Mese „egy-házról” (avagy az egyház világi befolyásának változása a középkorban) Készítette: Perity Sándor

Miről lesz szó? Kereszténység kialakulás és elterjedése Az egyház szervezete Világi hatalommá válás Nagy egyházszakadás Új államforma a középkor elején Társadalomszervező szerep Az egyház elvilágiasodása és megújulása

Miről lesz még szó? Invesztitúra harcok Az egyház fénykora Válságkezelés Kitekintés

Bevezető (Katus László) „Az ókorból a középkorba való átmenet évszázadaiban, a római állam és társadalom felbomlása után a keresztény egyház jelentette az intézményi folytonosságot: a görög-római kultúrából örökölt, valamint a „barbárok” által hozott elemekből az egyház rakta le a sajátos európai civilizáció alapjait. A politikailag sokszínű, sok államra tagolt Európában olyan szellemi, lelki, kulturális közösséget hozott létre, amely sokkal szilárdabb és tartósabb alapja lett az európai egységnek, mint bármiféle birodalmi keret. Európa soha nem volt annyira egységes, mint a virágzó középkor századaiban a közös hit, a közös keresztény kultúra alapján, az egyház vezetésével.” (Katus László)

A kereszténység kialakulása és terjedése Nagy Heródes (Kr.e. 37-Kr.u.4.) idején születik Krisztus 6-tól Júdea provincia a római elnyomás miatt a zsidók a Messiás eljövetelét várják Jézus tanítása: a szeretet parancsa Pontius Pilátus (26-36) helytartó a kereszthalál Szektavallásként indul Különbségek: monoteista, Isten nem látható „Beteljesedett az idő és már közel van a az Isten országa. Térjetek meg, tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban.”

A kereszténység kialakulása és terjedése 12 apostol (küldött) 4-5 milliós Palesztinán kívüli zsidóság Aki pogányból kereszténnyé lesz nem kell egyúttal zsidóvá is válnia. (páli fordulat Kr.u 49-től) Egybeolvad a görög-római kultúrával Evangéliumok görög nyelven (nem mind) „Menjetek el az egész világra és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére, és tanítsátok meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek.”

A kereszténység kialakulása és terjedése Keresztényüldözések Néró (Kr.u.69) Domitianus, Detius, Valerianus és Diocletianus, mert a keresztények nem ismerték el a császárt istenként Nagy Konstantin 313. milánói edictum – türelmi rendelet 391. államvallássá teszi Theodosius

Az egyház szervezete Végleges keret 4.-5.század Dogmák (alapvető hittételek) kialakítása (pl. Szentháromság körüli vita) Városi közösség, élén a püspök Egyháztartományok, élükön főpüspök (érsek, metropolita) Patriarkátusok (Alexandria, Antiochia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, ) Arianusok eretnekké lettek nyilvánítva Róma

Az egyház szervezete Egyház feletti primátus igénye J Egyház feletti primátus igénye Szent Péter (Róma első püspöke) különleges megbízása Pátriárkák elismerték Róma tiszteletbeli elsőbbségét (hitelvi kérdésekben) Konstantinápolyi pátriárka, szinte egyenlőnek tekintette magát a Rómaival Apró fordulat Róma

Az egyház világi hatalommá válása Nyugatrómai Birodalom bukása (476) A pápa lesz a római ducatus feje 8.század eleje Képrombolás Longobárd fenyegetettség Kis Pippin (frank uralkodó) Új védelmező Konstantinápoly Apró fordulat

Az egyház világi hatalommá válása Legyőzi a longobárdokat Pápa megkoronázza (754, 756) Pápának adja Római Ducatus és a Ravennai exarchátust Immár a római püspök világi hatalom birtokosa Megalakul a Pápai Állam (754,756-1870) Frank befolyás kezdete Nagy Károly meg- és ráerősít Bizánci függőség megszűnése Kis Pippin (frank uralkodó)

A nagy egyházszakadás Kelet Nyugat Császárság 476 után nem egységes Világi és egyházi hatalom Latin Róma Pápa Kelet Császárság Cezaropapizmus Görög Konstantinápoly Pátriárka Pápai Állam Szertartásbeli különbségek Bizánc Ezek miatt 1054-ben megtörténik az egyházszakadás, a skizma.

