Nagyböjt első hete

Húsvétra készülve: előttünk áll Jézus keresztje, aki szeretetből jött közénk és lett egy közülünk, testet öltve és végig járva azt a küzdelmes utat, mely így, vagy úgy, de mindnyájunk útja.

Velünk sokszor csak történnek életünk eseményei, Ő tudatosan vállalta annak, minden mozzanatát.

Életének a csúcspontja: amikor felvállalja értünk a szenvedést és a halált, hogy ezáltal magához ölelve az embert, elvezessen az Atyához.

Az Atyához, aki otthona a Fiúnak a Szentlélekkel együtt, azt az életközösséget alkotja, ahová teremtményeit is kezdetektől örök szeretettel várja.

Minket, akik létünk pillanatától vágyódunk a harmóniára, a teljességre, a maradéktalan elfogadásra a Szentháromság közösségére.

Vágyódunk valamire, amit magunktól nem is tudunk értelmezni, ennek a vágynak a tárgya a Szentháromság. A hozzá vezető út: Jézus: aki az út, az igazság és az élet.

Jézusnak a kereszten elhangzó szavai sorsdöntőek: „Jézus keresztje mellett ott állt anyja, anyjának nővére Mária Kleofás felesége és Mária Magdolna.”Jn 19, 25

Mária osztozik fiának sorsában lelkileg: Ott áll a kereszt alatt, amikor felhangzanak a világ történelem végéig sorsdöntő szavak.

„Amikor Jézus meglátta anyját és az ott álló tanítványt, akit szeretett, így szólt: ‘Asszony, íme, a te fiad!’ aztán azt mondta a tanítványnak: ‘Íme, a te anyád!” Jn19,26

Jézus gondoskodik anyjáról Máriáról és a szeretett tanítványról, hogy ne maradjanak árván amikor ő már nem lesz közöttük. Ez, az emberi oldala, de sokkal mélyebb jelentése is van ennek a kijelentésnek.

„És attól az órától magához vette őt a tanítvány” Jn19,27 Attól az órától, a gyötrelmek órájától, amikor Jézus győzelme megszületett a kereszten. Amikor az élet győzött a halál felett.

Ekkor született meg az egyház Ekkor született meg az egyház. Jézus anyja a mi anyánk is lett és Jánosban mi mindannyian gyermekei vagyunk Máriának.

Mária, ebben az alig kifejezhető lelki gyötrelemben és emberi összeomlásban válik anyánkká és indul útjára a történelemből ismert szenvedésekkel terhelt mégis, mindenkor győzedelmeskedő egyház.

„Jézus nekünk ajándékozza test szerinti anyját, ez az egyik legnagyobb eseménye a Krisztussal kezdődő keresztény egyház történelmének. ‘A zsidók királya’ a keresztről hirdette meg az egyház egyetemes anyaságát.”Benedikt Schwank

„Az új egyház azonnal közösségként jelenik meg a kereszt tövében „Az új egyház azonnal közösségként jelenik meg a kereszt tövében. Az egy valóság pedig, akiből származik nem más, mint Krisztus.”Benedikt Schwank

„A szenvedés fájáról neked is mondja Krisztus: ‘Íme, a te anyád „A szenvedés fájáról neked is mondja Krisztus: ‘Íme, a te anyád!’ Az egyházhoz pedig így szól: ‘Íme, a te fiad!’ Akkor kezdesz ugyanis az egyház fiává lenni, amikor a kereszten győzőként pillantod meg Krisztust.”Szt Ambrus

Mária az egyház ősmintája, aki az isteni hívásra teljes és visszavonhatatlan igent mond. Mária egész földi élete élő tanúság tétel Isten üdvözítő akaratáról.

Mária teremtmény, az idősebb nővér, aki előttünk jár és hív, biztat, tanít és bátorít. Szent Fiához akar édesgetni mindenkit.

A kiválasztottak találkozhatnak a történelem során Máriával a Mária jelenések formájában ismeretes módon. Ezek a jelenések mind arról szólnak, hogy hathatósan bátorít bennünket a teljesebb odaadásra, az imádságra, a teljes elköteleződésre Szent Fia mellett.

Mária imáink arról szólnak, hogy megértettük Mária üdvösségre vezető szerepét. Nyelvünk szinte kifogyhatatlan a Máriát megszólító jelzők terén: Teremtőnk szent anyja, Bölcsesség széke, Mennyország ajtaja, Béke királynője, Magyarok Nagyasszonya.. És a sornak nincs vége.

Az egyház története során bizonyos hangsúly változásokkal, de mindig jelen volt a Mária tisztelet. A hit nem elvont eszmerendszer, hanem eleven élő valóság. Mária a leghitelesebb tanú és életünk biztos iránytűje.

Aki Máriát követi biztos célba jut Aki Máriát követi biztos célba jut. Egy anya nem feledkezhet meg a gyermekéről, különösen akkor nem, ha az ajándékozó maga az Isten.

Induljunk Máriával a keresztúton nagyböjtben Induljunk Máriával a keresztúton nagyböjtben. Azon a keresztúton, mely a végső győzelemre vezet.