Gazdasági eszközök Bándi Gyula

Lehetőségek díjak és adójellegű befizetések, támogatások, árszabályozás, felelősségi eszközök, állami tulajdon vagy az állam által biztosított szolgáltatások használata, betét-visszatérítési rendszerek, piaci engedélyek, kibocsátási jogok kereskedelme, biztosíték, felelősségbiztosítás,

a) A díjak és az adójellegű eszközök A díjak elviekben sajátos célokat szolgálnak, a környezet használatáért fizetendő pénzeszközök. Kibocsátási díjak, melyeket a környezetbe juttatott szennyező anyag mennyisége alapján. 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról 2. § A törvény hatálya kiterjed: a) arra a környezethasználóra [Kvt. 2. § (2) bek.], aki (amely) az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (a továbbiakban: kibocsátó); b) azokra a környezetterhelő anyagokra, amelyek a környezetbe kerülve környezetterhelést eredményeznek, és amelyek kibocsátott mennyisége érvényes mérési szabvány, anyagmérleg, műszaki számítás segítségével meghatározható (a továbbiakban: környezetterhelő anyag). 3. § A kibocsátó a) a levegőbe, b) a felszíni vizekbe, illetve az időszakos vízfolyásokba, c) a talajba juttatott, e törvényben meghatározott környezetterhelő anyagok minden egysége után környezetterhelési díjat köteles fizetni. pl. 11. § (1) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. 12. § (1) A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj (2) bekezdésben meghatározott alapja, a (3) bekezdésben meghatározott egységdíj, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg.

Környezethasználati díjak, melyeket a természeti erőforrások használatáért, terheléséért kell fizetni, ha a szennyezés mennyisége nem mérhető, de a terhelés megjelenik. 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 29. Hulladéklerakási járulék 68. § (1) A hulladéklerakó üzemeltetője, illetve a (2) bekezdésben meghatározott ártalmatlanítási művelet végzője (a továbbiakban együtt: járulékfizetésre kötelezett) a hulladéklerakás csökkentése, valamint az e törvényben meghatározott hasznosítási arányok teljesítése érdekében hulladéklerakási járulékot fizet. A hulladéklerakási járulék nem áthárítható. (2) A hulladéklerakási járulékot a 2. mellékletben meghatározott Dl, D2, D3, D4, D5 és D12 kóddal ellátott ártalmatlanítási művelet után kell befizetni az 5. mellékletben meghatározott hulladékfajta, -jelleg, illetve -típus esetében és számítási mód szerint. A hulladéklerakási járulék megfizetésének kötelezettsége az 5. mellékletben meghatározott hulladék lerakásával keletkezik. (5) A járulékfizetésre kötelezettnek nem kell hulladéklerakási járulékot fizetni, ha ...

Az országokban különböző években vezették be az adót, pl. Ausztriában már 1989-ben, VH esetében 30 euro, Bulgária 2011-től (itt 1,5-3 euro összegben, amelyet fokozatosanak emelnek 2014-ig az EU konform lerakók esetére 18, a nem konform (?) lerakóknál 36 euro/tonna mértékig), Csehországban már 1992 óta létezik, 20 tonna a TSZH esetében, Észtország 1990 és 12 euro TSZH esetére, Olaszországban még a régiók között is jelentős eltérések vannak az 1996-os bevezetés óta, Lettország 1991 és most kb 10 euro/t TSZH-ra, Lengyelországban valamilyen fajta 1997 óta van, a vegyes háztartási 2012-ben 26,6 euro, Szlovénia 2001 és most TSZH-ra 11 euro, stb.

Termékdíjak, termék, esetleg szolgáltatás 2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról 1. § (1) E törvény céljának elérése érdekében környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) kell fizetni. (2) E törvény hatálya a termékdíjköteles termékre és a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenységre terjed ki. (3) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék: a) az akkumulátor; b) a csomagolóeszköz, az egyéb csomagolószer (a továbbiakban együtt: csomagolószer); c) az egyéb kőolajtermék; d) az elektromos, elektronikai berendezés; e) a gumiabroncs; f) a reklámhordozó papír. 3. § (1) A környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség a termékdíjköteles termék forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása esetén keletkezik.

