Rehabilitációs hozzájárulás 2009.DECEMBER 08.

Rehabilitációs hozzájárulás A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991 évi IV. törvény 41/A. §-a alapján minden munkaadó – a nemzetgazdaság valamennyi szektorában - a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles.

Kiket érint a rehabilitációs hozzájárulás? Azokat a foglalkoztatókat érinti ez a fizetési kötelesség, melynek átlagos statisztikai létszáma meghaladja a 20 főt és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek aránya nem éri el a létszám 5 százalékát. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával (kvóta teljesítése) ki lehet váltani a rehabilitációs hozzájárulást. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával (kvóta teljesítése) ki lehet váltani a rehabilitációs hozzájárulást. A rehabilitációs hozzájárulás összege megegyezik a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 8%- val ben Ft/fő/év volt ez az összeg.

2010 január 1-ét követő változások A rehabilitációs hozzájárulás összege január 1- től Ft/fő/évre emelkedik. Az érintett munkaadóknak negyedévenként előleget kell fizetniük, így ennek mértéke az aktuális tárgynegyedévre vonatkozó adatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka.

Ki számít megváltozott munkaképességűnek? I január 1-től a 177/2005.(IX.2) kormány rendelet 2§. (1) bekezdésének e) pontja határozza meg. ea) a munkaképesség-csökkenés - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illetőleg január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint százalékos mértékű, illetőleg az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint százalékos mértékű, vagy eb) a munkaképesség-csökkenés - az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, illetőleg január l-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint százalékos mértékű, vagy ec) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy ed) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az ORSZI szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy ee) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy

Ki számít megváltozott munkaképességűnek? II. ef) az Ftv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül, eg) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy eh) siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy ei) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, vagy ej) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, vagy ek) az ea)-ej) pontokban meghatározott mértékű munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI, vagy az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább;

Megváltozott munkaképesség összegezve Minimum 40%-os egészségkárosodással vagy minimum 50%-os munkaképesség- csökkenéssel vagy súlyos fogyatékos (látás, hallás, értelem, mozgás, személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara) szakvéleménnyel kell, hogy rendelkezzenek a munkavállalók. Minimum 40%-os egészségkárosodással vagy minimum 50%-os munkaképesség- csökkenéssel vagy súlyos fogyatékos (látás, hallás, értelem, mozgás, személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara) szakvéleménnyel kell, hogy rendelkezzenek a munkavállalók. Megfelel a követelménynek az is, ha az említett százalékok alatti igazolással rendelkeznek, de a szakvéleményen szerepel, hogy munkakörében, vagy tanult foglalkozásában csak személyre szóló rehabilitációval foglalkoztatható tovább (vagy tartalmában ezzel megegyező szöveg). Megfelel a követelménynek az is, ha az említett százalékok alatti igazolással rendelkeznek, de a szakvéleményen szerepel, hogy munkakörében, vagy tanult foglalkozásában csak személyre szóló rehabilitációval foglalkoztatható tovább (vagy tartalmában ezzel megegyező szöveg).

Rokkantsági nyugdíj melletti kereset szabályozása A rokkantsági nyugdíj egy jövedelemarányos keresetpótló ellátás, amely annak jár, aki az egészségkárosodása miatt nem, vagy a korábbinál lényegesen kevesebbet tud dolgozni, ezért keresetvesztesége van. A rokkantsági nyugdíj addig jár, amíg a rokkantság egészségügyi és jogi értelemben fennáll. Ha valaki az egészségkárosodása ellenére képes ugyanannyit dolgozni és keresni, mint azt megelőzően, annak meg kell szüntetni a rokkantsági nyugdíját. A rokkantsági nyugdíj egy jövedelemarányos keresetpótló ellátás, amely annak jár, aki az egészségkárosodása miatt nem, vagy a korábbinál lényegesen kevesebbet tud dolgozni, ezért keresetvesztesége van. A rokkantsági nyugdíj addig jár, amíg a rokkantság egészségügyi és jogi értelemben fennáll. Ha valaki az egészségkárosodása ellenére képes ugyanannyit dolgozni és keresni, mint azt megelőzően, annak meg kell szüntetni a rokkantsági nyugdíját.

