LAKOSSÁGVÉDELMI TERVEZÉS ÉS SZERVEZÉS – AKTUALITÁSOK Lipták Attila mk. pv. alezredes főosztályvezető-helyettes Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Minősített Időszaki és Lakosságvédelmi Főosztály Balatonföldvár, Hotel Jogar 2009. március 17-18.

A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény (Pvtv A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény (Pvtv.) módosításának indokai Az Alkotmánybíróság 17/2008. számú határozata szerint alkotmányellenes helyzet áll fenn amiatt, hogy a jogalkotó nem határozta meg a magántulajdonú ingatlanok (helyiségek) életvédelmi létesítményként (óvóhelyként) való kijelölésének szabályait és kritériumait. A határozatban az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2008. december 31-ig tegyen eleget.

A Pvtv. módosításának indokai A polgári védelmi kötelezettség életkori határai tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (Hvt.) és a Pvtv. között fennálló kollízió – a Hvt. alapján nőkre 18-50, férfiakra 18-55 éves kor; a Pvtv. szerint nőkre 18-55, férfiakra 16-60 éves kor – feloldása, valamint a Pvtv. 20. §-ában foglalt alkotmányellenes helyzet megszüntetése. Az Alkotmány 70/H. §-ának (3) bekezdése szerint a polgári védelmi kötelezettség a nagykorú magyar állampolgárokra terjed ki, a Pvtv. ezzel szemben a férfiak esetében 16 éves kortól – azaz a 16-18 év közötti kiskorúaknál is – kötelezővé teszi a polgári védelmi feladatok ellátását.

A Pvtv. módosításának indokai Az új típusú veszélyeztető hatások - a lakosság ellátása szempontjából létfontosságú energiahordozók hiánya - miatt is kihirdethető veszélyhelyzet jogszabályi alapjának megteremtése. A polgári védelmi jellegű vagyoni szolgáltatási kötelezettség gyakorlatának jogi megalapozása, ennek részeként a kártalanítási eljárás szabályozása. A lakossági riasztó- és tájékoztató rendszerek gazdaságos telepítésével kapcsolatos jogszabályi háttér megteremtése. A Pvtv. megjelenése óta eltelt közel 13 év szakmai tapasztalatai.

Az előterjesztés főbb tartalmi elemei A Pvtv. tervezett kiegészítése tartalmazza az életvédelmi létesítményként történő kijelölés törvényi szintű kritériumait és a polgármester hatósági eljárásának speciális szabályait. A kijelölés részletszabályai – polgári védelmi és műszaki követelmények –az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól szóló 60/1997. (IV.18.) Korm. rendelet módosításával kiadhatók.

Az előterjesztés főbb tartalmi elemei Az előterjesztés kiterjeszti a polgári védelmi kötelezettség életkori határát a jogszabályban meghatározott mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárig és megteremti az önkéntes vállalás lehetőségét. E módosítás miatt indokolt a Hvt. vonatkozó 32. §-a (1)-(3) bekezdéseinek hatályon kívül helyezése, biztosítva ezzel a polgári védelmi kötelezettség szabályainak egy törvényben, a Pvtv.-ben történő megjelenítését.

Az előterjesztés főbb tartalmi elemei A hazánkban a közelmúltban bekövetkezett új típusú veszélyhelyzetek - a lakosság elektromos árammal és földgázzal történő folyamatos és megbízható ellátásának részleges vagy teljes megszűnése - megnyugtató kezelése és a lakosság védelmének biztosítása érdekében indokolt a veszélyhelyzet kihirdetésének okai között szerepeltetni;

Az előterjesztés főbb tartalmi elemei A polgári védelmi kötelezettséggel párhuzamosan szükséges megteremteni a polgári védelmi jellegű vagyoni szolgáltatási kötelezettség gyakorlatát, amely a polgármester, mint helyi polgári védelmi vezető számára ad lehetőséget technikai eszközök, ingatlanok, szolgáltatások és egyéb, a lakosságvédelemben használható kapacitások békeidőszaki azonnali igénybevételére. E részterület szabályozása a polgári védelem szakmai keretein belül marad, a Hvt. végrehajtási rendeletében leírtakat nem érinti.

Az előterjesztés főbb tartalmi elemei A vagyoni szolgáltatási kötelezettség szükségszerű velejárója, hogy az igénybevett szolgáltatás teljesítése miatt felmerült vagyoni hátrányért az igénybevételt tűrő természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet anyagi ellenszolgáltatásra, kártalanításra legyen jogosult.

Az előterjesztés főbb tartalmi elemei Fontos fejlesztési igény a lakossági riasztó- és tájékoztató rendszerek telepítésével kapcsolatos egyértelmű jogszabályi háttér megteremtése. Ennek eredményeként a jelenleg az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot terhelő, az eszközök építményekről történő mozgatásával, áthelyezésével kapcsolatos, a tulajdonossal szemben keletkező kiadások a jövőben jelentősen csökkenhetnek, a kijelölés szakmai szempontok alapján történhet.

