Hogyan működik a társadalom? 3. Előadás Hogyan „barkácsolódik” az erkölcs? A siker-stratégia szabályai

Hillél a „lényegről” Élt két rabbi Jeruzsálemben az időszámításunk táján – i.e. 60 i.u. 10 - római időkben. Az egyik gazdag és szabály-követő, Sammaj, és egy másik, a szegény, liberálisabb és megengedőbb - Hillél. Egy római katona elment a gazdaghoz, aki éppen a fürdőben volt és megkérdezte: mesélné el neki a Szentírás lényegét, de olyan röviden, hogy fél lábbal is képes legyen végighallgatni. Sammaj elzavarja. Ekkor elment Hillélhez, és tőle is megkérdezi ugyanezt. Hillél egy pillanatra elgondolkodott, majd az mondta: A Szentírás lényege: „Ne tedd másnak azt, amit magadnak nem kívánsz”. A összes többi csak kommentár és magyarázat.

Az aranyszabályok Ne tedd másnak azt, amit magadnak nem kívánsz. (Hillél) Azt tedd másnak, amit szeretnéd, ha veled tennének. (Jézus – Lukács 6:31)) Azt tedd másnak, amit azok tesznek veled. (Konfucius – Analects 15:23) Nem lehetsz igazhívő, hacsak azt nem kívánod testvérednek, amit kívánsz magadnak. (Islam – Sunan) Ne sérts meg másokat, olyan módon, ahogyan azt te sértésnek érzenéd. (Buddhizmus – Udanavarga) Ne tégy semmi olyant másoknak, ami ha veled tennék, fájdalmasnak éreznéd. (Hinduizmus – Mahabharata 5:1517) Mi az oka, hogy olyan sok Isten nagyon hasonló elveket ad meg, mint kötelező vagy ajánlott viselkedési modell?

Miként alakul ki az „aranyszabály? Az életben még a legegyszerűbb viselkedési elemnek is kettős következménye van: költségekkel jár, és bizonyos haszna van, Az élet folyamatos tapasztalatait ösztönszerűen összegezve kialakul egy nem tudatos kép az adott viselkedés várható „költség-haszon” következményeiről, Hosszabb idő után, - nem kis részben a társadalmi szelekció eredményeként - az egyáltalán nem átgondolt „költség-haszon” várakozás egy racionális viselkedési program születéséhez vezet, Ennek az ösztönszerű várakozásnak a lényegét valamilyen közmondásszerű , és annak kulturális szabályban foglalja össze az adott közösség Ha ez egy fontos szabály lesz, akkor hozzáillesztenek, vagy védelméül hozzákapcsolnak, jutalmazó és büntető szabályokat, amelyek megerősítik az alkalmazót illetve elbátortalanítják azt aki áthágná azt. Ekkor válik erkölcsi elvvé.

A „költség-haszon” elemzés How the brain integrates costs and benefits during decision making : Ulrike Bastena,1, Guido Bieleb,c Hauke R. Heekerenb,c, and  Christian J. Fiebacha,e,f,2 PNAS 2011 eleje Amikor döntést hozunk többnyire úgy járunk el, hogy a költségeket összevetjük a haszonnal. Keveset tudunk azonban ennek a „költség-haszon” elemzési folyamatnak a neurális mechanizmusairól. Most a fMRI módszert használva sikerült megmutatni, hogy ez a folyamat úgy zajlik le, hogy az agy különböző részei folyamatosan gyűjtik a döntéssel összefüggő költségeket és hasznokat, amelyeket azután egy része folyamatosan összehasonlít, és egy olyan jelet állít elő, amely egyrészt az előre becsült költség-hasuózon és a tényleges költség-haszon különbségéből adódik. Végső soron a egy érték-alapú jel jön létre, amely arányos a „költség-haszon” mértékével. Így az agy úgy hoz döntést, hogy összeveti a döntéshez kapcsolódó költségeket és az azzal járó hesznot, abból egyetlen jelet állít elő, amelyet a döntés pillanatnyi „nettó” értékének tulajdonít. Ezt azután a mérlegelés során folyamatosan módosít, egészen addig amíg a döntés meg nem születik, és vagy elfogadja vagy elutasítja az adott lehetőséget.

