SZAKKÉPZÉS A FEJLESZTÉS ESZKÖZE Mátyus Mihály főosztályvezető Szociális és Munkaügyi Minisztérium
A LISSZABONI STRATÉGIA Cél: az EU versenyképességének növelése Feltétel: fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása Eszközök: • munkahelyteremtés, • az oktatásra fordított befektetések növelése, • az oktatás, a képzés és a foglalkoztatás összehangolt fejlesztése (kereslet-vezérelt szakképzés, konvertálható tudás, alkalmazkodóképesség)
GLOBALIZÁCIÓ ÉS OKTATÁS Poszt-indusztriális (információs, tudásalapú) gazdaság Globalizáció a munkaerő-piacon és az oktatásban Munkaerő-piac: a tőke szabad áramlása – multinacionális cégek – homogenizálódó munkaerő-piac – a munkavállalók képzettségével kapcsolatos elvárások ↔ oktatási rendszer Oktatási rendszer: • iskolarendszer: kereslet-vezérelt szakképzés, (át)képezhetőség • felnőttképzés: rugalmas, gyors alkalmazkodás a kereslethez, LLL
SZAKKÉPZÉSI ALAPMODELLEK AZ EU-ban (1) Piaci modell szakképzettség munkavégzés mellett, a tankötelezettség teljesítése után szerezhető (Nagy-Britannia) (2) „Tanonc”-modell a szakmai elmélet oktatása az állam, a gyakorlati képzés a gazdaság feladata (Németország, Ausztria) (3) Iskolai képzés modellje a szakképzés egésze az iskola feladata (Hollandia, Franciaország, Svédország) Tendencia: valamennyi modellnél erősödik a vállalati munkahelyi gyakorlatok szerepe
A MAGYARORSZÁGI RENDSZERVÁLTÁS HATÁSA AZ OKTATÁSRA Új közoktatási és szakképzési törvény (1993) Átalakuló gazdaság – munkanélküliség megjelenése Az oktatás expanziója: az érettségit adó középiskola és a felsőoktatás iránti érdeklődés nő, a szakmunkásképzésbe belépők száma csökken Az oktatás liberalizációja: az oktatási intézmények (feladat-ellátási helyek) száma ugrásszerűen nő Az iskolarendszerben oktatott szakmák köre folyamatosan távolodik a munkaerő-piac igényeitől, nem követi a gazdaság szerkezet-átalakulását Az oktatott szakmai tartalom nem követi a technikai és technológiai fejlődést A tankötelezettségi korhatár kitolódása miatt nő a lemorzsolódás
SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA (2005) Fő célok: A gazdaság versenyképességének növelése Mobilitás növelése Hatékonyság javítása Regionalitás erősítése Információellátottság és -áramlás javítása Fejleszteni a jövőben csak a kereslet-vezéreltség elvének megfelelően lehet!
MEGTETT INTÉZKEDÉSEK Az iskolarendszerű szakképzés intézményrendszerének átalakítása (TISZK) Támogatási rendszer átalakítása A gazdasággal való kapcsolat erősítése – tanulószerződések RFKB-k újjáalakítása, hatáskörük bővítése Új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) kiadása Az OKJ-hez szakmai és vizsgakövetelmények, központi programok kiadása Szakiskolai Fejlesztési Program (SZFP) – a szakmunkás-képzés vonzóvá tétele, a lemorzsolódás csökkentése
TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK Pályaorientáció és pályakövetés rendszerének fejlesztése (megalapozott pályaválasztás) Szakmunkás ösztöndíj bevezetése Szakoktatók jobb megbecsülése A szakmunkás életpálya vonzóbbá tétele A képzés és a gazdaság kapcsolatának erősítése, az elhelyezkedési lehetőségek bővítése („Út a munkához”) Az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatósága érdekében képzések biztosítása („Út a munkához”)
Köszönöm figyelmüket!