Az előterjesztés főbb tartalmi elemei A tapasztalatok alapján indokolt egyes, a közigazgatásban polgári védelmi szempontból meghatározó szereplő (a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, polgármester) hatáskörének bővítése. Az életvédelmi létesítményekkel és a polgári védelmi szervezetek megalakításával, felkészítésével kapcsolatos feladataik pontosítása, ebben a tevékenységükben az ezzel összefüggő ellenőrzési jogkörük kiszélesítése.

Magyarország veszélyeztetettsége A veszélyeztető hatások, kockázati tényezők ismertek, az OKF évente elemzi azokat (alapja a települések polgári védelmi besorolása); jellemző a természeti veszélyeztetés (főleg vízkárok); nagy kihívás a veszélyes anyagok szállítása; kiemelkedő jelentőségű az élővizek szennyezése, földmozgások; háborús fenyegetettség minimális, totális háború nem tervezési szempont; új kihívások megjelenése (globális klímaváltozás, infrastruktúra sebezhetősége, terror, migráció).

A polgári védelmi besorolás jelentősége A települést veszélyeztető hatások következményei ellen biztosítja a védekezés tervezhetőségét. A különböző csoportokba való besorolás meghatározza a differenciált védelmi követelményeket és normákat, ezzel az ország valamennyi települése részére egyenértékű, az elégséges védelem elvén alapuló és a veszélyeztetettség mértékével arányos védelem lehetőségét biztosítja. A védelmi követelmények megteremtésével a következmények okozta károk jelentősen mérsékelhetők, elősegítve a lakosság életének és anyagi javainak megóvását. Ez a jogszabály képezi alapját: a polgári védelmi tervezésnek, a települési polgári védelmi szervezetek létrehozásának, felkészítésük és felszerelésük célirányos kialakításának. E szerint határozható meg a polgári védelmi tevékenység fejlesztésének iránya, mértéke és üteme.

A 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet (R.) megújításának főbb irányai Indokoltság : a veszélyes anyagokra vonatkozó jogszabályokhoz, a nukleáris veszélyeztetés elleni védekezési tervekben foglalt nemzetközi szabályozásokhoz való kapcsolódás megteremtése; a globális klímaváltozásból adódó rendkívüli időjárási jelenségek lehetséges hatásainak figyelembevétele; A jogszabály megjelenése óta eltelt idő gyakorlati tapasztalatainak beépítése.

A R. megújítása A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatának ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi irányelv (a Seveso II. Irányelv) hazai bevezetésével fokozottan előtérbe került a mérgező anyagokkal tevékenységet végző ún. küszöbös üzemek hatásterületén élő lakosság súlyos ipari baleset során szükséges védelme. Az új besorolási szabályok bevezetik a küszöb szerinti sorolást, ezzel igazodva a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló a 18/2006. (I. 26.) Korm. rendeletben foglaltakhoz.

A R. megújítása Az atomerőmű által veszélyeztetett települések veszélyhelyzeti tervezési zónahatárai 9 km-ről 3 km-re, illetve 9-30 km-ről 3-30 km-re módosulnak; Új tervezési zónaként jelenik meg az élelmiszer-fogyasztási korlátozások óvintézkedési zónája, amely az atomerőmű 30-300 km közötti területét érinti, ezért a környező országok több atomerőműve ilyen jellegű hatásaival is tervezni szükséges; Ennek alapján más veszélyeztető hatások által nem érintett valamennyi település polgári védelmi besorolása válik szükségessé.

A R. megújítása A korábbi szabályozás kiadását követő években hazánk és több vele szomszédos ország csatlakozott a NATO-hoz, ezért nem indokolt az országhatártól számított 30 km-es sávon belül lévő településeket külön csoportba sorolni. Szükséges azonban az olyan védelmi rendszabályok fenntartása, amelyek egy váratlan fegyveres támadás esetén hatékonyan biztosítják a lakosság életének és anyagi javainak megóvását.

A R. megújítása Az elmúlt évek során külföldön elkövetett terrorcselekmények, létfontosságú infrastruktúra-sérülések rávilágítottak arra, hogy azok várható következményeivel, a lakosságvédelmi tervezés során számolni kell. A nemzetközi tapasztalatok alapján a terrorcselekmények célpontjai elsősorban a kritikus infrastruktúra elemei lehetnek, ezért vált szükségessé a terrorcselekmények közvetlen hatása által veszélyeztetettségnek a besorolási szabályok közötti feltüntetése.

A R. megújítása A polgári védelmi besorolások tekintetében a kormányrendelet-tervezet a korábbi szabályozással szemben megteremti a hazánk területén előforduló földmozgások figyelembe vételét is, mivel a közelmúlt tapasztalatai (Dunaszekcső, Gyömrő, Jászjákóhalma) azt mutatják, hogy ezzel a veszélyeztetettséggel reálisan számolni kell.

