MÓDSZERTANI SEGÉDANYAG BÁNTALMAZÁS OKTATÓFILMEK FELDOLGOZÁSÁHOZ Készítette: Jékely Endréné

Vázlat: Az oktatási segédanyag célja A téma helye a tantervekben A téma feldolgozásának jellemzői Módszerek és eljárások

A segédanyag célja az iskolák felé: Tudatosítani az iskolákkal, hogy a bántalmazás iskolai kezelésében vannak partnerei. Hozzásegíteni programot befogadó intézményeket ezen a területen kitűzött pedagógia céljai eléréséhez. Megerősíteni a pedagógusokat abban, hogy kell és érdemes a filmeken megjelenő témákkal foglalkozni.

A téma helye a tantervekben Nat-ban kerettantervekben helyi tantervekben

A Nat- ban Az iskolai nevelés- oktatás alapvető célja: a kulcskompetenciák fejlesztése. A Nat kulcskompetencia értelmezése: azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban.

A módszertani segédanyag kulcskompetencia területei: Anyanyelvi kommunikáció kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia

A NAT kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek és összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. A témánkat érintő kiemelt fejlesztési feladatok: testi és lelki egészség énkép, önismeret felkészülés a felnőtt lét szerepeire.

Témánk helye az intézmények helyi tanterveinek órakeretében: Tantárgyakban: biológia és osztályfőnöki órákon. Modulokban: egészségtan, társadalomismeret, etika, médiaismeret, dráma, mozgókép és médiaismeret.

Helye a tanórán vagy iskolán kívül Szakkörökben, diák-önkormányzati programokon, tantárgyközi feldolgozásában: projektben, témahéten: tanórák átcsoportosításával, helyi civil szervezetek, közösségi szerveződések, ifjúsági klubok által működtetett programokon.

A módszertani segédanyag jellemzői: nem óravázlatok, hiszen azt csakis a pedagógus készítheti egy tanulócsoportra, tartalma és módszerei lehetővé teszik a pedagógus teljes szabadságát, a feldolgozás alapja minden esetben az oktatófilm.

A tanulók munkaanyaga: Felépítése: A pedagógus agyaga: a témakör helye az oktatásban, nevelési-oktatási célok megjelölése, a bántalmazás bevezető modulja, a témák célmegjelölése, a témák modulos feldolgozása. A tanulók munkaanyaga: - a modulok tanulói tevékenységeit, feladatait tartalmazzák.

A modulos feldolgozás indokai általuk jól láthatók a témák részcéljai, alkalmazkodnak a tanulócsoport jellemzőihez, alkalmazkodnak az iskola szűk időkereteihez, más tanórai, tanórán kívüli, esetleg iskolán kívüli programokba illeszthetők.

A modulok szerkezete a foglakozások leírását három mezőre osztottam: a Mit?- ben a célok és fejlesztendő területek, a Mivel?-ben a tevékenységek, feladatok, a Hogyan? - ban a módszerek, eljárások, munkaformák és a feldolgozás más megjegyzései találhatók.

Milyen célokkal állítottuk össze a módszertani segédanyagot? segíteni gyereket bántalmazás felismerésében, önismeretét és a csoportismeretét fejlesztve segíteni a bántalmazás okainak megértésében, megfogalmazásában, segítségkérésre és segítségadásra bátorítani.

Az ezeket szolgáló a feladatok: Felismertetés: általában zárt végű, általában többválasztásos írásbeli, képelemzésen alapuló egyéni szóbeli és írásbeli feladatok. Ok-feltárás és megfogalmazás: többválasztásos zárt és nyílt írásbeli, ok-okozati összefüggésen alapuló, időrendet követő történetalkotást és összehasonlítást kívánó egyéni és csoportos feladatok. Segítségkérés: általában egyválasztásos zárt és nyílt írásbeli és szóbeli feladatok.