Az élet játékai Piros-kék játék (fogoly-dilemma) – együttműködési készség Ultimátum (diktátor) játék – egyenlőség vagy méltányosság iránti vonzalom Bizalom-játék – bizalom-szint Közös javak játéka – szolidaritás mértéke

A közösségben fellépő szociális dilemmák lényege Az emberek együttműködése (de az állatoké is) gyakran hoz létre u.n. szociális dilemmát. Ezek lényege: célszerű együttműködni, és betartani a szabályokat (pl. befektetni a közösségbe) mert onnan vissza is kapunk, vagyis a közös lét az egyéni rátermettséget is javítja. Még előnyösebb azonban áthágni a szabályokat, (pl. megtartani magunknak pénzünket), és arra hagyatkozni, helyettünk, majd mások fizetnek. Ezért sokan, ha tehetik, inkább potyautasok lesznek. Ezzel „rátermettségbeli” előnyre tesznek szert a többiekkel szemben.

A piros-kék játék szabályai A játékot – legalább két – egymástól fizikailag elválasztott csapat játssza. A csapatoknak 8-10 egymást követő menetben döntéseket kell hoznia. A döntés két szín, a PIROS vagy a KÉK szín egyikének a kiválasztása. A döntést az alábbi un. kifizetési mátrix kiértékelése alapján kell meghozni: A1 döntés A2 döntés A1 pont A 2 pont K +2 P +4 -4 -2 A játék célja, hogy a saját csapat minél több pontot szerezzen a játék végére. A játék kezdetén a játékvezető minden csapatnak hagy mintegy 5 percet, hogy kialakíthassa saját stratégiáját, majd bejelenti, hogy döntési forduló következik. A csapatoknak mintegy 1 perc alatt kell döntést hozni: az adott fordulóban milyen színt választottak. Ezt felírják a saját lapjukra, a játékvezető mindenkiét megnézi, kiértékeli a kapott pontokat és felírja a táblára, hogy mindenki láthassa az eredményt. Majd újabb döntési forduló következik. A 3. és a 6. forduló után tárgyalásra lesz lehetőségük a csapatoknak. Tárgyalni lehet, de nem kötelező, és a tárgyalási megállapodást nem kötelező betartani. Ugyanakkor az első tárgyalási fordulót követően a pontok megkétszereződnek. (+2, +4-et ér) a második után megháromszorozódnak. (–2. –6-ot ér).

A piros-kék játék tipikus menetei B1 B2 C1 C2 D1 D2 E1 E2 F1 F2 1 K P 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Pont +36 -36 -42 +28 -46 -38 -14 -22

A piros/kék játék tanulságai Légy tudatában, hogy a másik egy önálló lény, akinek megvannak a maga érdekei, és tőle (is) függ a te nyereséged Mindig érdemes kezdeményezni a kapcsolat javítását Soha nem szabad visszautasítani a tárgyalást és az információk cseréjét Légy tudatában, hogy a másik egészen eltérően észleli a helyzetet Érdemes minden lépést a hosszú távú kapcsolat tükrében szemlélni Vedd észre, mikor indul be a kölcsönös büntetés eszkalációja Nem az a fontos, a mások mennyi pontot gyűjtött, hanem az, te mennyit szereztél

Az ismétléses fogolydilemma kísérletek eredményei R. Axelrod kísérlete: számítógépes programokat „játszatta” egymással, amelyek az ismétléses fogoly-dilemma játékot modellezték A nyertes: TFT (tit-for-tat = első lépésben működj együtt, utána mindig tedd azt, amit a partnered az előző lépésben) A TFT siker elemei: Légy bizalommal Légy együttműködő Légy „provokálható” Légy felejtő

A saját kísérlet leírása 68 résztvevő, Öt különböző helyen, 6-8 fő, párokba szervezve, játszott 30 meneten keresztül játszottak, 4.,6., és 9. menetben tárgyalás, 12.15, 18. menetben „párcsere”, 22, 24, 26, 28. menetben szelekció.