Az új szabályozás 2009 július 1-jével a III. rokkantsági csoportba tartozó, nyugdíjkorhatárnál fiatalabb személy részére mindaddig folyósítani kell – és nem lehet megszüntetni –, amíg az érintett bruttó keresetének előző hat havi átlaga a rokkantsági nyugdíja kétszeresét meg nem haladja. Ha a rokkant személy a minimálbérnél nem keres többet, nem kell a keresetét a nyugdíja kétszereséhez viszonyítani július 1-jével a III. rokkantsági csoportba tartozó, nyugdíjkorhatárnál fiatalabb személy részére mindaddig folyósítani kell – és nem lehet megszüntetni –, amíg az érintett bruttó keresetének előző hat havi átlaga a rokkantsági nyugdíja kétszeresét meg nem haladja. Ha a rokkant személy a minimálbérnél nem keres többet, nem kell a keresetét a nyugdíja kétszereséhez viszonyítani.

Kereső tevékenység szabályainak változásai I. I.-II. csoportos rokkant: nincs kereseti korlát III. csoportos rokkant: 6 egymást követő hónapra vonatkozó nettó keresetének havi átlaga a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset (illetve annak megállapítását követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt) összegének 90%-a, de legalább a mindenkori minimálbér (Ezt meghaladó összeg: ellátás megszüntetése követi.)

Kereső tevékenység szabályainak változásai II. Rehabilitációs járadékos: a) 3 egymást követő hónapra vonatkozó nettó keresetének havi átlaga a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset (illetve annak megállapítását követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt) összegének 90%- a, de legalább a mindenkori minimálbér (Ezt meghaladó összeg: ellátás felezése követi.) b) 6 egymást követő hónapra vonatkozó nettó keresetének havi átlaga a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset (illetve annak megállapítását követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt) összegének 90%- a, de legalább a mindenkori minimálbér (Ezt meghaladó összeg: ellátás megszüntetése követi.) 24 hónapon belül újra megállapítható! 24 hónapon belül újra megállapítható!

Közös szabály (III. csoportos, baleseti rokkantsági nyugdíjas, rehabilitációs járadékos) Az egymást követő hónap alatt elért kereseteket, jövedelmeket havonta kell a személyi jövedelemadóval és a járulékokkal csökkenteni, majd ezek átlagát kell a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj megszűnésének elbírálásakor figyelembe venni. Ha a kereseti korlát túllépése miatt szűnt meg a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szolgálati idő tartalmától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei (orvosi, jogi) a nyugdíj megszűnését követő öt éven belül újra bekövetkeznek.

Munkaügyi központ által nyújható támogatások TÁMOP program keretén belül Foglalkoztatást bővítő bértámogatás Központi költségvetésből nyújtott rehabilitációs bértámogatás

TÁMOP program bemutatása Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben ( ) kidolgozásra kerülő Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) egyik legfontosabb célkitűzése a foglalkoztatás bővítése, az inaktivitás mérséklése. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben ( ) kidolgozásra kerülő Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) egyik legfontosabb célkitűzése a foglalkoztatás bővítése, az inaktivitás mérséklése. A TÁMOP „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” című kiemelt projekt a rehabilitációs járadékban részesülő részleges munkaképesség-csökkenést elszenvedett, megváltozott munkaképességű személyek számára foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások, képzési lehetőségek biztosításával segíti a korábbi munkahelyre történő visszatérést, vagy az újbóli elhelyezkedést. A TÁMOP „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” című kiemelt projekt a rehabilitációs járadékban részesülő részleges munkaképesség-csökkenést elszenvedett, megváltozott munkaképességű személyek számára foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások, képzési lehetőségek biztosításával segíti a korábbi munkahelyre történő visszatérést, vagy az újbóli elhelyezkedést. A program további célja a munkaadók ösztönzése megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására. A program további célja a munkaadók ösztönzése megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására.

A program célcsoportja Külön törvény szerint rehabilitációs járadékra jogosult személyek, valamint azok az álláskeresők, akiknek: Külön törvény szerint rehabilitációs járadékra jogosult személyek, valamint azok az álláskeresők, akiknek: Munkaképesség-csökkenése az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvos Szakértői Intézetének szakvéleménye, illetőleg január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvos szakértői Intézetének szakvéleménye szerint – százalékos mértékű, illetőleg Az egészségkárosodása - az ORSZI szakvéleménye szerint százalékos mértékű Az egészségkárosodása - az ORSZI szakvéleménye szerint százalékos mértékű és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható.

