Szakmai profilok a differenciálódó iskolavilágban (vitaindító) VII. Nevelésügyi Kongresszus, Pedagógus szekció Brezsnyánszky László.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
„A tanfelügyelet kialakuló rendszere, átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” Az intézmények minőségfejlesztési folyamatainak támogatása /4. pillér/
Advertisements

OKTATÁS ÉS TÁRSADALOM SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSA alszekció KÖSZÖNTJÜK A RÉSZTVEVŐKET!
A tanári munka értékelése
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / A pedagógus(tovább)képzés kérdései és lehetőségei az egész napos iskola-
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
„P EDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA ” TÁMOP-3.1.5/ Az átalakuló tanárképzés és a pedagógiai szolgáltató rendszer kapcsolódási pontjai.
VII. NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS augusztus A pedagógus kollektíva az iskolában, az iskolafejlesztés személyi feltételei dr. Várnai Andrásné.
A koragyermekkori nevelésről
Információs és kommunikációs technológiák a hazai és a francia közoktatásban.
VII. Nevelésügyi Kongresszus 7. Szekció
A HEFOP program bemutatása Nyíregyháza,
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
Nemzeti alaptanterv Választható kerettantervek Vizsgák és mérések követelményei Helyi tantervek Oktatási program- csomagok A tanítás gyakorlata A háromszintű.
Inga lengésideje nem függ a bankoktól
Összeállította: Horváth Csabáné NKI Árpád Fejedelem Általános Iskola Instrukció – kompetencia Megelőzés – Alkalmazkodás - Gondoskodás.
A rendszerépítés változó jogszabályi környezetben A pedagógusképzés a magyar bolognai rendszerben – ELTE IV. Pedagógusképzési nap Papp Lajos ELTE Pedagogikum.
A hálózatosodás lehetősége a közoktatásban profil 1.0
PEDAGÓGUSKÉPZÉS. REFORM? MAJEN? MI A JÓ EBBEN NEKEM?
A hazai pedagógusképzés stratégiai problémái, a. alapképzés/továbbképzés Érdemi lezárása képesítő vizsgával vagy szakvizsgával 1. BA/MA Szakosodás.
Tantervtípusok; NAT-ok
A pedagógiai program Érd,
A tanárképzés új szerepl ő je: a mentor Kotschy Beáta Eszterházy Károly F ő iskola Kotschy Beáta Eszterházy Károly F ő iskola 2009.
Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása TÁMOP /1/B.
SZERVEZETI ALAPFORMÁK
Urban Audit Az egységes városstatisztikai adatbázis.
Javaslatok a magyar közoktatás megújítására Eltérő álláspont a Zöld könyvről.
Országos Közoktatási Intézet Tantárgyi obszervációs vizsgálatok
Óvodai portfólió Ferenczei Éva óvodapedagógus
TÁMOP / „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban ” A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése 5. pillér – MKKR és a közoktatás.
A francia nyelvi érettségi tapasztalatai. Források: Oktatási Hivatal adatbázisa Országos Közoktatási Intézet Követelmény- és Vizsgafejlesztő Központjában.
Kommunikációs egyenlőtlenségek B 18. tétel A médiaelmélet fő kérdései: hatalom egyenlőtlenség.
A TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben Tanácsadói feladatok 1 Közoktatási Igazgatóság.
A felnőttoktatás gazdasági, társadalmi és oktatási kapcsolatrendszere két alföldi nagyvárosban Petrás Ede MTA RKK Miklósi Márta DE BTK Változás.Válság.Váltás.Hu.
Feladat- és felelősség- megosztás a közoktatás-irányítási rendszerben Palotás Zoltán Budapest, augusztus 26.
Az Inklúziós Index hazai adaptációja
Az intézményvezetők szerepe az oktatási intézmények fejlesztésében
VII. Nevelésügyi Kongresszus VII. Szekció Intézményfenntartás, irányítás és finanszírozás A közoktatás finanszírozása nem önkormányzati fenntartók esetében.
Falus Iván 7. Nevelésügyi Kongresszus Budapest Augusztus 26.
VII. Nevelésügyi Kongresszus /2 szekció vitaindító I Karcosan: „Elviszik-e az iskolát a kutyák?” (Csoma) Vagyis: a posztmodern tudástársadalom Ady.
Számít, hogy 0,61 m2 ? A pedagógusok élet-, és munkakörülményei, a pedagógus életpálya teljességének tükrében Sági Matild Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Ajánlás-változások Pedagógus-továbbképzés „Kongresszus után - a változások folyamatában” Konferencia Csillag Márta Budapest, május 27.
Bologna Hungaricum - Perspektíva Hungaricum? Dr. Vass László CSc. rektor, főiskolai tanár
A kompetencia alapú oktatás bevezetésének tapasztalatai.
Európa 2020 A lisszaboni stratégiát felváltja az Európa 2020 stratégia Az új stratégia központi kérdése az Unió versenyképessége, de más, új célokat is.
ÚJ ISKOLA, ÚJ TUDÁS: JAVASLATAINK ÚJ MAGYARORSZÁG KORMÁNYZATI KONFERENCIA március 4.
Az önkormányzatok érdekképviselete
Iskolaszociológia Az iskola világa Iskola és közösség
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
Differenciált tanulásszervezés TKM1016L
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / Kinek áll érdekében? - KERETRENDSZER az egész napos iskola nevelési-oktatási.
A fejlesztések támogatásának különböző útjai Lénárd Sándor VII. Nevelésügyi Kongresszus Budapest, augusztus 26.
Dr. Polgár Marianna Tanárképzés – továbbképzés. Történeti előzmények A tanárképzés (tágabban pedagógusképzés) a felvilágosodás korától intézményesült,
A nevelési program, mint a fejlesztés stratégiája
Intézményi és központi ügyvitelt támogató elektronikus szolgáltatások.
Mérlegen a koordináló szervezetek Hartay Mihály ÖKO-Pack Kft.
TÁMOP / Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés –a szobi innovatív intézményekben.
A HEFOP PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI A GYAKORLATI KÉPZÉSBEN.
Közigazgatási Jog 4. Európai Közigazgatás, 11. előadás november 23. Témakörök: 5. Az EU jogrendszerének közigazgatási alapjai 5.1. Az EU jogrendszerének.
Helyzetkép a differenciálásról. Differenciált házi feladat előző órai következő órai Gyakoriság%Gyakoriság% igen 11,7610,2 nem 3661,04271,2 nem válaszolt.
Miért kell jól viselkedni a földön? Hogy a paradicsomba kapjunk jegyet. Másképp a pokol vár!!! De a valóságban a paradicsom és a pokol ugyanaz csak kis.
„Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakítása” TÁMOP B Magyar kórházszövetség XXVII.
A PEDAGÓGUS-KÉPZÉSTŐL AZ ÉLETPÁLYÁIG Dr. Gloviczki Zoltán november november 17.
Egy csónakban evezünk Gondolatok a pedagógusképzésről és továbbképzésről dr. Liptai Kálmán az MRK alelnöke Pedagógus Hivatás Munkacsoport.
A polgármesteri szerepvállalás metamorfózisa A közgazdász szemével.
Oktatáspolitikai folyamatok általános háttere
Osztatlan tanárképzés kompetenciái
Differenciált tanulásszervezés TKM1016L
Munkaerőhiány és megoldási lehetőségek a közoktatásban
Vektorok © Vidra Gábor,
Előadás másolata:

Szakmai profilok a differenciálódó iskolavilágban (vitaindító) VII. Nevelésügyi Kongresszus, Pedagógus szekció Brezsnyánszky László

Kiinduló tételek 1.Az elmúlt évben az erősen centralizált és ideológiailag monopolizált, ún. egységes rendszert felváltotta egy fenntartói és programpluralizmus jegyeit mutató decentralizált és differenciált intézményrendszer. 2.Az átalakulás mélyen érintette a szakma professzionális szereplőit. A közoktatás rendszere mellett a pedagógusok felkészítése is szükségszerűen változott.

Fenntartói és programpluralizmus, decentralizált és differenciált intézményrendszer A rendszer egésze szintjén megvalósult a fenntartói pluralizmus Programok sokfélesége, ám korlátozott eredetisége Decentralizált rendszer Erőteljes, ám változó irányú központi akarat Modernizációs sürgetések Összességében erősen diverzifikált rendszer, jelentős belső különbségek

Kérdések az első tételhez Elképzelhető, hogy a jó másfél évtized ebből a szempontból nem hozott még remélt, kívánt változásokat? Lehetséges, hogy az intézmények közt érzékelhető különbségek nem az intézményi és szakmai autonómiából táplálkoznak? Lehetséges, hogy ez az eszme különböző okokból nem is érvényesül(het) következetesen a rendszer egészét illetően? Talán maga az alapeszme sem ugyanazt jelenti a rendszer különböző szereplőinek?

Az átalakulás érintette a szakma szereplőit, a pedagógusok felkészítése is változott  Szélesedő, expandáló feladatok Sztenderdizálás és differenciálás egyidejű törekvései Az egységes tanárképzés eszméje Követelmény-, kompetencia rendszer tagoltsága A pályaalkalmasság szempontjának érvényesítése

Kérdések a második tételhez Azonos módon és mértékben alakították-e át az új viszonyok az intézmények és a pedagógusok feladatrendszerét, működési feltételeit? Mi profilírozza valójában a tanári hozzáértést a mindennapi gyakorlatban?