A feladatokhoz kapcsolódó általános tudnivalók A tanári és tanulói anyag is tartalmazza valamennyit. a pedagógus anyagában dőlt betűvel különböztetjük meg minden feladat, tanulói tevékenység közös értékeléssel zárul függetlenül a munkaformától a nyert adatok alkalmasak egyszerű következtetések levonására a feldolgozáshoz időt kell hagyni, ami mindig több, mint amit a pedagógus gondol.

Módszerek, szervezési módok, munkaformák a Hogyan? mező tartalmai: az oktatási stratégiák értelmezésével /célközpontú, szabályozáselméleti/ nem foglalkoznék részletesebben, a tanulásszervezés szempontjából komplex metodika, módszer: a tanár és tanuló együttes tevékenysége az oktatás - folyamat, nehezen megállapítható, hol van az egyik módszer vége, és hol kezdődik a másik, a hogyan mezőben a domináló munkaformákat és módszereket jelölöm. A módszerek, munkaformák fogalmánál a Falus Iván által szerkesztett Didaktika felsőoktatási tankönyvet ( Nemzeti Tankönvvkiadó, Budapest) használtam

A fent ismertetett nevelési-oktatási céljaim eléréséhez a következő módszereket alkalmaztam: megbeszélés- a következtetések közös levonásánál vita- az eltérő tanulói vélemények ütköztetésénél kooperatív módszer – csoport és páros munkák esetén szerepjáték írásbeli kikérdezés- a gyerek egyéni véleményének megismeréséhez ajánlásban:projekt

Részletesebben kettővel szeretnék foglalkozni: Első: a kutatásmódszertanból származó egyéni írásbeli kikérdezés módszere, ahol nyílt kérdéseket zárt kérdések közül rangsorolást igénylőt, választást igénylőt, intenzitáskérdést alkalmaztam.

A módszer előnye: tanulói aktivitásra serkent a munka jól irányítható ismeretek, vélemények, attitűdök feltárására alkalmas mindenki véleménye megjelenik a levonható egyszerű, gyakoriságon alapuló következtetések támpontot adhatnak a további munkához.

Hátránya: előkészítő munkát igényel az értékelés időigényes a zárt kérdések értékelése azonnal alkalmas következtetések levonására a nyílt válaszok értékelése izgalmas, de lehet, hogy tartalomelemzést kíván.

A másik módszer: kooperatív:csoportban végzett tanulói tevékenység Előnye: fejleszti a témánk szempontjából fontos szociális és együttműködési képességeket, alkalmas a témánk szempontjából szintén fontos előzetes tanulói tudás összegyűjtésére, és olyan állásfoglalások megfogalmazására, melyet az egyén nem szívesen vállal, szeretik a gyerekek, és aktivizálja őket.

Hátránya: gondot jelenthet a csoport összeállítása a csoportalakítás szempontjai attól függenek, hogy milyen oktatási célt szolgálnak - a mi céljaink szempontjából ennek nincs különös jelentősége: lehet önkéntes alapú, más órákon alkalmazott vegyes csoport. a csoportvezető személye is nehézséget jelenthet - a mi esetünkben bárki lehet, akit a csoport kijelöl. felborítja a terem rendjét, és zajjal jár.

Munkaformák, szervezési módok a Hogyan? mezőben a munkaforma elnevezés a tanuló felőli, a szervezési mód a pedagógus felőli megjelölés. a módszertani segédanyagban alkalmazottak: egyéni, frontális, páros és csoportmunka. Ebben a feldolgozásban az egyéni és csoportmunka dominál, ez talán elősegíti a Bántalmazás témájának iskolai feldolgozását.

Felhasznált irodalom Dr. Buda Mária(2005): Tehetünk ellene? Dinasztia Tankönyvkiadó Budapest, 2005. Falus Iván( szerk.)(2000): Bevezetés a pedagógia kutatás módszereibe Budapest, 2000. Falus Iván( szerk.)(1998): Didaktika Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1998. Ollé János - Szivák Judit (2006): Mód-Szer-Tár Okker Kiadó Budapest, 2006. N. Kollár Katalin - Szabó Éva ( szerk.)(2004): Pszichológia pedagógusoknak Osiris Kiadó Budapest,2004.