SZAKKÉPZÉS A FEJLESZTÉS ESZKÖZE

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Közoktatási fejlesztések, pályázati lehetőségek
Advertisements

STRATKOM Kft ÖSSZEFOGLALÓ A SZAKKÉPZÉS IRÁNYAIRÓL ÉS ARÁNYAIRÓL FOLYÓ ESZMECSERÉKRŐL "A kormány szakképzés-fejlesztési koncepciója az új szakképzési törvény”
Pásztor Tibor főosztályvezető
Ifi István ügyosztályvezető november 2 4. Esélyegyenlőség a fővárosi TISZK-ekben.
Merre tart a magyar foglalkoztatáspolitika? Garzó Lilla.
A TÁMOP projekt intézményi hatásai a Somogyi TISZK-ben Kispéter Sándor Főigazgató-helyettes Kispéter Sándor Főigazgató-helyettes.
ÚJ TENDENCIÁK A MAGYAR SZAKKÉPZÉSBEN
A Kormány intézkedései és tervei
Az ÉRÁK szerepe a megújuló szakképzésben- felnőttképzésben Soós Roland ÉRÁK augusztus 26.
A szakképzés fejlesztés irányai évfolyam beiskolázási létszáma 2009/2010.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia pillére: Az alkalmazkodóképesség növelése Soós Roland Igazgató ÉRÁK.
Kovács István Vilmos Fejlesztéspolitikáért felelős elnökhelyettes
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
Az ÉRÁK szerepe a megújuló szakképzésben- felnőttképzésben Soós Roland ÉRÁK.
Tájékoztatás a Versenyképes tudás OP tervezetéről november 22. Közoktatás-politikai Tanács Dr. Sági Zsolt Főosztályvezető EU Koordinációs és Tervezési.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
A TISZK támogató szerepe a szakképzésben április 18. Szebenyiné Csóka Beáta szakmai vezető.
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
„A szakképzés koordinációjának lehetőségei a Dél-Dunántúli Régióban” Egy konferencia „beharangozója”
Keresletorientált szakképzés Munkavállalói érdek MSZOSZ álláspont 1.
Trendek és politika a magyar felnőtt- és szakképzésben Sum István MP Rt. Oktatási Központvezető.
A szakképző iskolai intézményrendszer változásai és új képzési utak
A közoktatás fejlesztési tervei az Új Széchenyi Terv keretein belül Az Európai Unió 2010 nyarán indította útjára az Európa 2020 Stratégiát, amely.
A postai képzés lehetséges irányai a felnőttképzésben és a szakképzésben április 5. Előadó: Szűts Ildikó Humánerőforrás vezérigazgató helyettes.
Az új szakképzési törvény alkalmazása, a tanulók gyakorlati képzése
A szakmunkásképzés válságtünetei Hozzászólás a Kézdi Gábor, Köllő János és Varga Júlia által írott tanulmányhoz Mártonfi György, OFI Bp február.
A magyar szakképzési rendszer makroszintű tervezése, európai kitekintéssel dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és.
A FELNŐTTKÉPZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Soós Roland ÉRÁK május 29.
A felnőttoktatás gazdasági, társadalmi és oktatási kapcsolatrendszere két alföldi nagyvárosban Petrás Ede MTA RKK Miklósi Márta DE BTK Változás.Válság.Váltás.Hu.
Változások a szakképzés irányítási rendszerében A szakképzés és a Térségi Integrált Szakképző Központok jelentősége Szőke István szakmai igazgató 2008.
Foglalkoztatási Programok Osztálya – osztályvezető
STRATKOM Kft ÖSSZEFOGLALÓ A SZAKKÉPZÉS IRÁNYAIRÓL ÉS ARÁNYAIRÓL FOLYÓ KUTASOKRÓL ÉS ESZMECSERÉKRŐL Dr. G. Tóth Károly STRATOSZ központi szakképzési koordinátor.
FELVETÉSEK A SZAKKÉPZÉS ÁTALAKÍTÁSÁHOZ Előadó: Szymczak Judit.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
A hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő-piaci integrációja, mint a gazdasági stabilitás fontos tényezője Gödöllői Kistérségi Foglalkoztatási Paktum.