7. § (1) A termékdíj alapja a termékdíjköteles termék tömege. (2) A termékdíj tételeit - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2. melléklet állapítja meg (kollektív teljesítés). (3) Egyéni hulladékkezelés esetén a termékdíj tételeit és kiszámításának módját a törvény 3. melléklete tartalmazza. (16/A. § (1) Egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezettnek a termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel ténylegesen, közösen történő gyűjtést jelenti, ha erre a célra közösen finanszírozott és működtetett gyűjtőrendszert hoznak létre, és ezt az ellenőrzés során igazolni is tudják.) 8. § (2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve (a továbbiakban: állami adóhatóság) látja el a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve (a továbbiakban: vámhatóság) látja el - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével - a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos hatósági feladatokat. 14. § (1) A termékdíj-kötelezettség számla vagy szerződés alapján, az e törvényben, továbbá az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon átvállalható. 17. § A Termékdíj Bizottság (a továbbiakban: bizottság) a környezetvédelemért felelős miniszter termékdíj-kötelezettség, termékdíjköteles termékek hulladékgazdálkodási stratégiája szakmai megalapozásának, valamint az ezekhez kapcsolódó társadalmi érdekegyeztetési, illetve konzultatív feladatainak hatékony ellátását segítő szakmai javaslattevő országos testülete. 19. § (1) Az OHÜ a hulladékká vált termékdíjköteles termékek hasznosításának az érdekében a környezetvédelemért felelős miniszter által alapított, a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló társaság, amelynek üzletrésze forgalomképtelen.

Adó- és vámszabályok általában 2003. évi LXXXVIII. Törvény az energiaadóról 1. § (1) A törvény rendelkezéseit a villamos energia, a földgáz és a szén mennyisége alapján fizetendő, e törvénnyel előírt energiaadóra (a továbbiakban: adó) kell alkalmazni. 3. § (1) Adót kell fizetni, ha a) b) az energiakereskedő felhasználónak energiát értékesít, kivéve a lakossági fogyasztónak történő értékesítést, c) a felhasználó belföldön közvetlenül termelőtől vagy szervezett piacról energiát vásárol, kivéve a lakossági fogyasztó általi vásárlást, d) a felhasználó közvetlenül az Európai Unió más tagállamából energiát vásárol, kivéve a lakossági fogyasztó általi vásárlást, e) a felhasználó közvetlenül az Európai Unión kívüli országból energiát vásárol, kivéve a lakossági fogyasztó általi vásárlást, f) a személy saját felhasználásra termel energiát, kivéve, ha a termelt villamos energiát megújuló energiaforrásból állítja elő, vagy a termelt energia felhasználása a 6. § (1) bekezdésében megjelölt célra történik, vagy a termelt villamos energiát adóval terhelt energia felhasználásával és 50 megawatt alatti teljesítményű erőműben állítja elő, feltéve, hogy nem él a 6. § (1) bekezdés b) és f) pontja szerinti adó-visszaigénylési jogosultságával, g) az energiakereskedő saját célra használ fel energiát, h) a felhasználó az a)-g) pontban nem említett esetben energiaadóval nem terhelt energiát vásárol vagy használ fel, i) a felhasználó a szén vásárlásakor valótlan nyilatkozatot tesz az energiakereskedőnek arról, hogy lakossági fogyasztó.

6. § (1) Az adónak az önadózás keretében megállapított fizetendő adóból történő levonására (visszaigénylésére), illetve a megfizetett adónak a 7. § (1) bekezdésében megjelölt adóhatóságtól történő visszaigénylésére jogosult a) az a személy, aki elosztó vagy átviteli hálózatra betáplált villamos energia előállításához használ fel energiát; b) az erőművet vagy távhőtermelő létesítményt üzemeltető személy, aki energiát kapcsolt hő- és villamos energia előállítására használ fel; c) az a távhőtermelő létesítményt üzemeltető személy (ideértve a külön rendelet szerint központi fűtést és melegvíz-szolgáltatást végző személyt is), aki lakosságnak szolgáltatott hő előállítására energiát használ fel; d) az a személy, aki kémiai redukcióban, elektrolitikus és kohászati folyamatban energiát használ fel; e) az a személy, aki vegyipari alapanyagként használ fel földgázt; f) az a személy, aki saját felhasználásra előállított villamos energia termelésére energiát használt fel; g) az a személy, aki a párnagázkészlet feltöltésére vagy szinten tartására a föld alatti gáztárolóba, illetve a szállító- vagy elosztóvezeték feltöltése céljából a szállító- vagy elosztóvezetékbe földgázt tárol be; h) az a személy, aki hálózati engedélyesként a hálózati veszteség pótlása céljából használ fel energiát; i) az a személy, aki nem tüzelő-, vagy fűtőanyagként használ fel szenet.

