Ádány Róza: Megel ő z ő orvostan és népegészségtan A társadalmi –gazdasági helyzet és az életmód hatása az egészségi állapotra

A szociális helyzet hatása az egészségi állapotra Azokban az országokban ahol a legalacsonyabb az egy f ő re jutó nemzeti jövedelem, ott a legalacsonyabb az ország lakosságának születéskor várható átlagos élettartama, illetve a legmagasabb a csecsem ő halálozás. Egészségügyi gondok Rossz szociális helyzet Táplálkozási problémák Nem megfelel ő pihenés és személyi higiéne Évszakok (pl.: hideg tél) betegségekkel szembeni ellenállóképesség csökken A HIV fert ő zés a szegény országok lakosságát sújtja els ő sorban

5 társadalmi-gazdasági csoport a XIX.sz. óta I. csoport: tulajdonosok, birtokosok, nagyvállalkozók, szellemi szabadfoglalkozásúak. II. csoport: magasabb iskolai végzettség ű közalkalmazottak, illetve beosztottak (pl.: pedagógus, vállalti középvezet ő, közalkalmazott orvos, mérnök stb.). III. /N (nem manuális munkát végz ő ) = „fehérgalléros” beosztottak, irodai szellemi munkát végz ő k. III./M (manuális munkát végz ő ) = „kékgalléros” akik a termel ő munkát közvetlenül irányítják, kiemelt szakmunkások, m ű vezet ő k, jelent ő s részben manuális tevékenységet végeznek. IV. csoport: valamilyen szakképzettséggel rendelkez ő fizikai munkások. Szakmunkások, betanított munkások, földm ű vesek között is a kisgazdaságot fenntartók. V. csoport: alacsony képzettség ű, illetve képzetlen segédmunkások, kisegít ő munkások.

Az els ő két legmagasabb jövedelm ű csoport tagjainak túlnyomó része az I. szociális kategóriába, míg a két legalsó jövedelmi csoportba sorolt lakosság többsége az V. szociális kategóriába kerül. ( 10 kategória) A IV. és V. csoportokhoz tartozó szül ő knél a csecsem ő halálozás magasabb. Az I. és V. kategóriák között a férfiaknál a születéskor várható élettartam 8,4 év. A IV. és V. kategóriába es ő knél gyakoribb az agyi érkatasztrófa, általános érelmeszesedés, tüd ő rák, ajakrák, gyomorrák, májzsugor. A magasabb szociális réteget jobban érinti: a heveny cardiovascularis történések, mentális egyensúly felborulása, diabetes.

Más-más célkit ű zések az egyes szociális kategóriákba tartozók egészségének fejlesztése érdekében. Etnikai hovatartozás Magyarországon a legnagyobb etnikum: a roma. Létszámuk meghaladja a fél milliót, szociális besorolásuk alapján többségük a IV. és V. szociális csoportba tartozik. A szociális helyzet er ő sen befolyásolja az orvoshoz fordulási készséget, az egészségügyi ellátás igénybevételét és az egészségüggyel való együttm ű ködést is.

I. csoport: meggy ő zni ő ket hogy vegyenek részt rendszeresen sz ű r ő vizsgálaton. II. csoport: ritkábban választanak orvost vagy intézményt III. /N a n ő k sokszor fordulnak orvoshoz, és ez nem mindig megalapozott III./M együttm ű ködésük er ő sen kifogásolható, nehezen fogadják el a betegségüket és az ezzel járó feladataikat. IV. és V. nem tudja hogyan és mikor kell igénybe vennie az eü. szolgáltatásait, sokszor meg sem érti az eligazítást…

Az iskolázottság hatása az egészségre Hazánkban az írni-olvasni tudás közel általános, de vannak olyan helyek az országban és vannak olyan rétegei a lakosságnak, akik körében ez nem rögzült készségszinten, ill. feledésbe merült… Becslések szerint a magyar lakosság körében az analfabéták száma meghaladja a százezer f ő t, és egy nemzetközi felmérés szerint (SIALS) minden 4. magyar feln ő tt funkcionális analfabéta. Az általános iskolai képzésnek biztosítani kell, hogy az egészséges életmód szabályait a gyermekek elsajátítsák, nemcsak az ismeret, hanem az attit ű dformálás, magatartás és öntevékenység szintjén egyaránt.