A belépő kérdőív példái Eddigi élettapasztalataim azt sugallják, hogy A bizalom alapvetően fontos, hogy az életben a lehető legtöbbet elérjem, Az egyéni gyarapodást a lehetőségek korlátlan és erkölcsi elvektől nem befolyásolt kihasználása támogatja leginkább, Csak magamra számíthatok, és mások is így gondolkodnak, bármit mondjanak is. Életem során az a benyomásom alakult ki, hogy.. Az élet arra tanított, hogy … Verseny … Együttműködés… Csalás.. Megosztani a saját javakat… Mások segítése… Igazságosság… „Jó tett helyebe, jót várj?

A kilépő kérdőív példái A játék során az a véleményem erősödött meg, hogy A bizalom alapvetően fontos, hogy az életben a lehető legtöbbet elérjem, Az egyéni gyarapodást a lehetőségek korlátlan és erkölcsi elvektől nem befolyásolt kihasználása támogatja leginkább, Csak magamra számíthatok, és mások is így gondolkodnak, bármit mondjanak is. A játék visszaigazolta, hogy.. A játékból azt a tapasztalatot szűrtem le, hogy… Verseny … Együttműködés… Csalás.. Megosztani a saját javakat… Mások segítése… Igazságosság… „Jó tett helyebe, jót várj?

Milyenek vagyunk? 1. ETFT „Jó tett helyébe, jót várj” (Teréz anya) „Kölcsön-kenyér visszajár” 3. Bizalmatlan TFT „Amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten” 4. Önző, versengő „Szemesnek áll a világ” (Gordon Gekko)

A viselkedés változása (1) A választott viselkedési stratégia A követők száma az induló kérdőív szerint A követők száma a záró kérdőív szerint Elnéző TFT 5 (7.4%) 3 (4.4%) Tit-for-tat (TFT) 15 (22.1%) 26 (38.2%) Bizalmatlan TFT 27 (39.7%) 28 (41.2%) Önző, versengő 21 (30.8%) 11 (16.1%)

A viselkedés változása (2)

A sikeresség mutatói A siker mutatói ETFT TFT BTFT ÖV A nyertesek (élbolyba kerültek) száma 2 (i) 2 (z) 3 (i) 5 (z) 4 (i) 3 (z) 1 (i) 0 (z) Az átlagos helyezési szám (állva maradtak/összes követő 0.4 0.9 0.5 0.24 Elért átlagpontszám Az elért összes pont/ a követők száma 84 92 80 76

A viselkedés változásának trendje Záró kérdőív (kap) Nyitó kérdőív (ad) ETFT (3) TFT (26) BTFT (28) ÖV (11) ETFT (5) 2 1 TFT (15) 9 5 BTFT (27) 11 14 ÖV (21) 4 8

A TFT stratégia alapelvei Légy bizalommal Légy együttműködő Légy provokálható Légy felejtő

Légy bizalommal Egy kapcsolat kialakításakor - legyen az üzleti vagy barát esetleg szerelmi kapcsolat - első lépésben mindig előlegezd meg a bizalmat. Bátran kezdeményezd a kapcsolat kialakítását, válaszolj pozitívan, és igenlően a kapcsolatfelvételre A nyitottság és a pozitív válasz az alapja minden „jó” forrásának, a cseréknek.

Légy együttműködő Az életben – ha számodra az adott kapcsolat valóban fontos – soha ne csalj elsőként. Vagyis, együttműködésre mindig együttműködéssel válaszolj Ha hosszú-távú kapcsolatra törekszel, a csalás soha nem éri meg, mert megszakíthatja az egyébként jól működő kapcsolatot, és lehetetlenné teheti annak folytatását

Légy provokálható Ha az életben bármilyen kapcsolatodban valaki rászedett, átrázott, becsapott, kihasznált – „palira vett” – azonnal add vissza. Ne hagyd szó nélkül, ha megkárosítottak, és érdekedet sérelem érte. Ne ringasd magad abban az illúzióban, hogy majd csak abba hagyja. A büntetés jelzés: észrevetted, hogy megsértette érdekeidet, és te ugyanígy jársz el, ha nem tér észre.