Mindegyik esetben érvényes variációk: befizetés visszatérítés 3. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez Az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségekről I. Jellemzően előforduló költségek Költségként elszámolható kiadások különösen a következők: 15. a mezőgazdasági őstermelőnél az 1. számú melléklet szerinti munkaruházati termék, a védőeszköz, a munka-, baleset- és környezetvédelmi berendezés beszerzésére fordított kiadás; Mindegyik esetben érvényes variációk: befizetés visszatérítés mentesség kedvezmény

b) Támogatások lehetnek: vissza nem térítendő; a kedvező kamatfeltétellel adott hitelek; a kamatok fizetéséhez adott támogatás piaci hitelfelvétel esetén; pénzügyi garanciavállalás; adó- és vámkedvezmények ide is sorolhatóak PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ ÉS KIÍRÁS - Új Széchenyi Terv Társasházak Energetikai Felújítása Alprogram Pályázat kódszáma: ÚSZT – TEF – 2013 Jelen támogatás célja elsődlegesen a klímavédelem. Az éghajlatváltozás növekvő kockázata miatt a környezetvédelmi beavatkozások egyik legalapvetőbb formája a fosszilis energiahordozókból származó üvegházhatású gázok emissziójának csökkentése. Ez nemzetközi kötelezettség számunkra, ami egyúttal nemzeti érdek érvényesítését is jelenti. Energiahatékonysági felújítást megvalósító beruházások olyan épület esetében, amely: a) 1971 előtt épült (átadásra, használatba vételre került) hagyományos technológiával, égetett tégla (salak, bauxitbeton nem) falazattal készült, b) társasház (a pályázaton kizárólag a földhivatali nyilvántartásban társasházként bejegyzett lakóépületek vehetnek részt, a lakásszövetkezetek, vagy közös tulajdonként nyilvántartott épületek nem), c) teljes, legalább 20 lakást tartalmazó épület, amennyiben a pályázattal érintett épületben a lakások fűtésének egyedi szabályozása és mérése megoldott, vagy jelen pályázat keretében megoldásra kerül, ...

c) Az árak befolyásolása vagy szabályozott árak létrehozása Ht. - 21. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj 46. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat - a vegyes hulladék mennyiségével arányosan - a költségekre, továbbá az árakra, illetve a díjra vonatkozó közgazdasági összehasonlító elemzések felhasználásával úgy kell megállapítani és szabályozni, hogy a) a díj a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra, a közszolgáltatás hatékonyságának javítására, a kapacitások hatékony igénybevételére, a közszolgáltatás minőségének folyamatos javítására, valamint a környezetterhelés csökkentésére ösztönözzön, valamint b) az e törvény szerinti céltartalék összege, a folyamatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségei, a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségei, a közszolgáltatás tartós ellátásához, fejlesztéséhez szükséges indokolt költségek, továbbá a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény bezárásának, rekultivációjának, utógondozásának és monitoringjának indokolt költségei figyelembevételre kerüljenek. 47. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat egyéves díjfizetési időszakra, általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni. (2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj egytényezős vagy kéttényezős díjként állapítható meg. 47/A. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg.