Az iskolázottság hatása az egészségre Nem kötelez ő az egészségtan tantárgy oktatása, a minisztériumi állásfoglalás csak a 6. és 10. osztályokban egy- egy 10 órás egészségtanképzés bevezetésére kötelezik az iskolát. Az iskolázottság és szociális hovatartozás közötti összefüggés egyértelm ű. Hazánkban a70 évnél id ő sebbek körében 25-30%-ra tehet ő a kevesebb mint 8 osztályt végzettek aránya. A kevesebb mint 8 osztályt végzettek körében kevesebb a fogpótlással és szemüveggel ellátottak aránya holott mindegyikük rászorulna.

A nő-, anya-, csecsemő- és gyermek- egészségvédelem 0-18 év gyermekkor (ENSZ) A haza népesség 1/5-e. A gyermek egészségét meghatározza: Egészségesen születik-e Kielégítik-e testi és lelki és intellektuális szükségleteit, Képességeit, adottságait megfelel ő en fejlesztik-e Amennyiben beteg vagy fogyatékkal él, állapotát sikerül-e javítani, meglév ő funkcióit sikerül-e fejleszteni. Az újszülöttek kb. 90%-a normál testtömeggel születik és többségük problémamentesen fejl ő dik.

8% koraszülött(37. terhességi hét el ő tt) és kis (<2500g) vagy nagyon kis tömeggel születik. A csecsem ő halottak 2/3-a koraszülött. A koraszülés nagyrészt szociális, kulturális és életmódbeli probléma.(max.általános isk. végzettség és serdül ő korú anyák) 1000 serdül ő korú n ő re 17 m ű vi terhességmegszakítás és 18 élveszületés jut. ¾-ük házasságon kívül születik Magas a csecsem ő halálozás aránya A várandós anya szociális helyzete, táplálkozása, dohányzása, higiénéje a serdül ő k szexuális viselkedése kulcskérdés… A családi életre való felkészítést már fiatal korban el kell kezdeni az egészséges életmódra, a harmonikus, felel ő s párkapcsolatra, a biztonságos szexuális életre és a családtervezésre neveléssel.

0-18 évesek mortalitása Bölcs ő halál az összes haláleset 0,2-3%-a, rizikótényez ő k:rossz szociális körülmények, dohányzó környezet, hason fekve altatás… Küls ő halálokok Balesetek, öngyilkosság, elhanyagolás, bántalmazás 1-4 évesek halálozásának 16%-át okozzák balesetek és a gyermek ellen elkövetett er ő szakos cselekmények évesek halálozásának pedig 37%-át balesetek és 12%-át öngyilkosság okozza! A fiúk baleseti halálozása több mint kétszerese a lányokénak! Rosszindulatú daganatok, a túlélési arány ma már 70% körüli!

0-18 évesek morbiditása A véd ő oltási fegyelem csökken ( TBC, diftéria, pertussis) Csecsem ő és kisgyermek korban: akut légúti és enterális kórképek A korai fejlesztést igényl ő vagy fogyatékkal vagy sérüléssel rendelkez ő gyermekek aránya növekedett. Arányuk 3-10%. Civilizációs betegségek : Rossz testtartás, lábstatikai problémák aránya növekedett Fizikai teherbíró képesség csökkent A túlsúlyos és elhízott gyermekek aránya 5-25% II. típusú cukorbetegség gyermekkori megjelenése Az alultápláltak aránya közel azonos a túlsúlyos és elhízottak arányával! Allergiás betegségek ( környezet, étel, testápoló, mosószer…) étel és b ő rallergiák, kés ő bb asztma és orrnyálkahártya és köt ő hártya betegségek Mentális betegségek. A gyermekek ötödének van valamilyen érzelmi és viselkedési problémája, vagy gyakori pszichoszomatikus panasza (fejfájás, has és gyomorfájás, szédülés, szorongás, fáradékonyság).

