A munkanélküliek és a nyugdíjasok ellátása

A nyilvántartott álláskeresők száma márciusának zárónapján 563,9 ezer fő volt. A tartósan állást keresők aránya márciusban 27,8%-ot tett ki, ami azt jelenti, hogy 156,8 ezer fő több mint egy éve folyamatosan együttműködik az ÁFSZ kirendeltségeivel.

Az ellátásra jogosultak A tárgyhónapban 236,1 ezer fő volt jogosult valamilyen álláskeresési ellátásra. 166,6 ezer fő részesült álláskeresési (vagy vállalkozói járadékban) álláskeresési segélyt 69,3 ezer fő kapott. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma, 136,3 ezer fő, arányuk 24,2 % volt. Márciusban az összes nyilvántartott álláskereső 66%-a kapottvalamilyen pénzbeli ellátást, valamivel több mint egyharmaduk (191,0 ezer fő) pedig ellátás nélküli volt.

A hóvégi zárónapon 46,3 ezer fő pályakezdő szerepelt a nyilvántartásban. Arányuk az összes nyilvántartott álláskereső között 8,2%-os. Egy éves viszonylatban a pályakezdők száma 11,8%-os emelkedést mutat, körükben tehát kedvezőbb dinamika érvényesül, mint az összes álláskereső körében.

Forrás: OZOS_Statisztika

Ezzel szemben mintegy betöltetlen álláshely március végén

Nincs már munkanélküli segély 2008 november elsejétől álláskeresési járadék, illetve álláskeresési segély állapítható meg, de a juttatásokat csak akkor kaphatja meg az álláskereső, ha intenzíven együttműködik a munkaügyi központtal. Az álláskeresőnek ún. álláskeresési megállapodást kell kötnie a munkaügyi központtal.

Az álláskeresési járadék folyósításának hossza továbbra is a megelőző négy évben munkában töltött napok számától függ. A korábbiakhoz képest változás, hogy a járadék folyósítása két szakaszra tagolódik. Az első szakasz legfeljebb három hónapig tart, és ebben az időszakban a korábbinál magasabb járadékot visz haza az álláskereső. Az első szakaszban a járadék összege az érintett személy korábbi átlagkeresetének 60 százaléka, de legfeljebb a minimálbér 120 százaléka, vagyis ebben az évben forint. Az álláskeresési támogatás legkisebb összege a minimálbér 60 százaléka, ez most forint. A folyósítás második szakaszában egységesen a minimálbér 60 százaléka jár minden álláskeresőnek. A járadékfolyósítás maximális ideje 270 nap.

Ha a munkát keresőnek nincs elég hosszú munkaviszonya az előző négy évben ahhoz, hogy jogosulttá váljon a fenti támogatásra, akkor álláskeresési segély jár neki. Ez a minimálbér 40 százaléka, ami ebben az esztendőben forint. Konkrét értékeket lásd a szöveges dokumentumban (ÁFSZ: „Mi mennyi?”)

Az új intézkedések arra ösztönözik a munkájukat elveszítőket, hogy addig keressenek rendkívül intenzíven állást, amíg tudásuk, lendületük friss, hiszen ekkor van a legnagyobb esélyük arra, hogy ismét munkába álljanak.

Az álláskeresési segélynek három típusa van. Az álláskeresési segély első típusa annak az álláskeresőnek jár, aki legalább 180 napig álláskeresési járadékra volt jogosult, és a járadék folyósítási idejét kimerítette. Ebben az esetben az álláskeresési segély folyósítása iránti kérelmét az álláskeresési járadék megszüntetésétől számított 30 napon belül kell benyújtania. Az álláskeresési segély második típusa azon álláskereső részére állapítható meg, aki álláskeresési járadékra nem jogosult, de az álláskeresővé válását megelőző négy évben legalább 200 nap munkaviszonyban töltött nappal rendelkezik. Az álláskeresési segély harmadik típusára jogosult az az álláskereső, akinek maximum 5 éve hiányzik a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában. További feltételei, hogy legalább 140 napig részesült álláskeresési járadékban, és a járadék folyósítási idejének kimerítését követő három éven belül betölti a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.

ÁFSZ A Munkaerőpiaci Alap legjelentősebb kiadási tétele az álláskeresési támogatások jogcímen keletkezik, amely az álláskeresési járadékot és az álláskeresési segélyt foglalja magába. Ezek összege 2009-ben ,0 millió Ft-ot tesz ki.

Álláskeresési járadékban a költségvetési évben havonta átlagosan 101 ezer fő részesül. Az átlagos havi álláskeresési járadék összege 52 ezer Ft/fő/hó lesz. Az éves járadékkiadás közterhekkel együtt ,4 millió Ft-ot tesz ki.

járadékfolyósítás ideje alatt elhelyezkedők jogosulttá válnak a megállapított 8 folyósítási idő még hátralévő részének a felére jutó járadék egy összegben történő kifizetésre. Ez 1 935,0 millió Ft kiadást jelent. Álláskeresési segélyben 2009-ben havonta 40 ezer fő részesül, segélyük összege 28 ezer Ft/fő/hó lesz. A közterheket is figyelembe véve az álláskeresési segélyekre ,6 millió Ft kerül folyósításra.

Költségvetése A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CII. törvény alapján a Munkaerőpiaci Alap évi összes folyó bevétele ,4 millió Ft-ot, a folyó kiadások összege ugyancsak ,4 millió Ft-ot tesz ki. Az Alap GFS egyenlege ennek megfelelően nulla forint.

2009-ben a munkaadói járulék tervezett összege ,0 millió Ft-ot, a munkavállalói járuléké ,0 millió Ft-ot tesz ki. A munkaadói és a munkavállalói járulék mértéke nem változott, az előbbi 3%, az utóbbi 1,5% lesz 2009-ben is. A vállalkozói járulék évi összege ,0 millió Ft-ot tesz ki.

Az egy évre jutó rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2009-ben Ft/fő, ennek megfelelően az éves bevétel ,0 millió Ft lesz. A szakképzési hozzájárulásból befolyó bevétel 2009-ben ,0 millió Ft-ot tesz ki.

től71.500,-Ft től69.000,-Ft től65.500,-Ft től62.500,-Ft től57.000,-Ft től53.000,-Ft től50.000,-Ft től40.000,-Ft től25.500,-Ft től22.500,-Ft től19.500,-FT től17.000,-Ft től14.500,-Ft től12.200,-FT től10.500,-Ft től9.000,-Ft től8.000,-Ft től7.000,-FT től5.800,-Ft től5.600,-Ft től4.800,-Ft minimálbér

Nyugdíj Típusok,definíciók: tanacsadas/nyugdij tanacsadas/nyugdij Öregségi nyugdíj mértéke: De: A 168/1997. Korm rendelet március 30-án megjelentette a évben használható valorizációs szorzókat. Ezek után lehetséges a pontos számítást végrehajtani, a becslés és egyéb nyugdíj-kalkuláció, nyugdíj-kalkulátor pedig nem tud megbízható értéket