A KÖZÉPKOR (V.- XV. SZÁZADOK)

Az előadások a következő témára: "A KÖZÉPKOR (V.- XV. SZÁZADOK)"— Előadás másolata:

1 A KÖZÉPKOR (V.- XV. SZÁZADOK)
Bakó Eszter

2 Társadalom: Uradalmi rendszer:
A katonai szolgálatért kapott földön alakult ki, a földesúr az uradalom birtokosa, az ott élő különböző jogállású (szabad, szolga) elemek dologi függőségbe kerültek, különböző szolgáltatásokkal tartoztak neki. Az uradalom központja az udvarház, majd a lakótorony esetleg vár lett.

3 Társadalom Hűbériség:
Katonai szolgálat ellentételezésére jött létre a rendszer. A szolgálatért benificiumot adományozott a senior (hűbérúr) vazallusának, aki hűséggel és katonai szolgálattal tartozott cserébe. Ez a földbirtok kezdetben visszavonható volt, a 9. sz-tól vált örökölhetővé (feudum). A vazallus a maga birtokából tovább adományozhatott, így alakult ki a hűbéri lánc. Maga az adományozás ünnepélyes keretek között eskütétellel történt. Az uralkodó lett a legfőbb hűbérúr, a feudummal rendelkező réteg pedig nehézfegyverzetű katonaként szolgált, mentességet (immunitas) és kiváltságokat (privilégium) szerzett.

4 A népvándorlás A Római Birodalom bukását követően annak egykori területén a Kelet-Európa és Észak- Európa felől érkező népek egymás után telepedtek le. A 19–20. század felfogása szerint a népvándorlás a civilizáció és barbarizmus harca volt, André Piganiol francia történész például egyenesen úgy fogalmazott, hogy „a Római Birodalom nem természetes halállal múlt ki, hanem meggyilkolták”. Ezt az elméletet a történészek ma már túlhaladottnak tartják és a népvándorlásban résztvevő népek között megkülönböztetik a nomádokat (hunok, avarok, magyarok) illetve a letelepedetteket (gótok, frankok, vandálok stb).

5 Kereszténység: A Nyugatrómai Birodalom bukása előtt a keresztény egyház már eléggé meggazdagodott a császár és a magánszemélyek adományaiból ahhoz, hogy szilárd hatalmi tényezőt jelentsen a barbár támadások által megingatott közigazgatás mellett. Az egyház nemcsak a hívek lelki szükségleteiről, hanem veszély esetén az anyagi biztonságukról is gondoskodott, ami tekintélyének további növekedését jelentette.

6 Művészet Középkori művészet alatt Európa i. sz. 476-tól kb ig terjedő időszakának művészetét értjük. Bár az Európán kívüli területeknek (India, Kína, Japán, Amerika) is megvolt a maga középkora, ezeket az Európa- centrikus szakirodalom külön tárgyalja, többnyire az ott uralkodó dinasztiák szerint. A középkori művészet gyűjtőfogalma alá tartozik a népvándorlás kora, a Karoling-kor, az Ottó-kor művészete, a romanika és a gótika stílusáramlatai, illetve a reneszánsz művészet kezdete és a későközépkori művészet is.

7 Művészet Az Európával határos területek, mint Észak-Afrika vagy a korban virágzó Bizánci Birodalom és az iszlám vallás által meghódított területek szintén kívül esnek a középkori művészet tárgyalásán. Holott ezekkel nagyon is szorosan összefüggnek, az okot talán a medievisztika és a bizantinológia elkülönülésében lehet keresni. Nagyban hatott az iszlám kultúrája is, nem beszélve arról, hogy a népvándorláskori művészet nem érthető a bronzkori sztyeppei kultúrák nélkül.

8 Művészet: A művészettörténeti oktatásban gyakori, hogy a romanika előtti irányzatokat preromanika névvel illetik, ezután a romanikát, a gótikát majd a reneszánszt tanítják. A középkori művészet azonban ennél sokkal szervesebb egység. Tagolni csak az emlékek alapos áttekintése után lehet, így kiderül: a romanika és a gótika egyes területeken gyakran kortársak, nem beszélve az Európával szoros kapcsolatban lévő területek (Bizánc, az ekkor mórok uralma alatt lévő Ibériai- félsziget) szintén akkor kortárs művészetéről.

9 Művészet: A középkor művészetét egyetemes igénnyel összefoglalni szinte lehetetlen vállalkozás. Az összefoglaló művek speciális szempontok mentén haladnak, a topográfiát, a kronológiát tartva szem előtt.

10 Vége 