Változások a szakképzésben Cséfalvay Ágnes Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2012.11.

A versenyképesség feltételei: Átjárható munkaerőpiac – használható tudás (Képzési Keretrendszer) Beruházás ösztönzés az emberi erőforrás fejlesztésbe Vállalkozási kultúra elsajátítása Kompetencia fejlesztés és gyakorlati képzettség emelése: Szociális kompetencia Team-kompetencia szervezési kompetencia

A tanulók iskolatípusonkénti százalékos megoszlása Forrás: OM statisztika

A középfokú struktúra várható átalakulása Széll Kálmán Terv A jelenlegi struktúra: szakiskola 23,8% (138 121 tanuló) szakközépiskola 41,6% (242 004 tanuló) gimnázium 34,6% (201 208 tanuló) A 2015-re prognosztizált struktúra: szakiskola 35% (170 790 tanuló) szakközépiskola 40% (194 940 tanuló) gimnázium 25% (121 993 tanuló)

Jogszabályi háttér: Kamarai törvény 2011. évi CLXXXVI. szakképzési törvény új szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény 2011. évi CLV. tv. Köznevelési törvény A kamarai szakképzési feladat = közfeladat ellátása. A szakképzési feladatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakmai vezetésével végezzük.

Az új szabályozás célja, hogy a szakképzés jobban igazodjon a gazdaság igényeihez. A szakképesítésenkénti normatív elszámolás miatt csökken a gazdálkodókat terhelő adminisztráció, s így annak költsége. A havi elszámolás miatt jelentősen csökken az előfinanszírozás mértéke.

Kamara szerepének erősödése Együttműködési megállapodás: már 40%-tól Tanulószerződéses rendszer megerősítése: Bővül a jogosultak köre (egészségügy, szociális ágazat, stb) Kötelezettségek megfogalmazása Nőtt az ellenjegyzés felelőssége Képzőhelyek szigorúbb ellenőrzése (bírság) Szigorúbb eljárásrend Mesterképzés minimum feltétel lett /2015-től

Új feladatok: Együttműködési megállapodások nyilvántartása Tanulószerződéses rendszer kiterjesztése: egészségügy, szociális, pénzügyi terület Felsőoktatási szakképzési programok véleményezése Felnőttképzésben gyakorlati ellenőrzés, modulzáró vizsgák ellenőrzése Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok működtetése

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács 77. § A szakképzés országos stratégiai kérdéseinek érdekegyeztetése a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács keretei között valósul meg. 78. § (1) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felnőttképzéssel és szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács segíti. A Tanács szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületként működik. 79. § (1) A Tanács tagjainak megbízatása hároméves időtartamra szól. (2) A Tanács húsz tagból áll.

Nemzeti Képesítési Bizottság A szakképzés tartalmi szerkezetének folyamatos fejlesztését és korszerűsítését szolgáló szakmai javaslattevő, véleményező testület. Folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzési szerkezet fejlesztését, a gazdasági, munkaerő-piaci, technikai-technológiai folyamatokat, és ennek alapján javaslatot tehet az OKJ módosítására. létszáma harminc fő, tagjai a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, az oktatásért felelős miniszter, a gazdasági kamara, az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek, valamint az ágazat egészében érdekelt szakmai kamarák által delegált képviselők.

Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB) A bizottság létszáma 7 fő: a területi gazdasági kamarák (kettő fő), országos munkaadói, munkavállalói szövetség 2 fő kormányhivatal 2 fő (egy fő a foglalkoztatási, egy fő a köznevelési feladatellátás tekintetében), megyei közgyűlés 1 fő. A bizottság elnökére a bizottság tagjai közül az országos kereskedelmi és iparkamara tesz javaslatot. Elnök: Jakabucz Ildikó, Hauni Hungária Kft ügyvezetője A bizottság elnökét és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel hároméves időtartamra

A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB) feladatai kidolgozza az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztés megyei szakképzés-fejlesztési koncepcióját, amely a megyei területfejlesztési koncepció része javaslatot tesz az ösztöndíjra jogosító 10 hiány-szakképesítésre közreműködik az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, valamint a köznevelésben és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében,

részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő, a decentralizált kerettel kapcsolatos és az egyéb szakképzési pályázatok elkészítésében, kiírásában és értékelésében, javaslatot tesz a decentralizált keret pályázatainak nyerteseire és az általuk elnyert összeg nagyságára, javaslatot tesz a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint a megyei beiskolázást figyelembe véve a szakképzés megyei szükségleteire. szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a fenntartó által indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira).