Mi a TISZK? T: Térségi I: Integrált SZ: Szakképző K: Központ.
A TÁMOP-2.2.3/07/2-2F projekt megvalósítása Nógrád megyében
EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA
A szakképzés változása napjainkban Feigl Ágnes 2006 ETI.
KÖZOKTATÁS, SZAKKÉPZÉS, A MUNKA VILÁGA MSZT HÁROMSZÉKI Tagozata Sepsiszentgyörgy szeptember 29. Dr. Szenes György elnök.
Kormányszóvivői tájékoztató 1 Tanulni és versenyben maradni felnőttkorban is.
A szakképzés helyzete Magyarországon
Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban
Régió gazdasági kilátásai, szakember igény, szakképzés
Somogy Megye Önkormányzatának szakképzési koncepciója.
A lisszaboni stratégia és a magyar foglalkoztatáspolitika Kordás László április 29. Balatongyörök.
Nem kötelezettség, mindkét fél számára lehetőség Duális képzés.
A Békéscsabai Központi Szakképző Iskolai tapasztalatok a vasútgépészeti szakmák képzésében április 29.
Pedagógusképzést segítő hálózatok fejlesztése a Dél-Dunántúlon Pécsi Tudományegyetem TAMOP 4.1.2B.2-13/ projektje Pécs, november 25. Janovics.
Az új típusú szakképzési rendszer főbb jellemzői MÁV konferenciasorozat 2. rendezvény április 29. Dr. Szivi József SZMM Felnőttképzési és Szakképzési.
Milyen perspektívákat nyit az új OKJ rendszere? Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Tanácsadási osztály Nádráné Tóth Borbála.
SZEREPLŐK ÉS FELELŐSSÉGEK A SZAKKÉPZÉSI RENDSZERBEN MÁV KONFERENCIA
Takács Erika Zádori Zoltán
1 A kötöttpályás szakma perspektívái – Egész életen át tartó tanulás?! Perspektíva és jövőkép Zsoldos Marianna Humán Erőforrás Igazgató MÁV Zrt.
A szakképzés és felnőttképzés struktúrájának átalakítása a TÁMOP /2-2F projekt Az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Fejlesztési.
Kamara – a gazdaság hangja a szakképzésben Berettyó – Körös TISZK Nyitórendezvény Mészárosné Szabó Anna szakképzési osztályvezető BMKIK.
1 A foglalkoztatáspolitika ösztönző elemei, a szolgáltatások szerepe Munkaerő-piaci Műhely Konferencia Pécs november 20. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM.
Learning by working! Dualizáció Magyarországon „A holisztikus megközelítés” Dr. SZILÁGYI JÁNOS Képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar.
SZAKKÉPZÉSI REFORM ÉS A FELNŐTTKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSA Dr. Vartman György Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Szakképzési osztályvezető.
P e r f e k t 2010/ október szakképzés - felnőttképzés stratégia szervezet problémák megoldások szervezés.
Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (2004) Magyarország 2006.június
„Újra tanulok” A Nemzeti Munkaügyi Hivatal képzési stratégiája Bálint István Foglalkoztatási főigazgató-helyettes.
1 A munkaerőpiac aktuális kérdései és a szakképzés helyzete különös tekintettel a duális képzésre Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős.
Őszi Attila főigazgató. ELŐZMÉNYEK A szakképzés kezdetei városunkban  Dunaújváros – új, tervezett, város  A szakképzés kezdete 1953 Technikum/(1969)Főiskola.
Mérés-értékelési gyakorlatok tanulmányozása az európai szakképzésben
A PÁLYAORIENTÁCIÓ SZEREPE A KORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK SORÁBAN
A foglalkoztatáspolitika és egyéb politikák
Foglalkoztatás, szakképzés, jó gyakorlatok
A PÁLYAORIENTÁCIÓ SZEREPE A KORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK SORÁBAN
Varga Júlia MTA KRTK KTI
Előadás másolata:

SZAKKÉPZÉS A FEJLESZTÉS ESZKÖZE Mátyus Mihály főosztályvezető Szociális és Munkaügyi Minisztérium

A LISSZABONI STRATÉGIA Cél: az EU versenyképességének növelése Feltétel: fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása Eszközök: • munkahelyteremtés, • az oktatásra fordított befektetések növelése, • az oktatás, a képzés és a foglalkoztatás összehangolt fejlesztése (kereslet-vezérelt szakképzés, konvertálható tudás, alkalmazkodóképesség)

GLOBALIZÁCIÓ ÉS OKTATÁS Poszt-indusztriális (információs, tudásalapú) gazdaság Globalizáció a munkaerő-piacon és az oktatásban Munkaerő-piac: a tőke szabad áramlása – multinacionális cégek – homogenizálódó munkaerő-piac – a munkavállalók képzettségével kapcsolatos elvárások ↔ oktatási rendszer Oktatási rendszer: • iskolarendszer: kereslet-vezérelt szakképzés, (át)képezhetőség • felnőttképzés: rugalmas, gyors alkalmazkodás a kereslethez, LLL

SZAKKÉPZÉSI ALAPMODELLEK AZ EU-ban (1) Piaci modell szakképzettség munkavégzés mellett, a tankötelezettség teljesítése után szerezhető (Nagy-Britannia) (2) „Tanonc”-modell a szakmai elmélet oktatása az állam, a gyakorlati képzés a gazdaság feladata (Németország, Ausztria) (3) Iskolai képzés modellje a szakképzés egésze az iskola feladata (Hollandia, Franciaország, Svédország) Tendencia: valamennyi modellnél erősödik a vállalati munkahelyi gyakorlatok szerepe

A MAGYARORSZÁGI RENDSZERVÁLTÁS HATÁSA AZ OKTATÁSRA Új közoktatási és szakképzési törvény (1993) Átalakuló gazdaság – munkanélküliség megjelenése Az oktatás expanziója: az érettségit adó középiskola és a felsőoktatás iránti érdeklődés nő, a szakmunkásképzésbe belépők száma csökken Az oktatás liberalizációja: az oktatási intézmények (feladat-ellátási helyek) száma ugrásszerűen nő Az iskolarendszerben oktatott szakmák köre folyamatosan távolodik a munkaerő-piac igényeitől, nem követi a gazdaság szerkezet-átalakulását Az oktatott szakmai tartalom nem követi a technikai és technológiai fejlődést A tankötelezettségi korhatár kitolódása miatt nő a lemorzsolódás

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA (2005) Fő célok: A gazdaság versenyképességének növelése Mobilitás növelése Hatékonyság javítása Regionalitás erősítése Információellátottság és -áramlás javítása Fejleszteni a jövőben csak a kereslet-vezéreltség elvének megfelelően lehet!

MEGTETT INTÉZKEDÉSEK Az iskolarendszerű szakképzés intézményrendszerének átalakítása (TISZK) Támogatási rendszer átalakítása A gazdasággal való kapcsolat erősítése – tanulószerződések RFKB-k újjáalakítása, hatáskörük bővítése Új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) kiadása Az OKJ-hez szakmai és vizsgakövetelmények, központi programok kiadása Szakiskolai Fejlesztési Program (SZFP) – a szakmunkás-képzés vonzóvá tétele, a lemorzsolódás csökkentése

TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK Pályaorientáció és pályakövetés rendszerének fejlesztése (megalapozott pályaválasztás) Szakmunkás ösztöndíj bevezetése Szakoktatók jobb megbecsülése A szakmunkás életpálya vonzóbbá tétele A képzés és a gazdaság kapcsolatának erősítése, az elhelyezkedési lehetőségek bővítése („Út a munkához”) Az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatósága érdekében képzések biztosítása („Út a munkához”)

Köszönöm figyelmüket!