A távmunka foglalkoztatáspolitikai kérdései Előadó: Simon Gábor Országgyűlési képviselő A Távmunka Tanács elnöke

Simon Gábor2 Globalizáció és integrációk kora Történelmi éveket élünk, új világrend születik Globalizáció és az integrációk kiteljesedése Új veszélyek és új lehetőségek keletkeztek Kíméletlen versenyek és együttműködések kettősségét tapasztaljuk Minden gyorsan változik, és megváltozott a munka világa is Új válaszok kellenek

Simon Gábor3 A regionális integrációk és a globalizáció A munkapiacokon a magyar vállalkozások, munkaadók, sőt a magyar munkavállalók versenytársai a világ bármely részéről származhatnak, miközben mi is konkurensei lehetünk mindenki másnak. Az ügyesebb lesz a nyertes.

Simon Gábor4 Konvertálható tudás megjelenésének hatása Európa és az USA a legnagyobb befogadó térség és itt is a legerősebb a verseny

Simon Gábor5 Európai integráció Európa országai az egységesülést választották A kontinens a politikai unió felé tart, mert: –így maradhat meg Európa a világ stabilitásában meghatározó szerepet játszó, és –tagországainak érdekeit a nemzetközi politikai és gazdasági életben sikeresen képviselő térség, továbbá –kizárólag csak ilyen módon növekedhetnek tartósan maguk a tagállamok is. „Nem terméketlen szavak, de merész tettek, konstruktív döntések, amire szükségünk van.” Robert Schuman, Francia Külügyminiszter, 1950

Simon Gábor6 Európai Unióhoz csatlakozunk Az Európai Unió a legfontosabb politikai és gazdasági partnerünk, és a legnagyobb hatást fejti ki a magyar munkapiacra is Az Európai Unió tagja leszünk 2004-ben Az Európai Unióhoz csatlakozásunk –a világ biztonságához és fejlődéséhez tevőlegesen hozzájáruló lépés, és –egyben a magyar nemzeti érdekek képviselete azért, hogy jobban boldogulhassunk a kíméletlen érvényesülési versenyekben Átalakulnak évezredes társadalmi hagyományok, szokások, valamint a munkához, és a munkahelyekhez kötődő viszonyok

Simon Gábor7 Európai integráció következményei A multikulturálissá váló, országhatárokat átlépő régiókban megváltozik –az oktatás és továbbképzés, kialakul az élethosszig tartó tanulás rendszere –a vállalkozásalapítás és működtetés –a vállalkozások és termékek, szolgáltatások életgörbéje –a munkakeresés és munkavégzés évszázados megszokott rendje, és –ezáltal átalakul a munka világa Nem közömbös, hogy milyen pozíciókat szerzünk magunknak ezekben az években Versenytársunk és partnerünk valamennyi európai ország, annak valamennyi vállalkozása és munkavállalója is

Simon Gábor8 Magyar válasz a kor kihívásaira A kihívásokra sokan nem találják a válaszokat. Nem akarunk közéjük kerülni. Sikeressé –egy hagyományait és identitását megőrző, –dinamikusan fejlődő, de a lemaradókra, vagy utat vesztettekre is figyelmet fordító –EU tag Magyarország válhat Teljesítményünknél, és nem álmainknál fogva lehetünk elismert európai ország A szociáldemokrácia értékei mentén a baloldali kormány ezért egy időben tett hitet –az európai integráció, –a magyar társadalom átfogó fejlesztése, a modernizáció és –az esélyteremtés mellett. Foglalkoztatáspolitikának is ezek a kiinduló pontjai

Simon Gábor9 Digitális forradalom és az Internet kora Korunk a digitális forradalommal, az Internet világméretű térnyerésével, és a tudás alapú társadalmak kialakulásával is jellemezhető –a korszerű információs technológiák mindenhova beköltöztek, „kisebbé” vált a világ, –egyetemlegességükkel, országhatárok átlépésével, és mobilitásukkal átalakították a munka világát is –új munkastruktúrák jöttek létre és a munkaerőpiac is megváltozott Következménye, hogy –kizárólag versenyképes emberi erőforrásokkal és –fejlett infokommunikációs infrastruktúrával tudunk a nemzetközi munkamegosztásban részt venni, és –mindkettőre egy időben van szükségünk Ha lassúnak bizonyulunk az információs társadalom és az azon alapuló korszerű gazdaság kiépítésében, akkor már rövidtávon is biztosan veszítünk nemzetközi versenyképességünkből

Simon Gábor10 Atipikus foglalkoztatási formák megjelenése Az előadásban említett folyamatok hatására –felborulnak a hagyományos, állandó foglalkoztatási formák –az atipikus munkaerő egyre fontosabbá válik (önfoglalkoztatók, szerződéses munkavállalók, munkaerő lízing ideiglenesen és részlegesen foglalkoztatottak, otthoni munkavégzők - bedolgozók, távmunka végzők stb.) –átalakulnak az ezekhez kötődő statisztikai kategóriák (munkanélküliség, foglalkoztatottsági szint stb.) és az ennek szabályozására irányuló hagyományos nemzeti politikák –megjelenik a tudását és munkaerejét a világ bármely részén eladni képes munkavállalók tömege Az USA és az Európai Unió távmunka elterjedését elősegítő állami programokat indított

