Biblioterápiával az olvasásért Bartos Éva Zalaegerszeg, 2011. április 28.

Könyv, olvasás, irodalom „Hálás vagyok Szabó Magdának…” A gyermek ismert egy eszközt, a könyvet Birtokában volt egy képességnek, az olvasásnak Megtalálta és befogadta a tartalmat, a könyv üzenetét Visszanyerte a lelki békéjét Kivételes? Tipikus?

Az olvasás előnyei intellektuális és érzelmi gazdagodás műveltség- és tudásgyarapodás pszichikus funkciók ( érzékelés, észlelés, figyelem, koncentráció, emlékezet, fantázia, érzelem, gondolkodás) fejlődése Olvasás nélkül mindez csak részlegesen, más eszközökkel, komoly erőfeszítések árán érhető el a személyiség fejlődésében.

Az olvasás intézményei „ideál” Család: megalapozás, előkészítés, érzelmi ráhangolás Iskola: a készség kialakítása, az olvasási igény megszilárdítása Könyvtárak: az érdeklődés folyamatos fenntartása, kiszélesítése, elmélyítése

Az olvasás intézményei „reál” Család A felnőttek szokás- és értékrendjének változása, a szülői példamutatás hiánya Szülő-gyerek együttlétek megritkulása Televíziózási, internetezési szokások befolyásoló szerepe Iskola írás-olvasástanulási zavarok Olvasástechnikai és olvasás-megértési problémák Az élményszerű, örömteljes olvasás hiánya A szépirodalom csak ismeretanyag

Következmények Tanulási nehézségek köre: A gyengén és keveset olvasó gyerekek többsége kommunikációs gondokkal küszködik Gondolataikat nehezen fejezik szóban és írásban egyaránt Nem értik a tanári magyarázatot, a tankönyvek utasításait Szóbeli feladatokat nehezen tanulnak meg Összességében tanulmányi eredményeik elmaradnak a képességeik mögött

Következmények Nyelvi nehézségek köre: Beilleszkedési nehézségek köre: Anyanyelvhasználat a megértés és reagálás szintjén Szegényes szókincs Igénytelen nyelvi megformálás Beilleszkedési nehézségek köre: Képzeletük fejletlen Érzelemviláguk nélkülözi a finom árnyalatokat

Következmények „ördögi kör” A nagyon keveset vagy egyáltalán nem olvasó gyerekek egyaránt hátrányba kerülnek a tanulás, a társakkal való kapcsolat, a beilleszkedés, az érzelmi érés, a személyiségfejlődés, az erkölcsi fejlődés terén. Szakmai és civil erők az olvasás ügyének szolgálatában

A biblioterápia mint lehetséges eszköz Könyv + gyógyítás = biblioterápia Egyéb elnevezések: könyvterápia, irodalomterápia, versterápia, meseterápia, olvasásterápia stb. Két ágazata alakult ki: Klinikai biblioterápia Fejlesztő, megelőző biblioterápia

Klinikai biblioterápia Definíció: válogatott olvasmányanyag terápiás segédeszközként való felhasználása a gyógyászatban, főként a pszichiátriában A könyv, az olvasás a gyógyítás, a rehabilitáció szolgálatában áll A pszichoterápiákkal, ill. más művészetterápiákkal mutat szoros rokonságot.

Fejlesztő, megelőző (preventív) biblioterápia Definíció: a személyes problémák megoldásának segítése irányított olvasás és megbeszélés révén. A könyv, az olvasás a személyiség fejlődésének, az önismeret elmélyítésének, a mentális egészség megtartásának szolgálatában áll A neveléssel és (gyermekek esetében) az iskolai irodalomtanítással mutat szorosabb rokonságot

A biblioterápiás eljárás alapjai Egy rendkívül gazdag, évszázadok alatt felhalmozott, hétköznapi emberi tapasztalati anyag Egy viszonylag rövid időszakra visszanyúló, főként a humántudományok határmezsgyéjén kialakult tudományos alap Olyan tevékenység, melynek gyakorlata jóval régibb keletű, kialakultabb és sokrétűbb, mint a tudományosan megalapozott elmélete és a módszertani kidolgozottsága.

A biblioterápiás eljárás kialakulásának folyamata Spontán, ösztönös alkalmazások a szóbeliség évszázadaiban: a vallási, családi vagy faluközösségekben folyó közös mesélés, éneklés, történetmondás, imádkozás stb. Funkciói: szabályozta az emberi együttélés, a viselkedés normáit, viszonyítási pontokat adott segített öröm és bánat elviselésében lelki erőt, támaszt, vigasztalást nyújtott.

Spontán alkalmazások az írásbeliség korában Felolvasás a kolostorokban, királyi és főúri udvarokban, gyárakban, üzemekben A XX. század szélsőséges történelmi helyzeteiben

A könyv, az olvasás, az irodalom tudatos alkalmazásának fejlődéstörténete „A biblioterápia nem jelent mást, mint tudatosítani és módszerré alakítani át saját tapasztalatunkat, élményeinket és mindazt, ami eddig észrevétlenül valósult meg” Oláh Andor

Alapvető cél a segítségnyújtás volt: A sérült, kóros elváltozást mutató személyiség, vagy éppen A bontakozó, fejlődő, megerősítésre, olykor kisebb korrekcióra szoruló személyiség számára, Közvetett módon, az irodalmi művekből kibontható hatás révén. Jellegzetes alkalmazási helyszínek: kórházak, szanatóriumok, egyéb zárt intézmények Idővel kilépett a zárt intézmények falai közül, közintézményekben, kulturális intézményekben, iskolákban is meghonosodott