A R. megújítása A globális felmelegedés hatására már évek óta, egyre nagyobb gyakorisággal jelentkező veszélyeztető tényezőkre (belvíz, viharok, felhőszakadások, havazás) vonatkozó besorolási szabályok és az azokhoz kapcsolódó védelmi követelmények is újként jelentkeznek. Az ilyen időjárási események bekövetkezésének pontos ideje és helye előre nem jelezhető teljes biztonsággal, ezért indokolt minden magasabb sorolási csoportba nem került település besorolása és védelmi terv készítésének előírása.

A R. megújítása A polgári védelmi besorolás szabályai között eddig nem szerepelt a veszélyes anyagok szállításával, valamint a motoros repülőgépek által használt repülőterekkel kapcsolatos veszélyeztetettség.

Következtetések Megőrizve a jogszabály eddigi szerkezetét és részben belső tartalmát, a kor színvonalához és az új kihívásokhoz igazodik a szabályozás. A hatályos szabályozás hatálybalépését követően került kiadásra a Pvtv., melynek 42. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a Kormány kapott felhatalmazást, hogy rendeletben határozza meg a települések polgári védelmi besorolásának szabályait és a védelmi követelményeket. Ennek következményeként kerülhet sor új kormányrendelet kiadására a jelenleg hatályban lévő módosítása helyett, új tartalmi követelmények kialakításával. Az új kormányrendeletben foglaltak szükségessé teszik egyes jogszabályok módosítását is.

Következtetések Az új szabályozásban egyértelművé válik, hogy veszélyeztető hatás nélküli település nincs hazánkban, ezért megszüntetve a nem sorolt települések kategóriáját, hazánk minden települése besorolásra kerül a reális veszélyeztetettség alapján.

Következtetések A kormányrendelet-tervezet elfogadásának közvetlen költségvonzata nincs. Az esetleges többletköltségek csökkentése elérhető egyrészt a megalakított polgári védelmi szervezetek létszámnövelés nélküli célirányos átalakításával, továbbá a karitatív mentőszervezetek és a civilszféra bevonási lehetőségeinek fokozottabb kihasználásával. A magasabb veszélyeztetettségi csoportba újonnan sorolt települések védelmi követelményeinek teljesítése a már megalakított területi polgári védelmi szervezetek tervezett feladatainak kibővítésével oldható meg.

További országos szintű feladatok A Kormányrendelet kiadását követő 3 héten belül az OKF szakfőosztálya tájékoztatást tart a területi szervek vezetői részére a jogszabályból adódó feladatok egységes értelmezése érdekében. Az OKF felkészítő foglalkozásokon ismerteti a hivatásos katasztrófavédelem területi és helyi szervei feladatait, lehetőséget biztosítva a várható problémák megelőzése érdekében folytatott konzultációra. Az OKF a települések veszélyeztetettségének felmérését elősegítő, a jogszabályban előirt polgári védelmi besorolási követelmények alapján készült segédletet ad ki. A formaűrlapokat minden településre vonatkozóan ki kell tölteni a veszélyeztető tényezők megjelölésével. A táblázatok egységes kitöltése érdekében útmutató is kiadásra kerül.

További területi, helyi szintű feladatok A megyei és helyi védelmi bizottságok tájékoztatása a Kormányrendeletből adódó feladatok végrehajtása érdekében. A hatályba lépést követően a polgári védelmi besorolás változásaira való tekintettel végre kell hajtani a veszélyelhárítási tervek és a polgári védelmi szervezetek célirányos felülvizsgálatát. A megújítást követően a polgári védelmi besorolás szabályainak és a védelmi követelményeinek változásáról tájékoztató közzétételére a helyi médiában.

Országos Katasztrófavédelmi Szabályzat Az építésügyért való felelősségi kör, amelybe az életvédelmi és kettős rendeltetésű létesítmények építésügyi jogi szabályozási feladatai is tartoznak a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat-és hatáskörébe kerültek, ugyanakkor az önkormányzati miniszter a katasztrófák elleni védekezésért való felelőssége körében felel a polgári védelemért. A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 4. §-ának e) pontja alapján az óvóhelyi védelem a polgári védelmi feladatok között szerepel. Az óvóhelyek létesítésével kapcsolatos előírásokat építésügyi eljárás keretén belül kell szabályozni.

Országos Katasztrófavédelmi Szabályzat A tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I. 23.) BM rendelet 6. számú mellékletében szereplő, „a polgári védelmi műszaki követelmények, óvóhelyi berendezések” rendelkezései már nem hatályosak, ami komoly szabályozási hiányosságot vet fel a létesítési és a kettős hasznosítás engedélyezési eljárása során. Ennek kidolgozása és külön jogszabályban történő kihirdetése szükséges. Erre biztosít lehetőséget az OKSZ, melynek végleges változatát a VHKF 03.31-ig felterjeszti az Önkormányzati Minisztériumba. Ezáltal jogszabályban jelenhetnek meg az életvédelmi létesítményekkel szemben támasztott műszaki követelmények is.

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!