Cegléd, 2012. július 6. 1 Független ellenőrzés (inspekció) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinál Molnár Csilla koordináló független.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Van félnivalónk? Avagy a Közfelügyelet kiemelt szerepe a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatának minőségellenőrzésében Agócs Gábor.
Advertisements

Balatonalmádi, szept A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság tevékenysége, célkitűzései, különös tekintettel a közérdeklődésre számot tartó.
Humán rendszerek, közszféra
„Igazságügyi könyvszakértés és a könyvvizsgálat kapcsolata”
Szervezetfejlesztési Program
A belső kontroll rendszer hatékony működtetése
Biztosítók irányítási rendszere
Holczinger Norbert aktuárius MNB - Biztosításfelügyeleti főosztály
A Minőségellenőrzési Bizottság tagja
Szabályzatok változásai
110/24/10 A belső minőségellenőrzési rendszer kialakítása és szervezése kisvállalkozások esetén A MER jellemzői egyéni rendszerben dolgozó könyvvizsgálóknál.
Budapest, december 9. 1 A könyvvizsgálói közfelügyelet szerepe és a Közfelügyeleti Bizottság tevékenysége ben Fekete Imréné.
Minőségellenőrzés változásai a pénz- és tőkepiaci terület könyvvizsgálóinál évben Készítette: Biróné Zeller Judit a Minőségellenőrzési Bizottság.
Átláthatósági jelentések követelményei, tapasztalatok
Felügyelési tapasztalatok Konzultáció könyvvizsgálóknak Fülöp Tamás Pénztárak felügyeleti főosztálya.
KÖZFELÜGYELETI ELLENŐRZÉSEK Molnár Csilla főosztályvezető-helyettes Számviteli és Felügyeleti Főosztály szeptember 5.
MKVK Konferencia Változások az IFRS-ben
Társaságirányítási jelentés könyvvizsgálati kérdései
Fekete Imréné KKB tag A közfelügyeleti rendszer súlypontjai Cegléd, július 6 1.
1 Könyvvizsgálói megbízások minőségellenőrzése Jelentéskészítés Galyatető Puskás István.
Könyvvizsgálói megbízások minőségellenőrzése
1 MER ellenőrzés ek egységes értelmezése Budapest, szeptember 5. Munkácsi Márta A Minőségellenőrzési Bizottság tagja.
1 XI. Országos Minőségellenőrzési Továbbképzés Budapest, szeptember 5. SZAKMAI AKTUALITÁSOK - KÉRDÉSEK Előadó: dr. Ladó Judit MKVK Szakmai alelnök.
1 Könyvvizsgálói megbízások minőségellenőrzése Eger Puskás István.
A könyvvizsgálói szakma kihívásai a válság tükrében dr
MTA Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottsága
A évi Integritás Felmérés eredményei a belső kontrollok és a korrupciós kockázatelemzés tükrében Budapest, január 19. Dr. Benkő János, ÁSZ.
A belső kontrollok és kockázatelemzés az Integritás felmérés alapján
Költségvetési kockázatok Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke Adóegyetem, nov. 29.
A Magyar Mérnöki Kamara belső eljárásrendje az Országos Építésügyi és Településrendezési Tanács (OÉTT) munkájához kapcsolódóan Budapest, július 13.
ÉRDEKEGYEZTETÉS ÉRDEKKÉPVISELET
Miért szükséges? Önkormányzati feladatok irányításának alapköve Kinek és miért hasznos? Képviselőtestületek és bizottságai Polgármester Polgármesteri hivatal.