Légy felejtő Válaszod a téged ért sértésre, soha ne legyen megtorló. Soha ne válaszolj egy csalásra hárommal. Ha a kapcsolat fontos neked, jelezd, hogy a büntetés után kész vagy az együttműködésre (tit-for-tat szerint) Légy megbocsátó, és ne feledd: örömet csak másokkal való együttműködésből szerezhetsz.

A TFT különös ellentmondása A TFT-t sokan - első pillantásra - agresszívnek tartják. Nem az! Mindenkinek a saját arcát tükrözi vissza. Sőt, a TFT a közösség hőse: ő tesz legtöbbet a normális és élhető társadalom kialakításáért. Magára vállalja a közösség megkárosítóinak nevelését.

Az önérvényesítő viselkedés jellegzetességei Tünetek: Hangot ad érdekeinek, de meghallgatja a másikét Nem mond le saját érdekeiről, de kész a kompromisszumra Elmondja ha úgy érzi megsértették, de nem sérteget másokat Okok: Tisztában van saját érdekeivel, de figyel a másik érdekére is Kölcsönösen elfogadható megoldásokra törekszik Tisztában van jogaival, de elismeri mások jogait is Viselkedése: Semleges hanghordozás, szilárd szemkontaktus Nyugodt testtartás Figyelem a másik mondanivalójára A leggyakrabban használt kifejezések: Nekem ebben a helyzetben az az érdekem… Összpontosítsunk inkább a megoldásra Számomra ez a megoldás nem kedvező, mint szólna inkább ahhoz…?

Az agresszív személyiség jellegzetességei Tünetek: Csak a saját érdekére van tekintettel, mások érdekét kétségbe vonja A hibát mindig másokban keresi, mindig másokat okol, Megszégyenítően, atyáskodóan, csúfolkodóan viselkedésik Okok: Csak saját érdekeivel törődik Mások jogait kétségbe vonja Mások legyőzésére, sarokba szorítására törekszik Viselkedése: Hangos, durva, személyeskedő hang Gyors beszéd, amely nem törődik azzal, megértették-e? Fölékerekedő testtartás, fenyegető viselkedés A leggyakrabban használt kifejezései: Te teljesen hülye vagy, tedd amit mondtam, vagy máskülönben… Hogy mered ezt mondani… Csak nem képzeled, hogy

A passzív (visszahúzódó) viselkedés jellemzői Tünetek: Mindig enged mások kérésének Nem törekszik a saját érdek érvényesítésére Aláveti magát mások akaratának Okok: Nem akar másokat megsérteni Szeretne mindig mások kedvére tenni A békesség megőrzésére törekszik, minden áron A viselkedés: Tétovázó, bizonytalan mozdulatok, remegő kéz A szemkontaktus kerülése, Ideges reagálás az érdekütközésre A leggyakrabban használt kifejezések: Én nem is tudom…, talán, …kellene…, jó lenne ha…. Legyen úgy ahogy te akarod, Mondd inkább te, mit akarsz

Az önérvényesítő viselkedést kifejező megnyilvánulások Pozitív érzelmek kifejezése: Elismerés kinyilvánítása Elismerés fogadása Szívesség és segítség kérése Szeretet, vonzalom kinyilvánítása Beszélgetés kezdeményezése és fenntartása Saját érdek kifejezése: Saját törvényes jog melletti kiállás Hozzánk intézett kérés visszautasítása Saját vélemény - beleértve a véleményeltérést - fenntartása Negatív érzések kifejezése Igazolt bosszúság kinyilvánítása Igazol düh, vagy harag kinyilvánítása