Simon Gábor11 Távmunka súlyának megnövekedése Az elmúlt évtizedben kiderült, hogy a távmunkavégzés néven elterjedt új, atipikus foglalkoztatási módszer egyszerre lehetőség –a modern infokommunikációs technológiák széleskörű vállalkozói és közigazgatási alkalmazásba vételére, a vállalkozások megerősítésére, –amellyel erőteljesen hozzájárul a tudás alapú társadalom infrastruktúrájának megteremtéséhez, így szinergikus modernizációs hatást is kifejt, valamint –a konvertibilis tudású, világpiacokon is érvényesülni képes, mobilis emberi erőforrások kialakulására, amely végső soron egy új, életerősebb, jobban érvényesülő, öntevékenyebb munkavállalói réteg létrejöttéhez vezet Tapasztaltuk, hogy a távmunka állami támogatása a munkaadók és munkavállalók egyidejű megerősödését eredményezi, de nem munkahelyteremtő csodaszer, hanem egy új eszköz a társadalom egésze számára

Simon Gábor12 Tapasztalatok Az okos kormányzatok nem csak követik, s főként nem akadályozzák a változásokat, hanem minden létező módon elősegítik a hatékonyabbnak bizonyuló munkavégzési formák általánossá válását A fejlett országokban a munkavállalók 15-20%-a már rendszeresen végez távmunkát A haza kísérleti projektek tapasztalati alapján is az látható, hogy a távmunkavégzés magyarországi gyorsabb fejlődése segítheti nemzeti céljaink elérését, hiszen: –egyszerre járul hozzá a modernizációhoz - a versenyképesebb vállalkozások, s jobb érvényesülési képességekkel rendelkező munkavállalói kör kialakulásához - és –a szolidaritás elvét követve, a piaci viszonyok miatt lemaradásra ítélt, vagy eleve hátrányos helyzetben lévők átgondolt megsegítéséhez

Simon Gábor13 A távmunka, mint eszköz Közös érdek a magyar társadalom fejlődésének szolgálata: –magyar vállalkozások megerősítése –egy magasabb értékű, jobban elismert magyar munkavállalói kör létrejötte –tisztább, áttekinthetőbb viszonyok kialakítása a munka piacán is –erőteljes fejlődés az informatikai (Internet) gazdaságban –és esélyteremtés mindenki számára A távmunka tehát nem cél számunkra, hanem egy fontos, súllyal bíró, komplex hatású eszköz társadalmi modernizációs és esélyteremtő céljaink elérésben, és nem mérhető kizárólag százalékban, vagy darabszámban.

Simon Gábor14 Távmunka kormányzati támogatása A távmunka állami támogatása olyan progresszív eszköz, amely –javítja a munkaadók globális versenyképességét, miközben a tőkeszegény magyar vállalkozások hamarabb jutnak a korszerű technológiához, Internet jelenléthez és az elektronikus kereskedelemhez, valamint –a munkavállalókat is felkészíti, s támogatja az új képességek megszerzésében, akik ezáltal jobban boldogulhatnak az új korban, s ezek hatására –a tudás alapú társadalom létrejötte konkrét formában támogatást kap, és –nő az informatikai és elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtásához és alkalmazásba vételéhez szükséges képességek szintje Érzethető, hogy kizárólag több tárcát, és a versenyszférát is érintő együttműködésekben vihető sikerre egy átfogó magyar program

Simon Gábor15 Távmunka Program A kormányzati kezdeményezésű program küldetése –a magyar munkapiacot a távmunkavégzés módszerének alkalmazásával a kor követelményeinek megfelelően továbbfejlessze Stratégiája –olyan közös állami, verseny- és civilszférai együttműködésekben megvalósuló projekteket és akcióikat fog össze, amelyek a korszerű információs technológiák munkaadói és munkavállalói alkalmazásba vételéhez, és versenyképesebb magyar munkaerőpiachoz vezetnek Célja –Közép-Európa vezető országa legyünk az átalakuló munkapiaccal, amelyen belül a távmunkában foglalkoztatottak aránya 2006-ban meghaladja az 5%-ot, 2010-ben pedig a 15%-ot

Simon Gábor16 A Távmunka Program konkrét célja Az állam kezdeményező, és támogató szerepének legfontosabb időszaka

Simon Gábor17 Távmunka Tanács létrejötte A Távmunka Program kormányzati gazdája a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium A kísérleti szakaszok és mintaprojektek tapasztalatai alapján a Miniszter Távmunka Tanácsot alapított A tanács: –a program célkitűzéseinek megvalósítását menedzseli –megtervezi a program stratégiáját, a programalkotó projekteket és az éves munkaterveket –akciókat és pályázatokat kezdeményez –irányítja és ellenőrzi az elindított projektek végrehajtását –gondoskodik a politikai, kormányzati, civil és versenyszférai együttműködésekről –tanácsadó testületet hoz létre a széleskörű szakmaiság és a szükséges társadalmi kooperációk elérése érdekében

Simon Gábor18 A Távmunka Tanács évi tevékenysége A pilot projektek és pályázatok menedzselésének átvétele A program stratégiai tervének véglegesítése, és a megvalósítás projektekre lebontása. A stratégiai terv társadalmi és szakmai vitája Közös kormányzati akciók szervezése például az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal, a Belügyminisztériummal, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, és az Oktatási Minisztériummal Tárcaközi együttműködésekben pályázatok kiírása: –munkaadók, valamint közvetlenül a munkavállalók, –az információs társadalom infrastruktúrájának kiépítésében szerepet vállaló települési önkormányzatok és társulások, –oktatási intézmények, valamint –civil szervezetek számára Versenyszférai együttműködések kidolgozása, legjelentősebb munkaadók bevonása a program megvalósításába Az atipikus munkavégzéshez kötődő szabályozási háttér rendezés megkezdésének kezdeményezése Munkaadói (vállalkozói) és települési önkormányzati Európai Uniós pályázatok elkészítésének támogatása