Mit ellenőrzünk Az 1-es témaszámú, Minőségellenőrzés a pénzügyi információk könyvvizsgálatával és átvilágításával, valamint az egyéb bizonyosságot.
Az egyedi tételek ellenőrzési folyamata és dokumentálása elektronikus eszközökkel Dr. Gyöngyösi József kamarai tag könyvvizsgáló MKVK InformatikaiTagozat.
A MER ellenőrzése egyéni rendszerben dolgozó könyvvizsgálóknál
A könyvvizsgálók helyzete Németországban
Közfelügyeleti ellenőrzések tapasztalatai Molnár Csilla Számviteli és Felügyeleti Főosztály főosztályvezető-helyettes szeptember 11.
Belső ellenőrzés az önkormányzatoknál
Az önkormányzati feladatellátást támogató informatikai infrastruktúra felülvizsgálata (ÁROP-1.A „Szervezetfejlesztés megvalósítása a.
Visegrád, Könyvvizsgálat, Minőség-ellenőrzés és
VÁLTOZÁSOK AZ ISO 9001 SZABVÁNYBAN 2015.
Közfelügyeleti ellenőrzések tapasztalatai Molnár Csilla Számviteli és Felügyeleti Főosztály főosztályvezető-helyettes szeptember 4.
Könyvvizsgálók tevékenységére vonatkozó tapasztalatok XIII. Országos Minőségellenőrzési Továbbképzés - Siófok Vámosi Anikó
MKVK Minőségellenőrzési Bizottság
1 Gazdasági válság és könyvvizsgálat Lázár Juli. 2 Fő változás a BIZONYTALANSÁG.
A lényeges hibás állítás kockázatának azonosítása, és felmérése 315. témaszámú könyvvizsgálati standard A lényeges hibás állítás kockázatának azonosítása,
XIV. Országos Minőségellenőrzési Továbbképzés Közfelügyeleti ellenőrzések Molnár Csilla - főosztályvezető Tolnai Krisztián Ádám – felügyeleti referens.
1 XIV. Országos Minőségellenőrzési Továbbképzés MER ellenőrzések módszertana Siófok, Munkácsi Márta A Minőségellenőrzési Bizottság tagja.
FÜGGETLENSÉG Készítette: Szabó Gabriella. Nemzetközi szabályozás A Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kiadott Könyvvizsgálói Etikai Kódex.
Kockázatbecslés folyamata. 1./ Független könyvvizsgálói jelentés –KVOI: Független könyvvizsgálói jelentés 2./ A vezetés tisztessége –C14: Visszaélési.
Kockázati értékelés kis szervezetekben Tar György Szeged, 2013.október
A könyvvizsgálók tevékenységének értékelése az MNB ellenőrzések során, együttműködés a könyvvizsgálókkal Vámosi Anikó főosztályvezető Módszertani igazgatóság.
Készítette: Szabó Gabriella
Munkácsi Márta a Minőségellenőrzési Bizottság tagja
Minőség a könyvvizsgálatban 2016
Mintavétel.
(A Szerződéskötési Szabályzat tükrében)
A vállalkozás folytatásának elve
A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának tervezése 300
A könyvvizsgálat színvonalának növelése a minőségellenőrzésen keresztül Szabó Zsuzsanna & Mádi-Szabó Zoltán.
A hivatalos statisztikára vonatkozó új jogszabályok bemutatása Dr
Változások a minőségellenőrzésben + dokumentálás
Minőség a könyvvizsgálatban 2017
A Minőségellenőrzési Eljárási Szabályzat
MKVK Minőségellenőrzési Bizottság
Könyvvizsgálói jelentés – kulcsfontosságú könyvvizsgálói kérdések
A bizonyítékszerzés minőségellenőzésének tapasztalatai I.
Mikor jó egy MER rendszer? A MER ellenőrzések módszertana, tanulságai
KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET
Az SZMBK Intézményi Modell
Előadás másolata:

Cegléd, július 6. 1 Független ellenőrzés (inspekció) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinál Molnár Csilla koordináló független ellenőr

Témák  Az inspekciós rendszer bevezetését előkészítő lépések  Az inspekciós rendszer elindulása, tapasztalatai 2011-ben  Az inspekció tervezett menete 2012-ben Cegléd, július 6. 2

Az inspekciós rendszer bevezetését előkészítő lépések törvényi háttér (Kkt. módosításai július 1-től léptek életbe) Kamarai szabályozási háttér (minőségellenőrzési SZMSZ, eljárási szabályzat) Módszertan alapjainak kidolgozása (KKB szakértők bevonásával készült két kérdőív) Független ellenőrök felvétele (egyikük koordináló független ellenőr) Módszertan tesztelése egy könyvvizsgáló cég segítségével Módszetan véglegesítése (két kérdőív és a hozzá kapcsolódó értékelési szabályok) Cegléd, július 6. 3

Kamarai szabályozási háttér A minőségellenőrzési eljárási szabályzatba bekerültek: az új fogalmak (független ellenőrzés, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók, stb.) Független ellenőrzésre való kijelölés menete Vizsgálandó megbízások kiválasztásának eljárási rendje, stb. Cegléd, július 6. 4

Módszertan alapjainak kidolgozása A kérdőíveket a KKB szakértői készítették, nemzetközi inspekciós módszertanokat valamint az ISA-kat alapul véve. Cégszintű kérdőív – a könyvvizsgáló cég eljárásainak és politikáinak a meglétét ellenőrzi Egyedi megbízások kérdőíve – az ellenőrzésre kiválasztott megbízásokra alkalmazandó Cegléd, július 6. 5

Független ellenőrök felvétele Jelenleg három független ellenőr dolgozik a KKB-nak (egy főállású, két szerződéses ellenőr) A létszám bővítése egyelőre nem várható A vizsgálatokhoz szakértőként minőségellenőrök kérhetők fel Cegléd, július 6. 6

Módszertan tesztelése egy könyvvizsgáló cég segítségével 2011 őszén az egyik BIG4 könyvvizsgáló cég segítségével megtörtént a módszertan tesztelése – mintha egy éles vizsgálat lenne A könyvvizsgáló cég munkatársainak véleményét figyelembe véve módosult a módszertan, néhány kérdés kikerült a kérdőívekből, néhány kérdés átfogalmazódott. Cegléd, július 6. 7

Módszetan véglegesítése 2011-ben Elkészült a két kérdőív végleges változata, melyet a Kamara Elnöksége októberében elfogadott, felkerült a Kamara honlapjára A kérdőívekhez kapcsolódó értékelési rendszer is véglegessé vált Cegléd, július 6. 8

Az inspekciós rendszer elindulása, tapasztalatai 2011-ben decemberében zajlottak az első független ellenőrzések az öt legnagyobb könyvvizsgáló cégnél A közérdeklődésnek kitett cégeknél könyvvizsgálatot végző közepes és kis könyvvizsgáló cégek és könyvvizsgálók ellenőrzését 2011-ben még a minőségellenőrök végezték Az 5 nagy könyvvizsgáló cégnél csak egyedi megbízásokat ellenőrzünk, cégszintű vizsgálat 2011-ben nem történt (előző két évben volt MER vizsgálat) Összesített tapasztalatok jelentés formájában kerültek közzétételre Cegléd, július 6. 9

2012. év eseményei Folyamatos konzultáció a kamara Minőségellenőrzési Bizottságával és Szakértői Bizottságával a kérdőívekről. Ezek eredményeként az alábbi változások történtek: Bekerültek az IFRS kérdések a Kamarai kérdőívből Csalás témakör egyszerűsödött Az egyedül dolgozó könyvvizsgálókra külön cégszintű kérdőív készült, ami az eredeti kérdőív leegyszerűsített változata A cégszintű kérdőívbe ún. kiegészítő kérdések kerültek be, melyek arra szolgálnak, hogy ha a meglévő kérdések alapján egy-egy területet nem lehet értékelni, akkor a könyvvizsgáló cég a saját módszerével tudja bizonyítani a követelményeknek való megfelelést. Egyéb kisebb változtatások az igényeknek megfelelően Cegléd, július 6. 10

2012. év eseményei folyt. Tervben van egy ún. tesztvizsgálat egy nem hálózathoz tartozó kisebb könyvvizsgáló cégnél, ahol a módszertant teszteljük, és a tapasztalatok alapján a kérdőív módosítására is sor kerülhet. Cegléd, július 6. 11