Az eltérő viselkedésmódok jellegzetességei Passzív viselkedés Agresszív viselkedés Önérvényesítő viselkedés Mindig enged mások kérésének Saját érdekét feltétel nélkül mások elé helyezi Hangot ad saját érdekeinek, de meghallgatja a másikat Lemond saját érdekei érvényesítéséről A hibát mindig másokban keresi Nem mond le saját érdek érvényesítéséről, de kompromisszum-kész Aláveti magát mások akaratának Megszégyenítő, atyáskodóan, csúfolkodóan viselkedik Elmondja ha sértve érzi magát, de nem sérteget másokat

Az önérvényesítő kommunikáció legfontosabb elemei Tudatában lenni annak mi is az érdekem Azt mondani, amit valójában akarok Tisztázó kérdéseket feltenni semleges hangnemben Konkrétnak lenni állításaimban és kérdéseimben Minél kevesebb bizonytalanságot kifejező szót alkalmazni Figyelni a másik jelzéseire és arra amit mondott Jelezni, hogy értettük amit mondott és reagálni a jelzéseire

Az önérvényesítő viselkedés technikái Tényfeltáró kérdések semleges hangnemben Törött lemez Nemet mondani Működőképes kompromisszumot felajánlani Mellélépni (empátiát kifejezni) Kifejezni negatív érzéseket Belső monológ

Alapvető jogaink, amelyeket néha nehéz érvényesíteni 1. Mint önálló személyiségnek jogom van arra, hogy megállapítsam, mi a fontos, és mi az ami nem 2. Jogom van arra, hogy úgy kezeljenek, mint egy intelligens, másokkal egyenrangú lényt 3. Jogom van arra, hogy kifejezzem érzéseimet bármivel, és bárkivel kapcsolatban 4. Jogom van arra, hogy kifejezzem véleményemet és értékeimet, amelyekben hiszek 5. Jogom van arra, hogy igent, és nemet mondjak bármire, amire akarok

Alapvető jogaink, amelyeket néha nehéz érvényesíteni 6. Jogom van arra, hogy hibázzak 7. Jogom van arra, hogy megváltoztassam a véleményemet, ha úgy tetszik nekem 8. Jogom van arra, hogy újra és újra azt mondjam: nem értem 9. Jogom van arra, hogy azt kérjem, amit akarok 10. Jogom van arra, hogy elutasítsam más emberek problémáinak átvállalását 11. Jogom van arra, hogy másokkal „dolgokat intézzek el” vagy kapcsolatot kezdeményezzek, anélkül, hogy a jóváhagyásukra kellene várnom

Az önérvényesítő viselkedés három szakasza Kimutatni, hogy figyelünk arra, amit a másik mond. Elmondani, mit gondolunk/érzünk ezzel kapcsolatban. Elmondani, mi akarunk mi, és jelezni, készek vagyunk a kompromisszumra.

A TFT dicsérete A társadalom inkább nevelhető a TFT realista figyelmeztető „P”-jeivel, mint az elnéző ETFT jutalmazó „K”-jaival. Sem az ETFT jó-szándékú („Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel”) viselkedése, sem az ÖV állandó csalása és megtorló büntetése nem hatékony az egyéni eredmények szempontjából. Még kevésbé hatékonyak a közösség nevelése szempontjából, A TFT-n alapul egy különös viselkedés-módosító módszer, a token-economy (zseton-gazdaság). A társadalom gyakran él át ciklusokat. A káoszból indulunk, majd megerősödik a TFT, majd átvált ETFT-be, megnő a potyautasok száma, és szétesik a közösség, és újra indul a ciklus.

A „potyautasság” terjedésének következményei

Az evolúciósan stabil stratégiák Definíció: az a viselkedés, amely adott körülmények – ellenfelekkel szemben is - között maximálja a kifizetési mátrix pontjait, Hogyan jön létre? Evolúciósan összecsiszolódnak a lények, és rögzül, mi a legjobb, és leghatékonyabb, és amitől való eltérés csak rontja a helyzetet, Hogyan változik: a körülmények megváltoznak, és ami egy adott helyzetben evolúciósan stabil, egy másikban már nem az, Mi a jelentősége? A társadalmi intézmények ilyen evolúciósan stabil stratégiát testesítenek meg.