az egyéni tehetségek fejlesztését szolgáló felsőoktatási intézményekbe való állami beruházásokkal…
A Tanács következtetései (2009. május 12.) az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”) (Official Journal 2009/C 119/02) A folytatás 4. stratégiai célkitűzés: Az innováció és a kreativitás – a vállalkozói készségeket is beleértve – fejlesztése az oktatás és a képzés minden szintjén
A kreativitás és az innováció döntő tényező a vállalkozás- fejlesztés szempontjából és kulcsfontosságú ahhoz, hogy Európa nemzetközi szinten versenyképes legyen. Az első kihívás annak előmozdítása, hogy valamennyi polgár meg tudjon szerezni olyan transzverzális kulcskompetenciákat, mint a digitális kompetencia, a tanulás tanulása, a kezdeményezőkészség, a vállalkozói készségek és a kulturális tudatosság. A folytatás: két kihívás
A második kihívás az oktatás–kutatás–innováció tudásháromszög teljes mértékű megvalósítása.
A folytatás: prioritások ben Elő kell mozdítani a civil társadalom képviselőit és egyéb érdekelt feleket is bevonó szélesebb tanulóközösségek kialakítását a kreativitást elősegítő légkör megteremtése, valamint a munka világa, a társadalom és az egyéni jólét által támasztott igények jobb összehangolása érdekében. Innováció-barát intézmények: a kreativitás és innováció elősegítése speciális tanítási és tanulási módszerek kifejlesztése révén (beleértve az új IKT eszközök használatát és a tanárképzést) Partnerség: kapcsolatok fejlesztése az oktatási és képzési feladatellátók, az üzleti szféra, a kutatási intézetek, kulturális szereplők és a kreatív iparok között.
5. Hogyan lehet a gyakorlatba átültetni az EU intézkedéseit? Nyílt Koordinációs Módszer: a résztvevő államok maguk határozzák meg prioritásaikat és döntik el, hogy milyen módon vesznek részt a megvalósításban Nemzeti Koordinátorok kijelölése
6. Innováció a gyakorlatban Stratégiák (kreatív és innovatív megoldások tervezése) Eljárások/folyamatok (az új megoldások végrehajtásának módja) Eredmények (milyen hatást váltanak ki a jó gyakorlatok?)
A kreativitás és innováció tanulással összefüggő területei
Makro- és alszektorok (1) Üzlet / vállalkozás Vállalkozásalapítás / támogatás / fejlesztés CSR és etika Munka és életmód összeegyeztetése Társadalmi vállalkozások Szerkezetváltás / alkalmazkodó-készség javítása Humán-erőforrás menedzsment Új piacok felkutatása Hatékonyság javítása
Makro- és alszektorok (2) Művészetek / kreatív ipar Vizuális művészet Előadó művészet Örökség Média Zene Könyv és nyomdaipar Design Hirdetés Építészet
Makro- és alszektorok (3) Társadalom Regionális fejlesztés Város-rehabilitáció Ifjúság Sport Társadalmi kohézió / esélyegyenlőség / diszkrimináció elleni küzdelem Nők és férfiak egyenjogúsága Fogyasztóvédelem Állampolgári felelősségtudat fejlesztése Életminőség javítása
Makro- és alszektorok (4) Közigazgatás Köztudat-formálási kampányok Közlekedésbiztonság, infrastruktúra és technológia Igazságügy közigazgatása Környezetvédelem közigazgatása Foglalkoztatásügy közigazgatása „Jó kormányzás” (good governance) Készségfejlesztés
Makro- és alszektorok (5) Technológia, tudomány IKT Technológiai vagy tudományos vállalkozás létrehozása Készségfejlesztés (technológia, tudomány, IKT) Nők szerepének előmozdítása a technológiafejlesztésben Öko-innováció Társadalmi E-befogadás (e-inclusive society) IKT és technológia az egészség szolgálatában
Makro- és alszektorok (6) Oktatás, képzés, élethosszig tartó tanulás Egészséges életmód oktatása Környezeti oktatás Szakképzés Élethosszig tartó tanulás Az oktatás minőségének javítása / kulcskompetenciák Képzés fejlesztése Oktatás és képzés a foglalkoztathatóság érdekében Társadalmi befogadás Iskolai erőszak megelőzése
Reformáció és tehetség
7. Összefoglalás A könyvtári szervezetek innovációs képességének javítása Részvétel egyes kulcskompetenciák elsajátítása feltételeinek biztosításában Rendszerezett, megbízható információk szolgáltatása az innovációban részt vevő szervezetek számára
Köszönöm a figyelmet!