A cégszintű vizsgálat CÉLJA: a politikák és eljárások meglétét és alkalmazását teszteli Két változata van: I. kérdőív: egyedül, asszisztens nélkül dolgozó könyvvizsgálók esetén alkalmazandó, 52 kérdés, ebből 25 „Igen-nem” típusú kérdés II. kérdőív: a fentieken kívül mindenkire alkalmazandó: 97 kérdés, ebből 32 „Igen-nem” típusú kérdés Cegléd, július 6. 12

A cégszintű kérdőívek tagolása FEJEZETEK: Összhangban az 1. sz. Minőségellenőrzési standard tematikájával: I. fejezet: A vezetés minőségért való felelőssége II. fejezet: Releváns etikai követelmények, függetlenség III. fejezet: Ügyfélkapcsolatok és konkrét megbízások elfogadása és megtartása IV. fejezet: Emberi erőforrások V. fejezet: Megbízás végrehajtása (konzultáció, minőségellenőrzés, eltérő vélemények, dokumentáció) VI. fejezet: Figyelemmel kísérés (monitoring) Cegléd, július 6. 13

A cégszintű kérdőívek tagolása folyt. TÉMAKÖRÖK: A fejezeteken belül témakörök lettek kialakítva. Egy témakörben 4 vagy annál kevesebb alkérdés található annak érdekében, hogy egyik téma se legyen túlsúlyban. (A kiegészítő kérdések nem számítanak bele, mert azokat csak akkor kell értékelni, ha a témakör többi alkérdése nem értelmezhető.) Cegléd, július 6. 14

Kérdéstípusok a cégszintű kérdőívekben Eldöntendő kérdések: A rájuk adható válasz igen vagy nem. Minden esetben a szabályzatok meglétére és tartalmára kérdez rá. Alkérdések: A szabályzatok betartását hivatottak ellenőrízni (interjúk, tesztek, dokumentumok ellenőrzése, stb.) Kiegészítő kérdések: Csak abban az esetben értékelendő, amennyiben a témakörben szereplő többi kérdés közül több nem értelmezhető. Az I. cégszintű kérdőívben minden fejezet végén, a II. cégszintű kérdőívben minden témakör végén szerepel kiegészítő kérdés. Cegléd, július 6. 15

Értékelés az I. cégszintű kérdőív esetében Főszabályok: Amennyiben „nem” választ kap az eldöntendő kérdések közül 1-re, akkor nem lehet „megfelelt”. Ha 3-nál többre, akkor „nem felelt meg” eredményt kap. Alkérdések pontokat kapnak (Nem felet meg = 1 pont, Megjegyzéssel megfelelt = 2 pont, Megfelelt = 3 pont), majd az értékelhető kérdések átlagolásra kerülnek. A cégszintű és az egyedi megbízások vizsgálata összekapcsolódik A KKB és a MEB módosíthatja az értékelést Cegléd, július 6. 16

Értékelés a II. cégszintű kérdőív esetében Cegléd, július Amennyiben „nem” választ kap az eldöntendő kérdések közül 1-re, akkor nem lehet „megfelelt”. Ha 3-nál többre, akkor „nem felelt meg” eredményt kap. 2. Amennyiben bármelyik fejezet eredménye „nem felel meg”, a cégszintű vizsgálat eredménye is „nem felel meg”. 3. Amennyiben a „megjegyzéssel megfelel” fejezetek száma három, vagy annál több, úgy a cégszintű vizsgálat eredménye is „megjegyzéssel megfelel”. 4. Ha a nem értelmezhető kérdések száma több, mint 40%, akkor a (2) és (3) szabály helyett pontozásos rendszer lép életbe 5. A cégszintű és az egyedi megbízások vizsgálata összekapcsolódik 6. A KKB és a MEB módosíthatja az értékelést Megj: A témakörök és fejezetek értékelésében segítenek a kérdőív végén található táblázatok. (az értékelés igen megengedő) 17

Az egyedi megbízások vizsgálata 247 kérdés – minden terültet lefed Témakörök: ügyfél- és megbízás elfogadása, tervezés, végrehajtás, jelentéskészítés, áttekintés, IFRS CSALÁSI kockázat vizsgálata – kiemelt terület Értékelés – 70% és 90%, 3 VÉTÓ kérdés a jelentés témakörben Cegléd, július 6. 18