korlátozás nélkül beiskolázhat, Az MFKB javaslata kormányrendeletben jelenik meg, és meghatározza fenntartónként és szakképesítésenként a szakképzés irányait és a beiskolázás arányait korlátozás nélkül beiskolázhat, költségvetési hozzájárulásra nem jogosult, költségvetési hozzájárulást korlátozott keretszámok alapján igényelhet A bizottság javaslata kiterjed az iskolai rendszerű szakképzésre (beleértve a felnőttoktatást is) és a szakközépiskolák ágazati képzéseire az iskolarendszeren kívüli szakképzésre amennyiben hazai vagy EU-s források felhasználására kerül sor

Változott az OKJ 150/2012. (VII. 6.) kormányrendeletben Bevezetés: Iskolai rendszerben: 2012 szeptemberétől választható 2013 szeptembertől kötelező Iskolarendszeren kívül: 2013. júniustól Szakképesítés-kimenetek száma: 632 Részszakképesítések száma: 146 db Szakképesítések száma: 287 db - Csak felnőttképzésben oktatható: 98 db - Csak iskolarendszerben oktatható: 16 db Szakképesítés-ráépülések száma: 199 db - Csak felnőttképzésben oktatható: 119 db

Új elemek Betűrendes táblázat: szakképesítések, részszakképesítések Egyszerűbb, 7 számjegyű azonosító Nincs felsőfokú szakképzés Szakképesítés „kapcsolatok” nem láthatók (szvk-k jelzik) Levelező, távoktatás lehetőség jelölése Szakközépiskolai ágazatok feltüntetése (3. melléklet) „5-ös szintű” szakma érettségi nélkül (4. melléklet): speciális feltételek: mestervizsga + 5 év szakmai gyakorlat

Az új szintkódok 21 ------- alapfokú 31 ------- alsó középfokú 32, 33 ------- alsó középfokú 34, 35 ------- középfokú 51 ------- felső középfokú 52, 53 ------- felső középfokú 54, 55 ------- emelt szintű 62 ------- felsőfokú végzettségre épülő

A szakközépiskolai képzés átalakítása Kötelező komplex szakmai érettségi. Munkakörök betöltésére jogosít. Ágazatonkénti beiskolázás a szakközépiskolák 9. évfolyamra (maximum 23 ágazatra).

Változások a szakképzési törvényben A szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni. Tanulószerződés a tanulóval az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal köthető.

A HÍD programok HÍD I. Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető kompetenciákat, ismereteket (számolás, szövegértés, kommunikáció, stb.), megtanít tanulni, motiválja a tanulást, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges manuális készségeket, HÍD II. (az általános iskolát elvégzi de nem akar továbbtanulni) megtanít tanulni, motiválja a tanulást, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges manuális készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, bizonyos esetekben részszakképesítés megszerzésére készít fel. HÍD III. Az általános iskolát el nem végző, de a tankötelezettségi kort betöltöttek számára, akik (3-as szintkódú) OKJ-s szakképesítés megszerzését szolgáló képzési programokba kívánnak beiratkozni. E program a felnőttoktatás keretében szervezhető meg és kombinálható foglalkoztatással is.

A gyakorlati képzés elvei A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében meghatározott feladat ellátására kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható. - Nem életszerű! A tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítéséért a gyakorlati képzést szervező a felelős a szakképesítésre kiadott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján.!!

A szakképző iskolai intézmények átszervezése állami fenntartásba kerülnek valós és kötelező integráció: holland típusú, tagintézményes nagy szakképző iskolák a TISZK-ek „kiűrülése” fenntartás és működtetés: nagy szakképző iskolák működtetője az állam (2013 szeptemberétől) Klebelsberg Intézményfenntartó Központok (KIK) 202/2012. (VII. 27.) Korm. rend. Szakképzés: megyei szintű koordináció A 2013 szeptember nincs leírva, csak levezethető a köznevelési és a szakképzési törvényből együttesen, ahol az állam nem veszi át a működtetést automatikusan januárban, azon önkormányzatok esetében csak szeptembertől érvényes, hogy kötelezően az állam működtet.

Tanulószerződés és együttműködési megállapodás A tanulószerződés mellett az együttműködési megállapodásokat is a kamara tartja nyilván. A részleteket kormányrendelet fogja szabályozni. A tanulószerződés szüneteltethető, ha tanulói jogviszony is szünetel. Az együttműködési megállapodás a gyakorlati képzés 40 %-ig köthető a gyakorlati képzés szervezésére, illetve abban az esetben is a teljes gyakorlati képzésre, ha annak aránya a képzés egészén belül a negyven százalékot nem éri el.