A program által nyújtható támogatások A fent említett program keretében rehabilitációs járadékos, vagy egyéb megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását vállaló munkaadók, - munkakipróbálás, munkagyakorlat vagy munkatapasztalat szerzés címén - a foglalkoztatni kívánt személy munkabére és járulékai legfeljebb 100 százalékának megfelelő összegű bértámogatásban részesülhetnek. A munkavállaló és az őt támogatás keretében foglalkoztató munkaadó részére a támogatott foglalkoztatás teljes időtartama alatt megtéríthető a munkába járással kapcsolatos helyi és helyközi utazási költség Rehabilitációs foglalkoztatás elősegítő bértámogatás keretén belül a foglalkoztatni kívánt személy munkabér és járulékai együttes összegének 40, illetve 60 százalékos támogatására van lehetőség. A támogatáshoz a munkaadónak akkreditációs tanúsítvánnyal kell rendelkeznie, kivétel képeznek azok a munkaadók akik a támogatást a kérelem benyújtásának időpontjában vele munkaviszonyban álló, rehabilitációs járadékban részesülő személy foglalkoztatásához veszi igénybe, akkor a támogatásnak nem feltétele az akkreditációs tanúsítvány megléte. A támogatás maximális időtartama 3-12 hónap, egyedi elbírálás alapján.

Fontosabb feltételek A foglalkoztató a munkaviszonyt a támogatás folyósításának időtartama alatt működési körben felmerülő okból, rendes felmondással nem szüntetheti meg, A munkaadó a támogatási időtartam alatt nem foglalkoztatja a támogatással érintett munkavállalót az évi XXII. törvény (Mt.) 106. §-a (kirendelés), 150. §-a (másik munkaadónál történő munkavégzés) vagy a 193/C. §-a (munkaerő-kölcsönzés alapján), A cég nem áll felszámolás, csődeljárás, végelszámolás, illetve adósságrendezési eljárás alatt, A munkaadónak a kérelem benyújtásának napján nincsen lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása (adó-, vám-, illeték-, járuléktartozás, MPA, illetve más pénzügyi alapok, központi költségvetés felé) A foglakoztató a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az Áht. 15. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel. Jelen támogatás csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ezért a támogatott vállalkozásokra nézve az (EK-) Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Jelen támogatás csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ezért a támogatott vállalkozásokra nézve az (EK-) Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

Foglalkoztatást bővítő bértámogatás A foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás: A foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás: hátrányos helyzetű álláskereső, továbbá megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén továbbá megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén

Támogatható munkaadó I. vállalja hátrányos helyzetű, illetve megváltozott munkaképességű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatását legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt (foglalkoztatási kötelezettség), a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban az általa foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy az általa foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát a támogatás folyósításának időtartama alatt működési körében felmerülő okból, rendes felmondással nem szünteti meg, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatással érintett munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel sem szűnik meg, nyilatkozik, hogy az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezet 6. cikkének (1) bekezdés h), i) pontjaiban meghatározott, az adott pénzügyi évben hátrányos helyzetű személy elhelyezkedésére tekintettel munkabér és járulékai címen kapott összes állami támogatás támogatástartalma jelen támogatással együtt nem haladja meg az évi 5 millió, megváltozott munkaképességű személy esetén az évi 10 millió euró értéknek megfelelő összeget,

Támogatható munkaadó II. nyilatkozik arról, hogy más állami támogatással vagy más közösségi finanszírozással ugyanazokra a költségekre (munkabér és járulékai) vonatkozóan kapott támogatás bruttó támogatási intenzitása jelen támogatással együtt nem haladja meg hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztatása esetén a bérköltségek 50%-át, megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén a bérköltségek 75%-át. A fenti összeg kiszámításánál figyelembe kell venni a - Mt. 85/A. § (1) bekezdése szerinti munkaadó esetében - a jogelőd munkaadó részére nyújtott támogatást is. vállalja, hogy a támogatással érintett személy felvétele az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának nettó növekedését eredményezi az előző 12 hónap átlagához viszonyítva. A nettó létszámnövekedés kiszámításánál nem kell figyelembe venni, ha a munkahely megüresedésére a munkaviszonynak a munkavállaló részéről történő megszüntetése, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás vagy kötelezettségszegés miatti jogszerű elbocsátás, illetőleg a foglalkoztató rendkívüli felmondása és nem létszámleépítés következtében került sor. A nettó létszámnövekedés kiszámításánál nem kell figyelembe venni, ha a munkahely megüresedésére a munkaviszonynak a munkavállaló részéről történő megszüntetése, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás vagy kötelezettségszegés miatti jogszerű elbocsátás, illetőleg a foglalkoztató rendkívüli felmondása és nem létszámleépítés következtében került sor. a munkaerőigény benyújtására vonatkozó kötelezettségét (Flt. 8. § (6) bekezdés b. pont) a kérelemben megjelölt munkakörökre vonatkozóan a támogatási kérelem benyújtását megelőző 6 hónapban teljesítette, és a munkaügyi központ által kiközvetített személy foglalkoztatását vállalja.