Kulcsfontosságú terület a belső minőségellenőrzés – EQCR Az ISQC1 megfogalmazza a belső minőség- ellenőrzés kereteit: KI? MIKOR? MIT? HOGYAN DOKUMENTÁLJÁK? Nemzetközi tapasztalat: „Too little – too late” Cegléd, július 6. 19

Kulcsfontosságú terület: ISA-240 csalási kockázat vizsgálata ISA 240: Néhány kötelező lépést ír elő a könyvvizsgálók számára: A munkacsoport nyitómegbeszélése: Különös hangsúly: Hogyan és hol lehetnek kitéve a pénzügyi kimutatások csalásból eredő lényeges hibás állításnak? Hogyan merülhet fel a csalás? (pl. eredmény-menedzsment) Félre kell tenni a munkacsoport tagjainak olyan esetleges vélelmét, amely szerint a vezetés őszinte és tisztességes Csalási kockázati tényezők értékelése Ösztönzés/nyomás, lehetőség, magyarázat Cegléd, július 6. 20

ISA 240 – kötelező lépések Kockázatbecslési eljárások: Interjú a vezetéssel – Hogyan azonosítja és kezeli a vezetés a csalás kockázatát? – Azonosítottak-e konkrét csalási kockázatot v. csalást? – A vezetés kommunikálja-e az etikai elvárásokat a munkatársak felé? Interjú a belső audittal és más munkatársakkal – Van-e tudomásuk bármilyen tényleges, vélt vagy állítólagos csalásról? Cegléd, július 6. 21

ISA 240 – kötelező lépések folyt. Feltételezés: csalási kockázat áll fenn a bevételek megjelenítésében MegerősítCáfol Értékeli, milyen típusúmegmagyarázza és bevételekből származhat dokumentálja ilyen típusú kockázat Cegléd, július 6. 22

ISA 240 – kötelező lépések folyt. Válaszok a csalásból eredő lényeges hibás állítás becsült kockázataira Válaszok a pénzügyi kimutatások szintjén fennálló csalási kockázatokra Válaszok az állítások szintjén fennálló csalási kockázatokra Válaszok a kontrollok vezetés általi felülírásának kockázatára (lsd. köv. oldal) Cegléd, július 6. 23

Kontrollok vezetés általi felülírására adott könyvvizsgálói válaszok ISA A kontrollok vezetés általi felülírása kockázatainak könyvvizsgáló általi becslésétől FÜGGETLENÜL a könyvvizsgálónak könyvvizsgálati eljárásokat KELL megterveznie és végrehajtania Cegléd, július 6. 24

Kontrollok vezetés általi felülírására adott könyvvizsgálói válaszok folyt. 1) A főkönyvben rögzített naplótételek és a pénzügyi kimutatásokban tett egyéb helyesbítések tesztelése – interjú a pénzügyi beszámolásban résztvevő munkatársakkal – Beszámolási időszak végén rögzített tételeket és helyesbítéseket kell tesztelésre kiválasztani – Mérlegelni kell az egész időszakra vonatkozó kiterjesztést 2) Számviteli becslések áttekintése – Értékelni kell a vezetőség esetleges elfogultságát – Visszamenőleg áttekinteni a számviteli becsléseket 3) Jelentős és szokatlan ügyletek értékelése Cegléd, július 6. 25

ISA 240 – kötelező lépések folyt. Könyvvizsgálati bizonyítékok értékelése Fontos szabály: Ha a könyvvizsgáló hibás állítást azonosít, FÜGGETLENÜL ATTÓL, HOGY LÉNYEGES-E VAGY SEM, és úgy véli, hogy az csalás eredénye, valamint, hogy a vezetés érintett, akkor újra kell értékelnie a csalási kockázatok becslését és a kockázatokra adandó válaszokat. Írásbeli nyilatkozatok Dokumentálás Cegléd, július 6. 26

Cegléd, július Köszönöm a figyelmet! Molnár Csilla – koordináló független ellenőr (KKB)