d) A felelősségi eszközök pl. a bírságok Környezetvédelmi bírság 106. § (1) Aki jogszabályban, hatósági határozatban, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított, közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, illetve határértéket túllép, a jogsértő magatartás súlyához - így különösen az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, időtartamához és ismétlődéséhez - igazodó környezetvédelmi bírságot köteles fizetni. (2) A környezetvédelmi bírságot a környezet igénybevételi járulékon és a környezetterhelési díjon felül kell megfizetni. (3) (4) Kormány nyilvános határozatában engedélyezheti, hogy az állam a tulajdonosi joggyakorló szervezete útján a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott és határidőben meg nem fizetett környezetvédelmi bírságból eredő követelés vagy annak egy része ellenében - a követelés behajtása helyett, legfeljebb a kormányhatározatban megjelölt összegben és feltételek szerint - a bírság megfizetésére köteles gazdasági társaságban részesedéssel rendelkezőkkel való megállapodással a gazdasági társaságban való részesedést megtestesítő részvényt vagy üzletrészt szerezzen, ha a) a pénzbeli teljesítés nem vagy csak részben lehetséges és b) arra a követelés összegét meghaladó vagyoni hátrány megakadályozása érdekében vagy kiemelt nemzetgazdasági érdekből kerül sor. 107. § A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

e) Az állami tulajdon vagy az állam által biztosított szolgáltatások igénybevételének feltételei 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól (3) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásokért fizetendő díj mértékét az 1. melléklet I-V. pontja határozza meg. A díjat - ha az 1. melléklet I-V. pontjából más nem következik - eljárásonként kell megfizetni. (4) A jogorvoslati eljárás díja - az (5)-(8) bekezdésben foglalt esetek kivételével - az 1. melléklet I-V. pontjában meghatározott díjtétel 50%-a.

f) A betéti (esetleg letéti) -visszatérítési rendszerek 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet a betétdíj alkalmazásának szabályairól 3. § (1) A gyártó termékét, valamint termékének csomagolását - meghatározott helyre történő visszajuttatásának ösztönzése érdekében - betétdíjas termékké minősítheti. (2) A gyártó az (1) bekezdésben foglaltak esetén köteles a)a betétdíjas terméken vagy annak címkéjén a „betétdíjas termék” megjelölés feltüntetéséről gondoskodni, b) a betétdíjas terméket a forgalmazótól visszaváltani és számára a betétdíjat megfizetni, továbbá c) a betétdíjas termék visszaváltáskori állapotára vonatkozó követelményeket meghatározni, amelyek nem zárhatják ki a rendeltetésszerű használatából eredő változások esetén a betétdíjas termék visszaváltását. 6. § A gyártó az e rendelet szerinti kötelezettség keletkezését követő 15 napon belül nyilvántartásba vétel céljából köteles a Főfelügyelőségnek bejelenteni a következő adatokat:

g) A kibocsátási jogok, engedélyek kereskedelme A buborékelven alapuló A kiegyenlítési elven alapuló piacosítás, más néven együttes szennyezéskibocsátás (netting) A termelési maximumok, kvóták A kibocsátási jogok betétként történő kezelése

h) A biztosíték, kötelező felelősségbiztosítás vagy kötelező biztonsági alapok képzése Ht. 30. Céltartalék és biztosítás 70. § (1) Az a kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet, valamint az a közszolgáltató, amely hulladékkezelő létesítményt üzemeltet, a kezelésre kerülő hulladék mennyiségével arányosan, biztosítékot nyújtó céltartalékot képez. (2) A céltartalékot - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a működés folyamán, az adózás előtti eredmény terhére kell képezni, és az előre látható kockázat, illetve veszteség figyelembevételével, időarányosan vagy teljesítményarányosan úgy elkülöníteni, hogy a hulladékkezelő létesítmény bezárásakor vagy a létesítményben végzett tevékenység felhagyásakor a céltartalék a létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségeket mindenkor fedezni tudja. 71. § A tevékenységével okozható, előre nem látható környezeti károk felszámolását lehetővé tevő finanszírozás biztosítása érdekében környezetvédelmi biztosítást köt az a kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet, a) amelynek tevékenysége során kormányrendeletben meghatározott mennyiségű hulladék képződik, b) amely e törvény szerint hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végez, valamint az, c) amely az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott célból Magyarország területére hulladékot behoz, kivisz vagy átszállít.