Az öregedő társadalmak speciális népegészségügyi problémai A népesség öregedése a fejlett országokban általános jelenség ben a lakosság 20%-a volt 60 éves ill. id ő sebb a fejlett országokban, 2050-re ez az arány a 32% lesz. (ENSZ) Minden 0-14 éves gyermekre 2 id ő s személy jut. Hazánkban 2050-re a lakosság 36,2%-a 60 év feletti lesz, és a 15 éven aluliak aránya nem éri el a 14%-ot sem. A rosszindulatú daganatok okozta férfi halálesetek több mint fele (55,8%-a) 3 daganattípus miatt következik be: légcs ő, hörg ő és tüd ő, vastagbél/végbéldaganat,és prosztatarák. A n ő i halálesetek tekintetében is a 3 leggyakoribb daganattípus: vastagbél/végbél, légcs ő, hörg ő,tüd ő, és eml ő rák. Az öngyilkosság okozta halálozás Magyarországon az id ő s korosztályokban az Alföldi régióban a legmagasabb.

Az idős magyar lakosság A 65 éves és id ő sebbek körében 60-70% a magasvérnyomás gyakorisága. Minden 5. id ő s férfi és n ő cukorbeteg! Egy 2009 (ELEF) vizsgálat szerint a 65+ körében a korlátozottság nélkül él ő k aránya 36%, míg a súlyosan korlátozottak aránya 23% volt. A %-uk él korlátozottság nélkül, 33%-uk súlyosan korlátozott mindennapi tevékenységeiben (ágyból felkelés, székr ő l felállás, öltözködés, kézmosás, étkezés, WC használat, stb.) A %-a nem látja jól a nyomtatott szöveget, és 25%-uk nem ismeri fel az utca túloldalán haladó ismer ő sét.

Az idős magyar lakosság Magas a krónikus betegségek rejtett morbiditása, vagyis a nem diagnosztizált és nem kezelt kórállapotok el ő fordulása. Diabetes 8% Szélütés 2-12% Az életmin ő séget jelent ő sen befolyásoló kórállapotok: Vázrendszeri kopások, gerincpanaszok, arthritis, osteoporosis, Az érzékszervek (látás és hallás csökkenés, egyensúlyérzékelés romlása) A reakcióid ő megnyúlásaközlekedési balesetek A fogazat állapota Inkontinencia ( n ő knél gyakoribb, összefügg az életkorral és a szülések számával) A 80 + egyharmada küzd az inkontinencia enyhébb vagy súlyosabb formáival. A mentális állapot hanyatlása Csökkent alvásigény Id ő skori depresszió

Hátrányos helyzetű közösségek népegészségügyi problémái A szakirodalmi adatok tanúsága szerint az egészségkülönbsége szegények és gazdagok, iskolázottak és iskolázatlanok, munkanélküliek és alkalmazásban állók, ép test ű ek és fogyatékosok közt minden vizsgált társadalomban fennállnak, a hátrányos helyzet ű nek tartható társadalmi csoportok rovására. Társadalmi szempontból hátrányos helyzet ű nek min ő sülnek a faji, etnikai vagy kulturális el ő ítéleteknek kitett csoportok, illetve azok akik nem vagy aránytalanul kevéssé részesülnek az elfogadható életmin ő séget lehet ő vé tev ő társadalmi javakban (pl. lakhatás: hajléktalanok, oktatás: iskolázatlanok) Gazdasági szempontból hátrányos helyzet ű nek tekinthet ő k azok, akik részvétele a piacgazdaságban- csökkent vagy hiányzó t ő ke miatt /vagy hitelképtelenség miatt-súlyosan korlátozott (szegények/alacsony jövedelm ű ek).