Bértámogatás alanyai I. Hátrányos helyzetű az a személy, aki álláskereső és 1) legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy 2) a foglalkoztatás megkezdésekor az ötvenedik életévét betöltötte, vagy 3) 25. életévét be nem töltött pályakezdő álláskereső, vagy 4) a nyilvántartásba vételt megelőző hat hónapban nem folytatott rendszeres – az Flt. 58. § (5) bekezdése e) pontjában meghatározott kereső tevékenységet, vagy a munkaügyi központ legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként nyilvántart, vagy 5) a saját háztartásában legalább egy 18 évesnél fiatalabb gyermeket egyedül nevel vagy, 6) a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesült, vagy 7) a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül előzetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését töltötte;

Bértámogatás alanyai II. A bértámogatás megállapítása során megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt, aki a) rehabilitációs járadékban részesül, b) álláskereső, és aki a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX.2) Korm. rendelet 2. § e) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel

A támogatás mértéke, időtartama A támogatási feltételek teljesülése esetén vissza nem térítendő támogatás nyújtható a támogatással érintett munkavállaló foglalkoztatásához: A támogatási feltételek teljesülése esetén vissza nem térítendő támogatás nyújtható a támogatással érintett munkavállaló foglalkoztatásához: a) Hátrányos helyzetű álláskereső munkaviszony keretében történő foglalkoztatása esetén a támogatás a munkabér és járulékainak legfeljebb 50%-ának megfelelő összeg, legfeljebb egy év időtartamra, legalább 24 hónapja nyilvántartott álláskereső esetén legfeljebb kétévi időtartamra. b) Megváltozott munkaképességű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatása esetén a munkabér és járulékai legfeljebb 60%-ának megfelelő összeg, legfeljebb egy év időtartamra, legalább 24 hónapja nyilvántartott álláskereső esetén legfeljebb kétévi időtartamra

Igénylés, bírálás, folyósítás A foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás igénylése: A támogatás a foglalkoztatást megelőzően benyújtott kérelem alapján állapítható meg. A kérelmet a munkaadó székhelye, telephelye szerint illetékes kirendeltségen lehet benyújtani. A támogatás a foglalkoztatást megelőzően benyújtott kérelem alapján állapítható meg. A kérelmet a munkaadó székhelye, telephelye szerint illetékes kirendeltségen lehet benyújtani. A támogatás elbírálása, folyósítása: A támogatás mértékéről, időtartamáról, a támogatás részletes feltételeiről a munkaadó és a regionális munkaügyi központ kirendeltsége hatósági szerződést köt. A támogatás mértékéről, időtartamáról, a támogatás részletes feltételeiről a munkaadó és a regionális munkaügyi központ kirendeltsége hatósági szerződést köt.

Nem nyújtható bértámogatás I. a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott szénipari ágazatban tevékenykedik, nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül, továbbá annak a munkaadónak, amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az államháztartásról szóló évi XXXVIII. tv. (Áht.) 15. §-ban meghatározott feltételeinek, annak a munkaadónak, aki nem minősül köztartozásmentes adózónak [R3 81. §] Köztartozásmentes adózó, akinek a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adóhatóságnál és vámhatóságnál nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása; nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozása; nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett;

Nem nyújtható bértámogatás II. adószámát nem függesztették fel; nem áll csődeljárás, végelszámolás, illetve felszámolási eljárás alatt; csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adó tartozása; nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek. annak a munkaadónak, aki a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Knyt.) szerinti nyilatkozata alapján nem részesülhet támogatásban, annak a munkaadónak, akit a Knyt. megsértése miatt bármely szerv jogerősen kizárt és a kizárás tényét a honlapon közzétették, a kizárást megállapító jogerős döntéstől számított 2 évig, annak a munkaadónak, akivel szemben egy támogatást jogellenesnek és a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító bizottsági határozaton alapuló visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget, annak a munkaadónak, amely exporttal kapcsolatos tevékenységet folytat. Azaz nem nyújtható az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódó támogatás, értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatos támogatás.