A „terápia” mibenléte A spontán olvasmányélménnyel szemben az alkalmazók céljaiknak megfelelően beleavatkoznak az olvasási folyamatba a művek kiválasztásával („válogatott olvasmányanyag”), feldolgozásmódjával („irányított megbeszélés”), a tartalom, az üzenet tudatosításával („személyes belátás”)

A biblioterápia céljai Személyes belátások és az önismeret elősegítése, ráismerés a problémáinkra Érzelmi vagy lelki feszültség feloldása, katarzis kiváltása Mindennapi gondok megoldása, a személyiségfejlődést kísérő normál problémák kezelése, problémaérzékenység Más emberekhez való viszony és viselkedés változtatása Az emberi kapcsolatok kialakításának elősegítése, közösségi érzés Információforrás az ingerszegény környezetben Rekreáció, pihenés, szórakozás, az olvasás öröme

A biblioterápiás foglalkozás szerkezete, felépítése 1.Felkészülés Kapcsolatteremtés a célszeméllyel, célcsoporttal; Lehetőség szerinti információk összegyűjtése (élethelyzet, olvasási szint, érdeklődés); a foglalkozás céljának meghatározása, a középpontba állított probléma megfogalmazása; Az irodalmi mű kiválasztása, előzetes elemzése Egyéb eszközök alkalmazásának megtervezése

2. A biblioterápiás foglalkozás lebonyolítása A kiválasztott mű bemutatása (felvezetés, felolvasás, meghallgatás, előzetes elolvasás stb.) A felolvasás tagolása közbeiktatott tevékenységekkel A megismert mű megbeszélése (tulajdonságok megfigyelése, motívációk, indítékok felismerése, azonosítása, problémák – megoldások – következmények kiemelése, értékelése A megértés erősítése, támogatása, hogy a résztvevők a mű szereplői és saját maguk vagy ismerőseik közötti hasonlóságot vagy fontos különbséget fedezzenek fel

3. Ellenőrzés, értékelés A kiválasztott mű alkalmassága, A résztvevők aktivitása A feldolgozás hatékonysága A foglalkozásvezető eredményessége A tevékenység dokumentációja

Szünet

Gyermekek és fiatalok biblioterápiája Alkalmazás az 1960-as években, Amerikában Alapja: a modern oktatás és a biblioterápia azonos célkitűzései(a világhoz való jó alkalmazkodás, a környezetét kezelni tudó személyiség kifejlesztése), A prevenció gondolata az amerikai oktatásban (az iskolai keretek között alkalmazott egyéni vagy csoportos biblioterápia segíthet megelőzni a kóros késztetéseket azáltal, hogy a személyiségfejlődés kisebb zavarait, problémáit korrigálni tudja).

Az érzelmi vagy mentális problémák esetében a tanulóknak segíthet az olvasás, különösen a csoportterápiás keretek között( agresszivitás, hazudozás, gátlásosság, dührohamok, indokolatlan bűntudat, intolerancia, összeférhetetlenség, alkalmazkodási nehézségek stb.) Az iskolai könyvtár biblioterápiás központtá alakult, mely légkörét, felszereltségét és ellátottságát tekintve ideális környezetet és feltételeket biztosított e tevékenységhez.

A biblioterápiás hatásokat vizsgáló pedagógiai kísérletek Az előítéletek befolyásolása, az attitűd-változtatás lehetősége: a faji előítéleteket a célirányosan összeválogatott olvasmányanyag befolyásolhatja, mérhető változásokat eredményezhet a gyerekek gondolkodásában A serdülők önkép-kialakítására gyakorolt hatás vizsgálata szintén pozitív eredményt mutatott Az önértékelési zavarral küszködő, alacsony szintű önbecsüléssel rendelkező gyermekek befolyásolása irodalmi művekkel

A kísérletek eredményeként elfogadták, hogy specifikusan kiválasztott, elolvasott és megvitatott könyvek csökkenteni képesek az érzelmi és magatartásbeli problémákat. Mind a megelőzés, mind a fejlesztés szempontjából polgárjogot nyert a biblioterápia Az olvasási szakemberek a biblioterápia és a gyermekek kapcsolatát vizsgálótanulmányokból kiindulva, a gyermekirodalommal és az olvasási folyamattal foglalkozó kutatási eredményeket felhasználva, a közeljövőben nagy lépéseket tehetnek előre ezen a területen. (1976)

Fejlesztő-megelőző jellegű biblioterápiába való bevonásra általában minden gyermek alkalmas. Egyes gyerekcsoportok számára lehetséges a biblioterápia. Ide tartoznak az átlagos, egészséges gyerekek, az életkori sajátosságaiknak megfelelő problémáikkal. Egyes gyerekcsoportok számára szükséges a biblioterápia. Ők a veszélyeztetett helyzetben lévő gyerekek. Egyes gyerekcsoportok számára nélkülözhetetlen a biblioterápia. Ők a különféle mentális rendellenességekkel, kóros elváltozásokkal rendelkező gyerekek, a segítséget csak szakember nyújthatja számukra!

A hazai jó gyakorlatokból Pétör, a csaló A három szivárvány meséje

A biblioterápia hasznai Érzelmileg és értelmileg fogékonyabbá teszi a gyerekeket mások szempontjainak figyelembe vétele iránt, növeli empátiájukat, toleranciájukat, szociabilitásukat Fejleszti a problémamegoldó képességüket, ezáltal kreativitásukat, mely visszahat a tanulási teljesítményekre. Segíti őket a személyes célok felismerésében, kitűzésében és azok elérésében, vagyis egy céltudatosabb jövőkép és a hozzá vezető út kialakításában.