A pszichológia főbb területei 1.

Történeti áttekintés Tudományos pszichológia A pszichológia tudományossága bizonyosság igény magyarázat igény koherencia igény Történeti képződmény

Alapkérdések és alapvető válaszok Örök kérdések Test-lélek Determinizmus – szabad akarat Redukcionizmus - non-redukcionizmus Nature-nurture Alapkérdések és alapvető válaszok Viselkedés okai Lelki történések mechanizmusai

Az alapkérdések alapdimenziói: Mi a pszichológia tárgya? – mit vizsgáljunk?, mi fontos, mi nem? Mi a pszichológiai megismerés módszere? – hogyan vizsgálódjunk? Miféle általános, alapvető törvényszerűségek léteznek, létezhetnek, fedezhetők fel? – determinizmus probléma Hogyan viszonyuljon a pszichológia tudománya más tudományokhoz, módszerekhez?

Hagyományok a pszichológiában Filozófiai hagyományok Racionalizmus Empirizmus Természettudományos hagyomány Élettan, fiziológia Pozitivizmus Evolúciós elmélet

Racionalista hagyomány Az európai gondolkodás szekularizációja - logikus, racionális gondolkodás fontossága Test-lélek viszony – interakcionista dualizmus Tudatosság szerepe – introspekció A gondolkodás és a nyelv kapcsolata Innátizmus, nativizmus – veleszületettség Descartes (1596-1650)

Gépben lakozó szellem Külvilág mozgatja a idegekben lévő fonalakat Életszellem az agykamrákból áramlik az izomok felé Szellem: a tobozmirigyen keresztül kapcsolatba kerül a testtel: tudatos élmény (az élmény a tudással gazdagodik). Tudás: veleszületett „ideák”. – nativizmus alapja.

Empirista hagyomány „Tabula rasa” és tapasztalatelvűség Megismerési „mechanizmusok” észlelés – benyomások asszociációk – ideák/képzetek absztrakciók – gondolatok J. Locke (1632-1704)

Empirista hagyomány Oksági törvények a lélek működésében – asszociációk (hasonlóság, időbeli és térbeli érintkezés, ok és okozat) A tudományos lélektan lehetősége – magyarázhatóság, bejósolhatóság Determinizmus vs. szabad akarat D. Hume (1711-1776)

Empirista hagyomány „mentális kémia” evolúciós gondolat lélektan, mint természettudomány J.S. Mill (1806 - 1873)

Filozófiai hagyományok jelentősége a pszichológiára Empirizmus: Behaviourizmus – tapasztalatelvűség Kognitív pszichológia: konnekcionizmus – a szerveződés elvei, asszociációk Racionalizmus: Kognitív pszichológia, kognitivizmus: Innátizmus gondolata A gondolkodás, nyelv, tudás eredete, mint témák

Természettudományos hagyományok Fiziológia, élettan, mint a test működésének tudománya Jelentősége: Módszertan Alternatív vagy kiegészítő magyarázat Descartes – reflexfogalom Whytt, Legallois, Bell, Magendie, Pavlov – reflexelmélet Jackson – idegrendszeri szerveződés evolúciós magyarázata Gall, Flourens, Broca, Wernicke - agyi lokalizáció Helmhotz, Weber, Fechner – pszichofizika

Természettudományos hagyományok Pozitivizmus Jelentősége: Természettudomány Módszertani elköteleződés Comte (1798-1857) – társadalomtudományok a természettudomány módszerei szerint A pszichológia nem lehet tudomány Mill – a lélektan, mint az asszociáció törvényeinek kutatója központi jelentőségű

Természettudományos hagyományok Evolúciós elmélet 1. Alkalmazkodás - funkciók 2. Természetes szelekció - kiválasztódás 3. Változatosság - egyéni különbségek 4. Öröklődés Charles Darwin (1809-1882)

Természettudományos hagyományok jelentősége a pszichológiára Fiziológia, élettan A természettudományos / kísérletező pszichológia módszerei, eszköztára Pozitivizmus Mit is jelent a természettudományos pszichológia Evolúciós elmélet Szemléleti keret – funkcionalizmus Pszichológiai kérdések, témák, irányzatok: Fejlődéslélektan Összehasonlító pszichológia Személyiséglélektan, pszichometria

A pszichológia születése 1879 Lipcse: első pszichológiai laboratórium Orvos, fiziológus de filozófiailag művelt Kísérleti introspekciós pszichológia – elemi szintű mentális jelenségek Néplélektan – összetett mentális jelenségek (nyelv, kulturális ‘termékek’ Laboratórium, tankönyv, folyóirat, egyetemi és doktori képzés, műszerek tervezése Strukturalista, funkcionalista, folyamatorientált, evolucionista, behaviorista stb. pszichológiai irányzatok referenciapontja W.M. Wundt (1832-1920)

Klasszikus laboratóriumi műszerek:

Alternatív kezdetek Funkcionalizmus 1870-es évek: első pszichológiai laboratórium Amerikában Orvos, fiziológus de filozófiailag művelt Laboratórium, tankönyv, folyóirat, egyetemi és doktori képzés Nem a módszerek, hanem a funkció a hangsúlyos A lelki működés mint funkció és a pszichológia mint funkció Funkcionalista, behaviorista pszichológiai irányzatok és az alkalmazott lélektan kezdete Érzelem elmélet, nyelvelsajátítás elképzelés W. James (1842-1910)

Alternatív kezdetek Hermeneutikus pszichológia Eltérő világkép, cél, módszer Nem csak természettudományos pszichológia Jelentés, történetiség, szabadság A pszichológia feladata: keletkezési és befogadási aktusok, történések megértése, empátiás feltárása. Egyedi értelmezések és nem általános törvényszerűségek! W. Dilthey (1833-1911)

Alternatív kezdetek Fenomenológiai pszichológia Eltérő világkép, cél, módszer Nem csak természettudományos pszichológia Szubjektív élmény, tapasztalat, a tudatosság tartalmai A pszichológia feladata: fenomenológia, az élményszerűséget leginkább közelítő leírás. Egyedi értelmezések és nem általános törvényszerűségek! F. Brentano (1838-1917)

Intézményesülés és nagy Iskolák Laboratórium Intézményi háttér (iskola, képzés, kutatás, folyóiratok, tankönyvek) Szakmai szervezetek – APA, 1892 alapkérdések, kutatási irányzatok Nagy Iskolák: Strukturalizmus, funkcionalizmus Pszichoanalízis Alaklélektan Behaviourizmus Kognitivizmus Megértő-hermeneutikus pszichológia Fenomenológiai pszichológia

Pszichoanalízis A pszichoanalízis négy rétege: Elmélet a lélek felépítéséről – id, ego, superego, vagy tudatos, tudatelőttes, tudattalan Pszichoszexuális fejlődés elmélete Lelki zavarok keletkezésének elmélete Pszichoterápiás eljárás Tudattalan – lelki = tudatos felfogás Elfojtás Természettudományos – értelmező-hermeneutikai lélektan (a páciens beszámolói) Emberkép: ösztönösség, pesszimizmus Sigmund Freud (1856-1940)

Pszichoanalízis Elhajló, mélylélektani iskolák: A. Adler – individuálpszichológia C.G. Jung – kollektív tudattalan, archetipusok A. Freud, H. Hartmann – ego-pszichológia Self-pszichológia – önreprezentációk szerepe de, közös pontok: tudattalan, gyerekkori élmények, terápiás módszerek

Alaklélektan K. Koffka, M. Wertheimer Elemek helyett szerveződés, egészlegesség, forma (gestalt) Megismerési folyamatok az észlelés és gondolkodás mintázatain keresztül K. Lewin – mezőelmélet szociálpszichológia Kognitív pszichológia fedezte fel újra Wolfgang Köhler (1887-1967)

Behaviourizmus Reakció a kudarcra, a klasszikus pszichológia terméketlenségére módszertani kritikával Objektív módszer kell – a megfigyelhető tényekre alapozva Viselkedéselemzés: környezeti ingerek és viselkedéses válasz Tanulás J. B. Watson (1978-1958)

Kognitivizmus Reakció a kudarcra, a behaviourizmus terméketlenségére módszertani kritikával Pl. nyelvhasználat, állati viselkedés (Tolman) Objektív módszer (megfigyelés, kísérlet, mérés)kell – a megfigyelhető tényekre alapozva de, az értelmezés pszichés folyamatokra hivatkozik Viselkedéselemzés és mentális reprezentációk N. Comsky (1928 -) Kognitív fejlődéslélektan – a mentális reprezentációk eredete Kognitív kísérleti pszichológia – hogyan irányítják a viselkedést Kognitív neuropszichológia – milyen kapcsolatban áll az idegrendszerrel

Megértő-hermeneutikus pszichológia Hagyományosan a természettudományos pszichológia alternatívája Életidegenség Jelentés-érzéketlenség Feladat: életforma, nyelvjáték, hagyomány kontextusában interpretálni

Fenomenológiai pszichológia Maslow, Rogers Humanisztikus pszichológia önkiteljesítés

A jelen pszichológiájának jellegzetessége Alapkutatás-alkalmazott kutatás kettőssége a megismerés öncél Megértés, magyarázat Általános-, fejlődés-, szociál-, személyiség, neuro- pszichológia, az ismeretek alkalmazása a cél hatékonyság alapkutatások eredményeire alapoz de részbeni módszertani önállóság Nevelés-, munka-, szervezet-, klinikai, stb. pszichológia

Határterületek – Konvergencia pontok Pszicholingvisztika – nyelv és lélek Szociobiológia – genetika, evolúciós elmélet, pszichológia Pszichoneuroimmunológia – pszichés jelenségek, idegrendszer, immunrendszer Kognitív tudomány, megismeréstudomány Pszichológia, Biológia, Logika,filozófia, Nyelvészet, Matematika,számítástechnika