Központi költségvetésből nyújtott rehabilitációs bértámogatás augusztus 31 után új kérelmet benyújtani nem lehet megváltozott munkaképességű munkavállalók bértámogatási igénye után, az új kérelmek befogadása 2009.szeptember 1-től szünetel augusztus 31 után új kérelmet benyújtani nem lehet megváltozott munkaképességű munkavállalók bértámogatási igénye után, az új kérelmek befogadása 2009.szeptember 1-től szünetel. [177/2005. (IX.2.) Kormányrendelet 13/A. § (1) bekezdése.] [177/2005. (IX.2.) Kormányrendelet 13/A. § (1) bekezdése.]

A támogatások fajtái a) rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő támogatás (szeptember 1-től szünetel) b) Költségkompenzációs támogatás

A bértámogatások szabályai, feltételei Bértámogatás csak akkreditált munkaadó részére nyújtható, az akkreditációs tanúsítványban megjelölt székhelyen, telephelyen, fióktelepen munkát végző személy foglalkoztatásához.

A munkahelyi segítő személy Az akkreditált foglalkoztatók költségkompenzációs támogatás keretén belül kérelmet nyújthatnak be munkahely segítő személy foglalkoztatására. Segítő személy az az öregségi nyugdíjra nem jogosult, munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló (akár megváltozott munkaképességű), aki a megváltozott munkaképességű munkavállalók (177-es rendelet 2. §) egészségkárosodása, vagy megváltozott munkaképessége miatt a munkavégzéshez segítséget nyújt. Az akkreditált foglalkoztatók költségkompenzációs támogatás keretén belül kérelmet nyújthatnak be munkahely segítő személy foglalkoztatására. Segítő személy az az öregségi nyugdíjra nem jogosult, munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló (akár megváltozott munkaképességű), aki a megváltozott munkaképességű munkavállalók (177-es rendelet 2. §) egészségkárosodása, vagy megváltozott munkaképessége miatt a munkavégzéshez segítséget nyújt.

Költségtámogatás nyújtható a munkaadó részére Ha a megváltozott munkaképességű munkavállalók egészségkárosodása, vagy fogyatékossága miatt, a munkavégzésükhöz segítő személy közreműködése szükséges, és a segítő tevékenység a legalább 67 százalékban megváltozott munkaképességű, vagy legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező munkaköri feladatai ellátásának az egyes munkafázisokhoz, munkafolyamatokhoz közvetlenül kapcsolódik a segítő személy tevékenységéről olyan kimutatást kell vezetni, mely tartalmazza: a) a segített megváltozott munkaképességű személy(ek) nevét b) az elvégzett feladatok megnevezését, a segítő tevékenységre fordított időtartamot.

A támogatásának mértéke, időtartama I. a) Támogatásként megtéríthető a segítő tevékenység időtartamára járó munkabér és járulékai együttes összege. A támogatás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 százalékát. A támogatás havi összege nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresének és az ahhoz kapcsolódó járulékok együttes összegét. A segítő részére kizárólag a segítés időtartamára adható támogatás. b) A segítő távolléte esetén, amennyiben a távollét idejére a munkajogi szabályok alapján egyébként bér számfejthető, támogatás csak abban az esetben nyújtható, amennyiben a munkaadó helyettesítésről gondoskodik. Helyettesítő csak a foglalkoztatóval munkaviszonyban álló személy lehet.

A támogatásának mértéke, időtartama II. c) Ha a segítésre fordított idő nem éri el a teljes munkaidőt, a támogatás felső határaként a fenti összeg arányos részét kell figyelembe venni. d) A támogatás folyósításának időtartama nem haladhatja meg azt az időtartamot, ameddig segítő alkalmazására szükség van. e) január 1-t követően beadott munkahelyi segítő foglalkoztatáshoz igényelt költségtámogatást a kérelem benyújtását követő maximum 12 hónapig lehet megállapítani, figyelembe véve a fenti c) pontban foglaltakat is.

Köszönöm a figyelmet!