Újfajta álamberendezkedés Feudalizmus Gazdasági, társadalmi, politikai berendezkedés, amely a hűbéri láncra épül 3 osztály: Papság Nemesség Parasztság Antik és modern állam között Magánjogi kötelékek Kvázi állam Mezőgazdasági civilizáció Föld a gazdaság feltétele

Frank állam Letelepedés (V. század eleje) Bomló törzsi közösség (Klodvig egyesíti) Pogányok keresztényég felvétele Majordomus (udvarnagy) Martell Károly (732 Poitiers) Kis Pippin Kis Pippin MÁR királllly!!! (754, 756) Írástudó szakemberek

Tized kötelező beszedése Imperium Christianum Nagy Károly (800-tól császár) Az állam és az egyház kapcsolata Egyre erősebben támaszkodik az egyházra De hangsúlyozza, hogy a pápa nem áll felette „a mi tisztünk az, hogy Krisztus szent egyházát a külső támadásoktól: a pogányok betöréseitől és a hitetlenek pusztításaitól megoltalmazzuk, belsőleg pedig a katolikus vallás ismeretében megszilárdítsuk. A te tiszted, Szent Atya viszont az, hogy hadseregünket imára emelt kézzel támogasd.” Tized kötelező beszedése

Az egyház szerepe a középkori társadalomban Népvándorlások befejeződnek Feudális anarchia Egyház próbál rendet tenni - Treuga Dei = Isten békéje Lovagi társadalom megzabolázása

Az egyház szerepe a középkori társadalomban A nyugati társadalom konszolidációja új problémákat generált Új országok, birodalmak alakulnak NRCS (962) Püspökségekre, érsekségekre épülő egyházi uradalmak rendszere Függőségbe kerülnek Gyakorlattá válik a világi invesztitúra (NRCS)

Az egyház elvilágiasodása (Bevezetés az egyházi tisztségbe, a püspöki jelképek a bot és a gyűrű átadása) Egyházi birtok elvilágiasodása (adás-vétel, adományozás) Simónia (egyházi méltóságokat pénzen lehet venni) invesztitúra Általános elvilágiasodás Érdekből kinevezett főpapság Politikai megfontolásból kinevezett

Az egyház megújulása X. század Cluny reformmozgalom: Reformpápaság Cölibátus Papok világi életének vessenek véget Egyházi invesztitúra Stop simónia Reformpápaság

Invesztitúraharcok papopé-papopé Két kard elmélet Dictatus Összetűzések: átértelmezése papae papopé-papopé „Két olyan intézmény van, amely elsősorban kormányozza a világot: az egyik a legfőbb papok megszentelt, a másik pedig a királyi hatalom.” Egyedül a római pápa egyetemes Püspököket tehet le és helyezhet vissza Joga van világi uralkodót is megfosztani hatalmuktól VII. Gergely IV. Henrik

Invesztitúraharcok II. Callixtus vs. V. Henrik 1122. wormsi konkordátum (=világi és egyházi hatalom közötti egyezség) megosztják az invesztitúra jogát császár a birtokot adja, pápa a vallási tisztséget 1123-ban, az I. lateráni zsinaton szentesítik Barbarossa Frigyes német-római császár szemet vet a lombard városokra 1176. Legnano – veszít a Lombard Liga és III. Sándor pápa ellen

A pápaság fénykora III. Ince (1198-1216) idején kiépül az egyházi bürokrácia abszolút monarchia – mindenki az ő alattvalója támogatóként részt vesz a pápa a császári címért folyó versengésben IV. lateráni zsinat: a domonkos és ferences rendek elismerése, valamint az inkvizíció meghirdetése az eretnekek ellen Katharok, valdensek, bogumilek

Avignoni pápaság Francia királyság felemelkedése II. Fülöp Ágost Központi hatalom fenntartása Egyházi birtokok megadóztatása VIII. Bonifác (utolsó reformpápa) elfogják 1309-től avignoni pápaság

Válságkezelés Nyugati egyházszakadás (1378) 1409-től 3 pápa tartotta magát az római egyház fejének V. Sándor VI. Orbán VII. Kelemen

Válságkezelés Zsinati mozgalom Zsinatok a pápák fölött állnak Konstanci zsinat (1414-1418) Lemondatják mind 3 pápát Még több zsinat kell 10 évente V. Márton

Kitekintés Zsinati mozgalmak alábbhagynak „Róma megakadályozta a reformot, s ezért kis idő múlva megkapta a reformációt.” Vallási indíttatású háborúk abbamaradnak (30 éves háború után) (Karl August Fink)

Köszi a figyelmet!!!