Tankötelezettség A tanuló 16. életéve betöltéséig tart a tankötelezettség, nem a tanév végéig! Akik tanulmányaikat a 2011/12-es tanévben, vagy azt megelőzően kezdték a 9. évfolyamon, a tankötelezettség annak a tanévnek végéig tart, mely tanévben a tanuló 18. életévét betölti. SNI esetén hosszabbítás a szakértői bizottság javaslatára lehetséges. Középfokú felnőttoktatásban a tanuló attól a tanévtől tanulhat, melyben betölti 16. életévét

A szakmai képzés ingyenessége Az első szakképesítés iskolarendszerű képzés nappali tagozatán költségvetési támogatásban részesített, tehát ingyenes, a tanuló 21. életévéig. OKJ képzési idő + 2év, érettségizetteknek OKJ képzési idő + 1év, Szakközépiskolában szakmai érettségire felkészítés 6 év, Szakmai érettségi + első javítóvizsga; Iskolarendszerű képzés első komplex szakmai vizsgája + első javítóvizsga (Tanulmányaikat a 2013/2014. tanévben megkezdők számára.)

Szakmai elméleti és gyakorlati képzés Az iskolai rendszerű szakképzés a szakmai és vizsgakövetelmények előírása mellett az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv alapján is folyik.  A szakiskolai képzésben továbbra is a szakképző iskolában kell megszervezni a kilencedik évfolyamon folyó gyakorlati képzést.  A gyakorlati képzés csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg és az őszi, téli, tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhető. A szakképző iskolába szakképzésre csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel. Iskolai rendszerű szakképzésben részszakképesítésre nem lehet beiskolázni.

Szintvizsga A szintvizsga feltétele annak, hogy a tanuló tanulószerződést köthessen. Időpont: február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig. A szintvizsga megszervezése az illetékes területi gazdasági kamara feladata; követelményét a gazdasági kamara a szakiskola közreműködésével dolgozza ki. A szintvizsga akkor is kötelező, ha a tanuló nem kíván tanulószerződést kötni.

Normatív elszámolás - Elszámolás a NAV-nál. - Megszűnt a hiányszakmánkénti + 20%-os juttatás. - Szakmacsoportonként differenciált fejkvóta rendszer: Legnagyobb eltérés az autós szakmáknál van. Hiány szakképesítés Gyakorlat igényes Anyag igényes Eszközigényes

Változás a szakképzési hozzájárulásban Gyakorlati normatíva 2012. szeptember 1-jétől nem szakmacsoportonkénti, hanem szakmánkénti normatívák a gazdasági szereplők visszajelzései alapján nagyobb mértékben közelít az egyes szakmák gyakorlati képzése tényleges költségeihez Szempontok:anyagigényesség, oktatóigényesség, gyakorlat/elmélet aránya, eszközigényesség, hiány-szakképesítés-e

„Gyakornoki program” (TÁMOP 2.3.4 A) A tanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatása: foglalkoztatásuk ösztönzése bér- és járuléktámogatással, cégen belüli mentorálással Cél: közvetlen munkahelyteremtés, az iskolai rendszerű képzésben szerzett első szakképesítés hasznosulása, pályakezdők korai munkahelyi tapasztalathoz segítése, foglalkoztathatóságuk növelése. Keret: 8,5 Mrd Ft Az Európai Szociális Alap (ESZA) által társfinanszírozott Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) folyamatban levő módosítása keretében a források átcsoportosításával Magyarország meg kívánja erősíti a jó eredményeket mutató és a fiatalok foglalkoztatását támogató aktív munkaerő-piaci eszközöket, illetve felsőoktatási intézkedéseket Aktív munkaerő-piaci eszközeink, képzési programjaink egyik kiemelt célcsoportja a pályakezdők, különösen az alacsony iskolai végzettségűek, illetve szakképzetlenek. 2011-ben több mint 7 ezer fiatal került bevonásra a TÁMOP 1.1.2 Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglakoztatására c. kiemelt projektben, akik személyre szabott, komplex munkaerő-piaci szolgáltatásokban, támogatásokban részesültek. A tervezés alatt álló gyakornoki program lényege jellemzően a vállalkozás statisztikai létszámának növelésével együtt járó új foglalkoztatás támogatása egy éven keresztül járó részleges bér- és járuléktámogatással, valamint a cégen belüli segítő bérpótlékával, amennyiben a vállalkozás olyan pályakezdőt alkalmaz, aki igazolhatóan tanulószerződés keretében tanult. A program elsődleges célja a közvetlen munkahelyteremtés elősegítésén túl az iskolai rendszerű képzésben szerzett első szakképesítés hasznosulásának elősegítése, a pályakezdők korai munkahelyi tapasztalathoz segítése, ezzel a későbbi foglalkoztathatóságuk növelése. A program célja továbbá a duális szakképzés erősítése, a tanulószerződést kötő tanulók és vállalkozások támogatása, valamint közvetett cél a duális képzésben részt vevő vállalkozások számának növelése. Rendelkezésre álló forrás 8,5 Mrd forint. Mikro-, kis- és középvállalkozások pályázhatnak.

Köszönöm a figyelmet! www.pecsikamara.hu